DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés munkarendje a parlament belső ügye, e tekintetben a kormánynak sem feladata, sem felelőssége nincsen. A törvényjavaslatok többségét benyújtó kormány szempontjából azonban elégedetten vehetjük tudomásul, hogy az elmúlt fél év tapasztalatai alapján a háromhetes ülésezési rend működőképesnek bizonyult.
(21.50)
Az Országgyűlés 1999 első félévében a benyújtott 38 törvényjavaslatból 30-at elfogadott, ami 79 százalékos teljesítést jelent, szemben az 1995. évi 46 benyújtott javaslatból elfogadott 33 elfogadással, ami mindössze 72 százalékos teljesítés - és akkor, ugye, minden héten ülésezett a parlament.
A folyamatos ülésezésnek nincs egyetlen üdvözítő formája, az ülésezés rendje a törvényalkotási igényekhez igazítható. Utalok arra, hogy az őszi ülésszakon, amely előttünk áll, novemberig háromhetenkénti ülésezés indokolt, majd a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása idején - éppen a költségvetési vita speciális szabályaira tekintettel - célszerű lesz áttérni az egyhetes ciklusra. Ezt az elképzelést támogatja a kormány.
Megjegyzem még, hogy a parlamenti bizottsági munka az országgyűlési tevékenység éppen olyan szerves és alapvető része, mint maga a plenáris ülés. Ezt tekintve pedig a honatyák csupán minden harmadik hetet töltenek a Ház falain kívül, egyébként éppen az őket ideküldő választóik körében.
Indokolt lehet ismételten hangsúlyozni, hogy az Alkotmánybíróság a 4/1999. számú határozatában azt állapította meg, hogy az Országgyűlés működésének folyamatossága az alkotmányban előírt rendes ülésszakok szabályozásából eredően alkotmányos követelmény. A folyamatosság akkor biztosított, ha az Országgyűlés úgy állapítja meg az ülésezés rendjét, hogy a rendes ülésszakok alatt az ülések az ésszerű időtartamot meg nem haladóan követik egymást. Az Alkotmánybíróság határozata kimondta azt is: annak eldöntése, hogy az egyes ülések milyen rendszerességgel kövessék egymást, az Országgyűlés és nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
Megállapította ugyanakkor, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet okozott, hogy a Házszabály a jogbiztonság követelményének nem megfelelő módon szabályozta a rendes ülésszakokon belüli ülésezési rendet. Az ülésezési rend jelenlegi szabályozása tehát nem a szabályozás tartalma, hanem a szabályozás módja, annak technikája miatt jelent problémát. Az Alkotmánybíróság az Országgyűlésnek 1999. december 15-éig adott határidőt a szabályozás megfelelő kiigazítására.
Tisztelt Ház! Az Alkotmánybíróság által előírt szabályozás előkészítése érdekében az ügyrendi bizottság keretében albizottság alakult, amelynek feladata egy olyan szabályozás kialakítása, amely a Házszabály módosításához szükséges konszenzussal elfogadható ülésezési rendet és annak az Alkotmánybíróság határozatában megfogalmazott követelményeknek megfelelő szabályozását eredményezi. Remélhetőleg az ellenzéki pártok delegáltjainak részvételével kialakul az albizottságban egy olyan házszabály-módosítás, amely ezt a kérdést minden párt igényeinek megfelelően kielégíti és megvalósítja.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
