MÁDI LÁSZLÓ
MÁDI LÁSZLÓ
MÁDI LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Mielőtt az előttünk fekvő adótörvénycsomag részletes vitájához fognánk, nyilvánvalóan elemeznünk kell, hogy milyen várható gazdasági környezet lesz Magyarországon a jövő évben, hiszen a gazdasági környezet, a különböző külgazdasági változások és a gazdaságon kívüli társadalmi életben zajló változások is jelentős mértékben befolyásolják a jövő évi adóterveinket, lehetőségeinket. Miután a gazdasági környezet elemzését elvégeztem, a kormányzati célok és prioritások témakörében szeretném a kormány törvényjavaslatban megfogalmazott elképzeléseit a Fidesz-Magyar Polgári Párt oldaláról megerősíteni.
Tállai András képviselőtársam pedig majd az adótörvények részletesebb elemzésében lesz képviselőtársaim segítségére, hogy megérthessék a kormányzati szándékok mögött meghúzódó javaslatok lényegét. Akik a televízió előtt vagy a rádiót hallgatva figyelik ezt a vitát, nagyon sokszor ellentétes véleményeket fognak hallani a most felszólalóktól. Ez valahol rendjén is van így, hiszen parlamenti demokráciában támogatást, a javaslatok elfogadását nem igazán érdemes várni az ellenzéktől - az ellenzék nem szokta támogatni a kormány adómódosításait.
Ugyanakkor az ellenzéktől mégis azt kérem, hogy a hibák mellett, amelyek esetleg óhatatlanul meghúzódnak a beterjesztett törvénymódosításban, az erényeket is ismerjék el, tehát legyenek méltányosak. Ettől remélem azt is, hogy sikerül konstruktív és érdemi vitát folytatni az adótörvényekkel kapcsolatosan.
Mi tehát az a gazdasági környezet, amelyik a 2000. évben a magyar gazdaság előtt áll? A kormány két hibát követ el ezzel kapcsolatosan: az egyik, ha nem vesz tudomást a körülöttünk lévő világról, az abban lévő változásokról, és mindenáron a korábban megfogalmazott gondolatait és céljait akarja tűzön-vízen keresztül, sokszor a megváltozott helyzet dacára is végighajtani. A másik lehetőség, hogyha az állandó megfelelésben, a környezethez való állandó alkalmazkodásban elfeledkezik arról, hogy a gazdaságpolitikának óhatatlanul is befolyásolnia, formálnia kell a gazdasági és a társadalmi valóságot, s bizonyos elveket - a társadalmi igazságosság elvét, a gazdasági hatékonyság elvét - kell képviselnie a kormányzati gazdaságpolitikában és az adópolitikában.
A kormány az idei év elején, lényegében már az előző évi adó- és költségvetési törvényhozást követően, hozzáfogott a 2000. évi szabályozórendszer kialakításához, és számos jelentős javaslatot tett. Ezen javaslatok körében a személyi jövedelemadó-rendszer lényegi átalakításával, kétkulcsos rendszerrel, az adómentességi lehetőségek eltörlésével, az áfában a két kulcs változtatásával, besorolások átalakításával, a kamatadó, földadó, biztosítási adó koncepciójával lépett elő. S azt kellett tapasztalja, hogy az ellenzék részéről szinte minden elgondolását támadták az ellenzék képviselői.
Ugyanakkor a megváltozott helyzet - a külgazdasági környezet, az orosz és ázsiai válság és a természeti katasztrófák - hatására a kormány változtatott a koncepcióján, s a korábbi kormányprogramba illeszkedően, de most már a folyamatosságot hangsúlyozóan fogalmazta meg a javaslatait. Ezek után pedig az ellenzék azért támadta, merthogy nincsen adóreform; ha van rajta sapka azért, ha nincs rajta sapka, azért történt a támadás.
Most először fordul elő, hogy a felelős döntést nemcsak az adótörvények fényében, hanem a különböző háttérszámítások és a kiadási oldal ismeretében hozhatja meg a parlament, és a tb-alapok sarokszámaira is rálát. Azt gondolom, hogy a képviselők munkáját és a választópolgárok áttekintését is nagyban szolgálja ez a változás.
A jövő évi várható gazdasági helyzet kapcsán a kormány összességében arra törekedett, hogy alacsonyabb inflációval, tehát áremelkedéssel együtt járó egyensúlyi pályára terelje a gazdaságot. Valójában az, hogy elállt a kamatadótól, s hogy az alsó áfakulcsot nem emeli, lényegében egy alacsonyabb áremelkedést, alapvetően a szegényebb néprétegeknek az életkörülményeikben, az életszínvonalukban való felzárkózás lehetőségét jelenti. Ezzel olyan pályára is kívánja állítani a gazdaságot, amelyen a dinamikus gazdasági növekedést folytatni tudja - sőt remélhetőleg az ez évihez képest még növelni is tudja -, amely az utóbbi egy-két évben a magyar gazdaságban kialakult.
Ugyanakkor nyilvánvalóan látni kell, hogy az inflációs prognózisnak azért vannak veszélyei, hiszen az, hogyan alakulnak a világpiacon a nyersolajárak és a hazai piacon az élelmiszerárak, azért nem teljes mértékben a kormányzat kompetenciájától és elgondolásától függ. Azon túlmenően, hogy jelentős inflációcsökkentést és magas gazdasági növekedést tervez a kormány - 4-5 százalékos növekedést, amely az EU-tagállamokénak a kétszerese -, a növekvő munkahelyek és a csökkenő állami beavatkozás a legfontosabb irányok, amelyekre alapozva a kormány megfogalmazta az adótörvényeit.
(9.40)
A célok tehát, e négyes cél a következők: gyors gazdasági növekedés; külső és belső harmonizáció az EU-val - a külső harmonizáció az Európai Uniónak való megfelelést jelenti, hiszen a csatlakozás előtt állunk, a belső harmonizáció pedig a különböző szabályozórendszerek közötti együttes megfelelést, elsősorban az adó- és járulékrendszer egységesítését -; a harmadik fontos cél az adminisztráció csökkentése, az egyszerűsítés. Ez nem valósul meg minden egyes adótörvény-változtatásnál, viszont összességében egyértelműen igen, és ez is a kormányzat célja, a bevallások számának csökkentése, az átalányadózás kiterjesztése, az új táppénzrendszer is alapvetően ebben az irányban hat. Azon kívül, hogy lesznek majd olyan tételek, ahol adónövekedést fog mondani az ellenzék, el kell mondanom, lesznek olyan tételek, ahol adócsökkentés is tapasztalható. Ilyenek például egyértelműen az illetékbevételek, a statisztikai illeték eltörlése, a lakáscserénél az illeték terhének csökkentése és a személyi jövedelemadónál pedig a gyerekek után járó adókedvezmény is ebbe a körbe sorolható.
Nagyon fontos negyedik célja a beterjesztett adótörvény-módosításnak a feketegazdaság visszaszorítása, hiszen azt szeretnénk, egy olyan országban szeretnénk élni, ahol a közteherviselés, az együttes tehervállalás az egyik legfontosabb elv az életünkben. Tehát akik jövedelmet termelnek, azok a közterhekből is szerepet, részt vállaljanak, és ezért kíván a kormány olyan javaslatokat megfogalmazni, ami az áfa-visszaigénylésnél a fiktív számlázás ellen ható dolog, vagy a bornál az eddigi nagyfokú adóelkerüléses és nem legális, nem hivatalos értékesítések visszaszorítását tervezi a benyújtott módosításokkal.
Összességében milyen prioritások, milyen legfontosabb gazdaságpolitikai célok vezérlik a kormányt? Bár a stabilitás nagyon fontos, de a kormány azzal, hogy fókuszba, központba állít bizonyos területeket, a bázisszemlélettől egyértelműen egy újfajta gondolkodás révén a pozitívan támogatandó célok közül túllép a múlton. Az egyik ilyen a család, amely az adótörvény-módosításoknál is központban áll, hiszen 30 százalékkal nő a gyerekek után járó adókedvezmény. Ez azt jelenti, hogy két gyermek esetében a jelenlegi 40 800-ról, amit szintén a Fidesz koalíciós kormány vezetett be, 52 800 forintra emelkedik az éves szintű adóteher-könnyítés, tehát ennyivel kevesebb adót kell befizetni. Háromgyerekes családnál 82 800-ról 108 ezer forintra emelkedik ez az összeg. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy két gyerek esetében 264 ezer, három gyerek esetében pedig közel 500 ezer, pontosan 493 333 forintig nem kell adót fizetnie azon családoknak, akik gyereket vállalnak és nevelnek.
A család mellett az átalányadózás szintén egy olyan átalakítás, ami reformértékűnek mondható. Ennek a körében lehetőség nyílik arra, hogy nemcsak az eddigi körben, hanem minden tevékenységi körben és a kezdő vállalkozók számára is lényegében egy könnyített adminisztrációs teherrel a vállalkozók az érdemi munkájukra tudjanak figyelni. A kormány tehát azzal, hogy visszább akar szorulni a gazdaságból, azt az elvet kívánja vallani, hogy azok a vállalkozók, emberek, gazdasági társaságok tudják a leghatékonyabb módon elkölteni a rendelkezésre álló pénzeszközeiket, tehát bízik az emberekben, bízik a polgárokban, abban, hogy a polgárok kreativitása, gondolatgazdagsága és tevékenysége tudja felvirágoztatni ezt az országot.
Ezen túlmenően nyilvánvalóan néhány korrekciót is tervez a Fidesz-Magyar Polgári Párt, elsősorban az adójóváírás kapcsán a személyi jövedelemadónál és az áfa-visszaigénylésnél is bizonyos körben módosítással kívánunk élni. Ennek technikáiról, illetve az adótörvények részletes indoklásáról hallgassák meg Tállai András képviselőtársamat.
Én magam köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
