DR. KÓRÓDI MÁRIA
DR. KÓRÓDI MÁRIA
DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Teljesen egyetértek a Pokol Béla képviselő úr által elmondottaknak azzal a részével, hogy nagyon jó lenne, ha a vita valóban az értelmezési problémák körül folyna. Csak ha a vita tényleg értelmezési problémák körül folyna, akkor ezt az ügyrendi bizottsági állásfoglalást már az ügyrendi bizottság nem hozhatta volna meg. Ezt az előbb képviselőtársam, Wiener György nagyon jól elmondta.
Amit a képviselő úr mondott, az talán politikusként elfogadható, de azt gondolom, hogy a jogi egyetemen tanítani ezt a részét, azt már nem tudnám elfogadni, és azt gondolom, hogy jogi, szakmai szempontból már elfogadhatatlan, hiszen itt az alkotmánynak a vizsgálatáról van szó, és a kérdés az, hogy az alkotmányos rendelkezéseket az ügyrendi bizottság egyáltalán vizsgálhatja-e. De nagyon jól tudjuk, és azt gondolom, a képviselő úr is tudja, hogy ezt az ügyrendi bizottság nem teheti meg, nem értelmezheti úgy sem az alkotmányt, sem a Házszabályt, hogy ezzel módosítsa az alkotmány rendelkezéseit.
Valóban igaz, hogy én is tettem egy indítványt. Ennek az indítványnak az volt a lényege, hogy az ügyrendi bizottság mint arra felhatalmazott bizottság, forduljon az Alkotmánybírósághoz, és kérje fel az Alkotmánybíróságot, hogy értelmezze, mit jelent az alkotmányban a rendkívüli és a rendes ülés egymáshoz való viszonya. Az én javaslatomat azonban az ügyrendi bizottság elutasította. Elutasította, hogy az Alkotmánybíróság maga tisztázza azt a kérdést, hogy mit jelent az alkotmányban a "rendkívüli", illetve a "rendes ülés" kifejezés.
Vajon miért tette az ügyrendi bizottság, hogy nem fordult az Alkotmánybírósághoz? Vajon mitől félt az ügyrendi bizottság, hogy ezt az alkotmányértelmezést nem merte megkérni az Alkotmánybíróságtól? Attól félt, hogy ebben az esetben nem a saját kénye-kedve szerint használhatja a jövőben a parlamentet, nem a saját kénye-kedve szerint döntheti el, hogy mi számít közérdeknek, mi számít rendkívüli ülésnek, mi számít kisebbségi jogosítványoknak, hanem a kisebbségi jogosítványok teljes elnyomásával maga határozza meg, hogy a parlament mivel foglalkozhat? Ez a többségnek egyébként nagyon sok esetben biztosított jogosítványa, de a többségnek ezt a jogosítványát csak akkor lehet parlamenti demokrácia keretei között gyakorolni, ha mindazokat a jogosítványokat, amelyeket a kisebbség számára az alkotmány biztosít, garantálja. Amennyiben a kisebbségi jogosítványokat nem garantálják, ez alkotmányos sérelemmel és a parlamenti demokrácia sérelmével jár. Ez a konkrét ügyrendi bizottsági állásfoglalás pedig konkrét alkotmánysértést eredményezett.
Ezért változatlanul kérjük, bár tudjuk, hogy teljesen reménytelenül, hiszen a parlamenti többség már az ügyrendi bizottságban ebben a kérdésben is, mint sok más kérdésben, megnyilvánult (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és láthatóan nem akarja az alkotmányos kérdéseket és a parlamenti demokráciát más irányba terelni, mint amilyen irányba az elmúlt időben sajnálatos módon sikerült elvinnie. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiból.)
