DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ön azt mondta, frakcióvezető úr, idézvén az egy évvel korábbi álláspontjukat, hogy önök konstruktív ellenzéki magatartást szerettek volna tanúsítani, csak sajnos erre lehetőséget nem kaptak; ha lett volna olyan előterjesztése a kormánynak, amely támogatható lett volna, önök támogatták volna.
Emlékeztetem önt ezzel kapcsolatban arra, hogy amikor 1998-ban az új parlament felállt, az első dolguk volt, hogy rendkívül éles támadást indítottak amiatt, hogy mi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak kívántuk elnevezni azt a minisztériumot, amelynek meghatározott feladata a mezőgazdaság és a vidék rendbe tétele. Nagyon éles vita folyt arról, hogy egyáltalán szabad-e azt a kifejezést használni, hogy "vidékfejlesztés", holott akkor már önök előtt állhatott volna a bajor példa, Franz Joseph Strauss elnök úr példája, aki ezt a fogalmat a világban bevezette és sikerre vitte, és rendelkezésükre álltak volna azok az európai uniós szempontok is, amelyek többek között abban is kicsúcsosodtak, hogy a földművelésügyi, illetve a mezőgazdasági főbiztost mezőgazdasági és vidékfejlesztési főbiztosnak hívták, és a vidékfejlesztés szemszögéből lehetett egy komplex fejlesztési módot elképzelni a mezőgazdaságban is.
De mondanék egy másik példát is önnek. Amikor én a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca élén elindítottam azt az akciót, hogy az óvodás, a bölcsődés és az általános iskolás gyerekek kapjanak ingyenesen két és fél deciliteres, aszeptikus kiszerelésű tejet vagy kakaót, önök rendkívül durva támadást indítottak ez ellen az akció ellen. Így emlékeztetném önöket arra, hogy az önök meghatározó személyisége, a nyíregyházi polgármester asszony útján indították ezt a támadást, és mindenáron igyekeztek lejáratni az iskolatej-akciót, hogy ne lehessen megvalósítani.
Nem önökön múlott, hogy az egy megyében kísérletképpen bevezetett akcióból végül is most már hat megyére kiterjedt akció lett (Karakas János: Nem választás lesz!), és emellett még Székesfehérvárra is kiterjesztettük ezt az akciót, és folytatjuk a jövőben is. Ismét egy konstruktív kezdeményezés, amellyel szemben önök egyáltalán nem konstruktív módon jártak el.
Vagy hadd emlékeztessem önt az ön által is említett agrárkerekasztal ügyét illetően arra, hogy az agrárkerekasztalt én indítottam útjára (Moraj az ellenzéki pártok padsoraiból.), és miután az agrárkerekasztal sikeres volt, ezt követően önök nagy kapkodva - hiszen a harmadik kormányzati év végén még nem volt agrárprogramjuk -, sebtében összehívtak Gödöllőre egy olyan agrárfórumot, amelynek ezt a nevet adták. De miután ön felvetette, hogy önök konstruktív együttműködést szeretnének kialakítani, és most felvetette ennek kapcsán az agrárkerekasztal gondolatát, hát ön nem tudja, igen tisztelt frakcióvezető úr, hogy hónapok óta folynak ezek a tárgyalások? Csak nem agrárkerekasztalnak hívjuk, hanem agráregyeztetésnek, és ennek kapcsán számos eredmény született már a tárgyaló felek között.
Tehát úgy gondolom, igen tisztelt frakcióvezető úr, hogy ön egyszerre hideget és meleget igyekszik fújni a szájából, elfelejti azt, amit mi tettünk, és most szeretne abban a látszatban feltűnni, mintha ön és az ön frakciója konstruktív módon kívánna az ország gondjainak-bajainak megoldásához hozzájárulni. Én úgy gondolom, hogy az ilyen látszatpolitizálás helyett sokkal jobb lenne, ha önök konkrétan megmondanák, milyen tényeket kifogásolnak az adott tárca munkáját illetően, egyidejűleg előterjesztenék azt a jobbító szándékú javaslatot, ahol megmondanák, hogy miként kell azt tenni. De sajnálatos módon önök 40 vagy 45 év alatt sem tudták, mit kell tenni, utána a rendelkezésre álló négy év alatt sem tudták - most, hogy ellenzékben vannak, most akarják azt a látszatot kelteni, mintha önök tudnák, mit kellene tenni. Igen ám, csakhogy azt mi tudjuk - önök meg akadályozzák!
Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
