DR. HELMECZY LÁSZLÓ
DR. HELMECZY LÁSZLÓ
DR. HELMECZY LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amint az eddigi hozzászólásokban is elhangzott, tulajdonképpen két megkeresés érkezett az ügyrendi bizottsághoz, az egyik Kóródi Mária képviselő asszony részéről, a másik pedig Szájer József frakcióvezető úr részéről.
Azért, hogy tisztábban lássunk, idézni szeretném Szájer József frakcióvezető úr megkeresésének szó szerinti szövegét. "A Házszabály 39. § (1) bekezdése értelmében a rendkívüli ülés kezdeményezését szolgáló kérelemben meg kell jelölni az összehívás indokát. Kérdésként merül fel, hogy az indokolási kötelezettség teljesítésének mik azok a tartalmi követelményei, melyek a rendkívüli ülés vagy ülésszak visszaélésszerű kezdeményezésével szemben biztosítják, hogy a rendkívüli ülés tartására csak rendeltetésszerűen kerüljön sor." Tehát az a lényege ennek a kérelemnek, tisztelt Ház, hogy a rendeltetésszerű működés érdekében kér állásfoglalást a frakcióvezető úr az ügyrendi bizottságtól.
Jelen esetben mit tehet az ügyrendi bizottság? A Házszabály értelmében köteles állást foglalni. Egyébként ez történt. Köteles azért, mert nem az alkotmányt értelmezi az ügyrendi bizottság, hanem a Házszabályt. Az alkotmány egyébként nem tartalmaz arra nézve semmilyen útmutatást, hogy a rendkívüli ülés összehívásának milyen tartalmi előírásai vannak. (Dr. Avarkeszi Dezső: Pont erről van szó!) Ilyen megállapítást nem tartalmaz.
Egyébként nagyon lényeges körülmény az, hogy mindkét megkeresés - a frakcióvezető úré június 14-én, Kóródi Mária asszonyé pedig május 19-én kelt - akkor történt, amikor már hatályban volt a 4/1999. számú AB-határozat, amely március 31-ei keltezésű. Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában épp a parlament működésével kapcsolatosan foglal állást. Ebből az AB-határozatból idéznék két lényeges részt, amelyek ismerete szintén megkönnyíti a kérdést ebben az ügyben.
Az egyik: "Annak eldöntése, hogy az egyes ülések milyen rendszerességgel kövessék egymást, az Országgyűlés és nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, az alkotmány erről kifejezett rendelkezést nem tartalmaz." Egy másik megállapítás: "A rendes ülésszakokon belüli folyamatos működés nem nyugodhat a rendkívüli ülés rendszeres összehívásán. A rendkívüli ülés alkotmányjogi funkciója nem a rendszeres ülés biztosítása."
Tisztelt Ház! Ezt a két idézetet azért olvastam fel, mert Kóródi Mária képviselő asszony indítványában valóban szerepel egy olyan kitétel, miszerint az ügyrendi bizottság keresse meg az Alkotmánybíróságot állásfoglalás végett. Az Alkotmánybíróság inkriminált határozatának idézett részei egyértelműen állást foglalnak abban a kérdésben, hogy az Országgyűlésnek kell döntenie ebben a kérdésben.
Tisztelt Képviselőtársak! Most nem egyéb történik. Az ügyrendi bizottság állásfoglalásával két dolog történhet, vagy az, hogy az általános érvényű állásfoglalást mindenki tudomásul veszi, vagy nem, és ahogy most is történik, az Országgyűlés állásfoglalását kéri valamelyik képviselőcsoport, illetve képviselő.
Az alkotmánybírósági határozat még egy részét szeretném idézni: "Nem az Alkotmánybíróság, hanem az Országgyűlés állapítja meg saját működési szabályait és tárgyalási rendjét." (Közbekiáltás: Kétharmaddal, jogász úr, kétharmaddal!) Kétharmaddal állapítja meg - a bekiabálásokra szeretnék reagálni -, valóban, amikor elfogadja a Házszabályt. De ha a képviselőtársak figyelmesen elolvassák az Alkotmánybíróság határozatát, abban láthatják, hogy házszabályi egyetértés hiányában az Országgyűlés dönt a napirendről.
(18.50)
Ez a házszabályi állásfoglalás nem mást céloz, mint a folyamatos obstrukció elkerülését, és iránymutatást szeretne adni annak érdekében, hogy ebben a kérdésben egyértelműen állást lehessen foglalni. A Fidesz-frakció támogatja az állásfoglalást.
Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)
