DR. KÓRÓDI MÁRIA
DR. KÓRÓDI MÁRIA
DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Immáron szinte heti vagy háromheti gyakorlattá válik, hogy az ügyrendi bizottság állásfoglalását az ellenzéki frakcióknak a plenáris ülés előtt kell megtámadni. Ez a jelzés nagyon fontos, hiszen az elmúlt nyolc évben, az előző két ciklusban ilyenre egyáltalán nem került sor, illetve összesen két esetben kellett az ügyrendi bizottság házszabály-értelmezésének plenáris ülés előtti megtámadására sort keríteni.
Hogy miért támadtuk meg, miért kérjük a plenáris ülés állásfoglalását az ügyrendi bizottsági állásfoglalás hatályon kívül helyezése érdekében, azt két nagyon fontos okkal szeretném indokolni. Az ügyrendi bizottság ebben az állásfoglalásában alkotmányt sért. Azért sért alkotmányt, mert túlterjeszkedik azon a feladat- és hatáskörön, amelyet házszabályszerűen az ügyrendi bizottság megtehetne. Ebben az állásfoglalásában ugyanis az ügyrendi bizottság az alkotmányt értelmezi, de nem egyszerűen úgy értelmezi, hogy állást foglal arról, mit is jelenthet ez az alkotmányos szöveg, hanem úgy értelmezi, hogy ezzel egyidejűleg módosítja is az alkotmány rendelkezéseit. Hiszen az alkotmány a rendkívüli ülések összehívásának feltételeként csupán csak azt írja elő, hogy a kormány vagy a képviselők egyötödének kérelmére ezt a rendkívüli ülésszakot össze kell hívni.
(18.30)
Az alkotmány egyáltalán nem tesz semmilyen kitételt arra vonatkozóan, hogy ezeknek a képviselőknek, a képviselők egyötödének a közérdeket meg kellene jelölni. Azt mondja az alkotmány, hogy meg kell jelölni a javasolt időpontot és a témát, aminek értelmében nyolc napon belül össze kell hívni az Országgyűlést az Országgyűlés elnökének.
Az ügyrendi bizottság állásfoglalása azonban azt teszi lehetővé, hogy a kormánypárti többség - megkerülve a kétharmados szabályokat - ne tegye lehetővé, vagy ne hívja össze a rendkívüli ülésszakot arra hivatkozva, hogy ahhoz, hogy a rendkívüli ülésszak összehívásra kerüljön, meg kell jelölni egyfajta közérdeket is. Sőt, azt is hozzáteszi ez az állásfoglalás: hogy ez valójában közérdek, vagy nem közérdek, ezt a kormánypárti többség lesz jogosult megállapítani.
Az hiszem, hogy ez az állásfoglalás, túl azon, hogy tulajdonképpen felmutatja mindazokat a törekvéseket, amelyeket az elmúlt egy évben a kormánypárti többség a parlamentnek a kormányzati hatalom alá gyűrése érdekében elkövetett; ezeket a törekvéseket mind megmutatja. Ezenkívül egy nagyon veszélyes precedensre mutat rá, egy olyan veszélyes precedensre, ami ellen az Alkotmánybíróság is a parlamenti ülésrendből fakadó, ülésrendről szóló ítéletében felhívta az Országgyűlés figyelmét. Az Alkotmánybíróság ugyanis ebben az ítéletében kimondta, hogy a Házszabály értelmezése nem jelenthet olyan bizottsági állásfoglalásokat, amelyek megkerülik a Házszabály kétharmados törvényeit, és nyilvánvalóan nem jelenthetik az alkotmány értelmezését. Márpedig ez az ügyrendi bizottsági állásfoglalás egyrészt megkerüli a Házszabály kétharmados törvényeit, másrészt pedig egyértelműen az alkotmányt értelmezi. Ezért törvényesen, alkotmányosan az ügyrendi bizottság ilyen állásfoglalást nem hozhat.
Amennyiben a tisztelt Országgyűlés ezt az ügyrendi bizottsági állásfoglalást megerősíti, akkor tulajdonképpen nem tesz mást, mint azt az alkotmányellenes gyakorlatot követi, amelyre az utóbbi időben sajnos nagyon sok példa volt. Minden esetben az alkotmány értelmezése tulajdonképpen a parlament uralom alá hajtását szolgálja. Azt gondolom, a Ház vezetésének, a Ház ügyrendi bizottságának az értelmezésekkel a parlamentarizmust szolgálnia kellene, és nem a hatalma alá gyűrni, mert ez hosszú távon nagyon nagy veszélyeket rejt magában. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést - és a frakcióm is kéri -, hogy az ügyrendi bizottság állásfoglalását szíveskedjenek elutasítani.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
