DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy azok a kérdések, amelyeket ön feltett nekem a napirend előtti felszólalásában, tehát hogy mennyi, miből, mikor, ez kiegészítendő még egy kérdéssel, mégpedig: miért. Ez fog választ adni mind a három előző kérdésére is.
Engedje meg, hogy azzal kezdjem a válaszadást, az már ismert, hogy a "mennyi" miből tevődik össze, hiszen számos alkalommal elmondtuk, hogy mennyi ebből a vidékfejlesztés, mennyi ebből a területfejlesztés, mennyi az agrártermelés és az azzal kapcsolatos fejlesztési kiadás, mennyi az Európai Unióhoz történő csatlakozás költsége, mennyi a stratégiai programok, projektek költsége, mennyi az intézményrendszeri költség, mennyi létszámemelkedés kell például a falugazdász-hálózatban, azoknak mi a költségvonzata. De azért, nehogy bárki félremagyarázza a szándékainkat, szavainkat, szeretném ezúton lerögzíteni - már nem tudom, hányadik alkalommal -, hogy természetesen a mezőgazdaság fejlesztése nem képzelhető el vidékfejlesztés nélkül, a vidék fejlesztése nem képzelhető el területfejlesztés nélkül, a mezőgazdaság fejlesztése, a vidék fejlesztése és a terület fejlesztése pedig együttesen jelenti a nemzetgazdaság fejlesztését. Tehát itt nem valamiféle falu-városi ellentétről van szó, hanem a nemzetgazdaság fejlesztésével kapcsolatos múlhatatlan feladataink ellátásról.
Amikor a "mennyi" kérdésével kapcsolatban felmerült önben a "miből" kérdése, szeretném rögtön hangsúlyozni, hogy természetesen nem adóemelésből, ahogy azt egyes rágalmazóink megpróbálták - elferdítve a tényeket - beállítani, sőt egyrészt megmondjuk, hogy a költségvetésben hol vannak azok a költekező elemek, amelyeket le kell faragni, és azt országépítésre, adott esetben vidék- és területfejlesztésre, tehát a nemzetgazdaság fejlesztésére fordítani; megmondjuk, hogy hol nem eléggé feszes a költségvetés a bevételi oldal tervezését illetően, hol lehet még további bevételeket teremteni annak érdekében, hogy a gazdaságunkat dinamizáljuk. Tehát ezek olyan számsorok, amelyek mögött ott állnak a valóság tényei.
A "mikor" kérdése egyértelmű. Úgy gondolom, hogy a Pató Pál-i magatartás jóvátehetetlen kárára lenne a nemzetnek, hiszen az európai uniós csatlakozás várható időpontja 2002. január 1-je. Rohamosan közeledik ez az időpont, tehát nekünk azokat a fejlesztéseket, amelyek eddig elmaradtak, most kell megcsinálnunk.
És ezzel már rátértünk a "miért" kérdésére, hiszen az elfogadhatatlan, hogy a tűzoltó feladataink ellátása közben csődöt finanszírozzunk, hogy állandóan költsünk olyasmire, ami a nemzet szempontjából felelőtlen költekezés, mert ha azt a fejlesztés tükrében megvalósítandó új feladatok között megtennénk, akkor ebben az esetben ott jelentős többletbevételnek kellene lennie.
(15.50)
Hadd mondjak erre egy adatot! Kérem, a különböző okok miatt leromlott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyümölcsösökben, mondjuk, az almások már jó, ha tíz tonna körüli termést adnak egy hektár területen. Ugyanez a modern csöpögtető öntözéses rendszerű telepítés kapcsán a harmadik, negyedik évben máshol már 60-80 tonnát, helyenként 100 tonnát is jelent. De amíg az elavult almásban egy olyan ipari almát termelünk, amelyet szinte lehetetlen eladni, a másik oldalon ugyanakkor pedig a legkitűnőbb étkezési almát, amelynek óriási és igen jól jövedelmező piaca van...
Ha tehát nem állandóan kiadni akarunk, tüzet oltani, ész nélküli csődöt finanszírozni, akkor fejlesztenünk kell. Miután ez az ország mezőgazdasági ország, amelynek a vidék teszi ki a négyötödét, csupán a kis falvakban lakók száma (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) - befejezem a mondatot, elnök úr - 3,5 millió, egyértelmű, hogy ennek a fejlesztésével kell kezdenünk a nemzetgazdaság fejlesztését. Erre van szükség, az igényelt pénzösszegre, amely nem koalíciós feszültség, hanem egy szakmai vita kérdése.
Köszönöm a türelmüket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.)
