DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot múlt heti ülésén az alkotmányügyi bizottság is megvitatta. A bizottság feladatköréhez híven alapvetően alkotmányossági kérdésekkel foglalkozott, bár érintőleg ezen túlmenő kérdések is felmerültek.
A vita középpontjában az az alkotmányossági jellegű kérdésfelvetés állott, hogy lehetséges-e egy törvényjavaslatban ilyen nagy számú különféle törvénymódosításokat egybefoglalni. A vita során a törvényjavaslatot egybevetettük a Bokros-csomag néven elhíresült, az elmúlt ciklusban a Horn-kormány által előterjesztett törvényjavaslattal. Tettük ezt azért, mert a Bokros-csomagot képező törvényjavaslat volt az első olyan törvénycsomag, mely egy törvényben összefoglalva nagyobb számban módosított különféle törvényeket. Annak idején a mostani kormánypárti frakciók, akkor még ellenzékben, kifogásolták ezt a törvényalkotási módot, és az Alkotmánybírósághoz fordulva a Bokros-csomagot nemcsak egyes tartalmi rendelkezéseiben, hanem e törvényalkotási mód miatt is támadták, és alkotmányosságát megkérdőjelezték.
Az Alkotmánybíróság a 42/1995. számú határozatában a törvényalkotási módszer alkotmányosságát kifogásoló kérelmet elutasította. Vagyis az Alkotmánybíróság ezt a törvényalkotási módszert nem ítélte alkotmányellenesnek, annak ellenére, hogy a határozat indokolásában konkrét, tehát a Bokros-csomag során megvalósult törvényalkotási módszer bizonyos hátrányaira kitért. Az Alkotmánybíróság említett határozata e hátrányok között említette, hogy a Bokros-csomag rendkívül szerteágazó rendelkezéseit semmiféle kimutatható logikai kötelék nem kapcsolja egybe, továbbá, hogy a törvénymódosítások ilyen jogtechnikai módja nehézzé és időigényessé teszi a jogalkalmazói munkát. Ismétlem azonban, hogy mindezek ellenére az Alkotmánybíróság alkotmányosnak fogadta el ezt a törvényalkotási módot.
A Bokros-csomaggal összevetve a jelen törvényjavaslatot, lényeges különbségeket láthatunk a jelen törvényjavaslat javára. Nevezetesen, szemben a Bokros-csomaggal, az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt különböző rendelkezéseket világos logikai kötelék kapcsolja egybe. Hiszen mindegyik rendelkezés az adózási rendszerre, az adózási rendszer zavartalan működésére, egyéb állambevételekre, illetve a zavartalan működés szempontjából nem mellőzhető egyéb szabályokra vonatkozik. Ismeretes az adózási rendszernek az a jellegzetessége, hogy egy adott időszakra, mégpedig rendszerint egy adózási tárgyévre vonatkozik a szabályozása, és az adózási rendszert képező jogi rendelkezések, számos különféle törvényben elhelyezve, együtt képezik azt az egészet, melynek működése az állami feladatok finanszírozását szolgáló állambevételek zavartalan és az egyes polgárok méltánytalan sérelme nélküli beszedését biztosítja.
Erre tekintettel nem kifogásolható, ellenkezőleg, nem kis mértékben célszerű és indokolt az együttműködő és együttható törvénymódosítások egy törvényben történő elfogadása. Ha pedig a Bokros-csomagot illetően az Alkotmánybíróság, mint azt említettem, zöld utat biztosított az ilyen törvényalkotási módnak, akkor ez még inkább indokolt és megalapozott a jelen törvénynél, vagyis alkotmányossági aggályok hangoztatását a bizottságban a többség teljes mértékben indokolatlannak és megalapozatlannak ítélte.
A bizottsági ülésen egyes ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy a törvényjavaslatban titkosszolgálati eszközök engedélyezése, újabb kényszerintézkedések alkalmazása, illetve a jogorvoslati rendre vonatkozó újabb szabályok szerepelnek, amelyek véleményük szerint mindenképpen külön törvénymódosítást igényeltek volna. A vitában ezzel szemben ismeretessé vált, hogy valójában a törvényjavaslatban megjelenő kényszerintézkedési szabályok nem újak, hanem éppen az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ajánlásának megfelelően, annak eleget téve, e titkosszolgálati eszközöket korlátozó garanciális jellegű szabályokról van szó; továbbá olyan nyitott jogorvoslati kérdések rendezéséről, melyek rendezése megint csak az adóeljárással érintett polgárok érdeke.
Vizsgálta a bizottság azt az ellenzéki felvetést is, miszerint a törvényjavaslat visszaható hatályú szabályokat tartalmazna. Valóban tartalmaz ilyet, de rá kell mutatnunk arra, hogy az említett rendelkezések minden esetben a kötelezettségek enyhítését szolgálják, vagyis ez elfogadott eljárás, és a jogállamiság követelményét semmilyen formában sem sérti. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Időm végével csak utalok arra, hogy voltak még kérdések, amelyeket már nem tudok érinteni...
