DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodásnak hazánk 1909 óta részese. A megállapodás értelmében a tagországok bármelyikében honos bejelentők a származási országban oltalom alatt álló védjegyekre vonatkozóan a saját országuk hivatalánál kérelmet nyújthatnak be. Ennek alapján pedig a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél történő lajstromozással oltalmat szerezhetnek valamennyi tagállamban. A megállapodáshoz jegyzőkönyv kapcsolódik. E szerint nemcsak a származási országban már oltalom alatt álló védjegyekre, hanem azokra is kérhető nemzetközi lajstromozás, amelyekre a nemzeti hivatalnál bejelentést nyújtottak be. Az oltalmi idők 10 évre csökkentek, korlátlanul megújíthatók. A jegyzőkönyv célja a madridi megállapodás továbbfejlesztése volt, éppen az európai közösségi védjegy és a megállapodás közti kapcsolat megteremtése érdekében.
Az Országgyűlés határozatával 1997-ben már megerősítette a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodáshoz kapcsolódó jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv Magyarország vonatkozásában 1997. október 3-án hatályba is lépett.
Tisztelt Országgyűlés! A Szellemi Tulajdon Világszervezete 1994-ben egy olyan jelentős nemzetközi egyezményt hozott létre, amelynek célja az egyes iparjogvédelmi hatóságok előtt folyó védjegyeljárások egységesítése és egyszerűsítése volt. A védjegyjogi szerződés meghatározza a védjegybejelentések úgynevezett minimumkövetelményeit, illetve az elektronikus eszközökön tett bejelentésekre és az azok aláírására vonatkozó szabályokat. Meghatározza a védjegyátruházással kapcsolatos eljárást és alakiságokat, továbbá egységesíti az oltalom időtartamát. A védjegyjogi szerződés megszületése azért jelentős, mert nemzetközi méretekben lényegesen egyszerűsíti a védjegyeljárásokat. Mindez Magyarország számára is előnyös.
Az Országgyűlés 1998-ban határozatával erősítette meg a védjegyjogi szerződést, amely hazánkat illetően '98. november 26-án lépett hatályba. Tekintettel arra, hogy a két előterjesztésben érintett jegyzőkönyv és a szerződés magánszemélyek és jogi személyek számára közvetlenül és általános érvénnyel állapít meg jogokat és kötelezettségeket, a kihirdetés csakis törvénnyel történhet. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a javaslatokat.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
