BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Talán természetes, de mégis előrebocsátanám, hogy amikor ehhez a kérdéshez hozzászólok, azt abból a szempontból és felelősséggel teszem, hogy nyilvánvalóan amikor egy Házszabályt próbálunk értelmezni, valamint alkotmányos kérdéseket vizsgálunk és döntést hozunk, akkor nem csak az aktuális mai helyzetnek megfelelően tesszük. Mert lehetséges, sőt, így van, hogy az ebben a ciklusban felmerült politikai vitanapok szándékával, témáival a MIÉP nem értett egyet, ugyanakkor a jelenlegi állásfoglalásnál nekünk arról kell véleményt mondani, hogy ez a 129. §-ban biztosított jog milyen módon illet meg 78 országgyűlési képviselőt.
A kérdés annyiban tér el az előzőtől, ennek a vizsgálata, hogy az előző alkotmányos kötelezettség a Házszabályba is átültetve arra vonatkozott, hogy az Országgyűlést a rendkívüli ülésre össze kell hívni. Ugyan természetesen ha az összehívásban ez kimerül, és soha nem lesz belőle rendkívüli ülés, akkor nem teljesül az alkotmányjogi funkció, de mégis, nyelvileg is, csupán az összehívás kötelezettségéről van szó, és az előbb említett módon a Házszabály a napirend elfogadásánál teszi lehetővé a mérlegelést.
Ezzel ellentétesen a politikai vitára vonatkozó előírás, ha a magyar nyelvet használni akarjuk ebben a teremben, a következőt mondja: "A képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára, az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben az Országgyűlés vitát tart." Nincs arról szó, hogy az összehívásnak van kötelezettsége, nincs arról szó a továbbiakban, hogy ezt napirendre kell venni. Arról van szó, hogy ezzel a feltétellel vitát tart!
Az esetleges napirendi szavazásnál a tartalmi kérdések nem is mérlegelhetők, mert egyetlen kötelem van: átfogó politikai témakör. Ha ennek a feltételnek megfelel egy ilyen beterjesztés, és 78 aláírást tartalmaz, akkor az Országgyűlés vitát tart. Ha ehelyett az egész vitatartást beillesztjük egy olyan napirend-elfogadási folyamatba, amelyen belül természetesen a mindenkori politikai többségnek egyszerű döntéssel joga van igent vagy nemet mondani, akkor ez a döntés ellentétes a Házszabály által meghatározott joggal. Hiszen az állásfoglalás azt mondja: a politikai vitanap megtartásáról az Országgyűlés a napirend elfogadásával határoz.
A Házszabály nem ezt mondja: egyötödének írásbeli indítványára vitát tart. Ezt én igen lényeges különbségnek érzem. Egyébként a napirendbe való beillesztés kérdése... - nem véletlenül, a múlt ciklusban adott esetben egy külön nap volt. A Házszabály azt is előírja: időkeretben, erről nyilván a házbizottságban születik a döntés. Tehát annak sincs indokoltsága, hogy azt hangsúlyozzuk, hogy ha az adott napirendbe beillesztve nincs adott helyen, és erről nem szavazunk, akkor valami probléma történik.
Tehát megítélésem szerint ebben a kérdésben a Házszabály világosan és egyértelműen nem az összehívásról beszél, hanem a politikai vita megtartásának kötelezettségéről. Ha ehhez bármilyen módon egy egyszerű többségű szavazást még hozzárendelünk mint utánakapcsolt feltételt, akkor ellentétesek vagyunk a saját Házszabályunkkal.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
