DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzott vitában az ellenzéki érveket lényegében abban tudnám összefoglalni, hogy Tóth András egyik mondatát idézem. Az úgy szólt, hogy "Az ügyrendi bizottság állásfoglalása felülírja az alkotmányt." Ezzel kell itt most, úgy gondolom, vitába szállnom, mert ez a... (Közbeszólások az MSZP soraiból: Nem kell!) Nem kell, mondják képviselőtársaim - de fogok! (Francz Rezső: Tőled elvárjuk!) Ezzel kell vitába szállnom, mert lényegében ez a mondat foglalta össze az ellenzéki érvek fő irányát.
(19.10)
Kérem szépen, valamiről elfeledkeznek, igen tisztelt képviselőtársaim! Nevezetesen az Alkotmánybíróság döntéséről, amely alkotmánybírósági határozat indoklásában az Alkotmánybíróság foglalkozik a rendes és a rendkívüli ülésszak viszonyával. Megállapítja ugyan, hogy lehetséges rendes ülésszak alatt rendkívüli ülést kezdeményezni, azonban az Alkotmánybíróság határozata világosan utal arra, hogy ezzel az eszközzel hogyan és miképpen nem lehet élni.
Ha tehát önök azt mondják, hogy az alkotmány említett rendelkezését valaki felülírta, akkor ezt az Alkotmánybíróság írta felül, de nem erről van szó, hanem valóban arról, hogy az Alkotmánybíróság világosan értelmezi a rendes ülésszak és a rendkívüli ülés viszonyát, és igenis indokoltnak látja és az alkotmányból kiolvashatónak tartja bizonyos tartalmi következtetések levonását, mert másképpen komolytalanná válna az Országgyűlés munkája.
Ez az ügyrendi bizottsági állásfoglalás, tisztelt képviselőtársaim, az Alkotmánybíróság határozatának indoklásában foglaltakat tükrözi vissza, ez annak a szellemiségét tartalmazza, sőt az egyik mondat szó szerint az Alkotmánybíróság határozatának az indoklásában szerepel. Engedjék meg, hogy ezt külön idézzem: "A rendkívüli ülésnek nem alkotmányjogi funkciója a rendszeres ülésezés biztosítása." Egyébként ha így lett volna, akkor a különvéleményt nyilvánító három alkotmánybíró véleményével azonosul, az Alkotmánybíróságnak el kellett volna utasítania azt az indítványát az ellenzéknek, amely a Házszabály alkotmányellenességének a kimondására irányul, hiszen ha rendkívüli üléssel el lehet érni a háromhetes ülésezés felborítását, akkor megvan a garanciája annak, hogy ne háromhetes legyen az ülésezés. De nyilván az is komolytalan lenne, hogy a mindenkori kisebbség határozza meg az Országgyűlés működésének a rendjét.
Egyébként, tisztelt képviselőtársaim, a félreértések elkerülése végett, házszabály-értelmezésről van szó, a Házszabály 39. §-ának az értelmezéséről, mert az előző ciklusban az önök többségével, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim - önök akkor kormányon voltak -, a Házszabály 39. §-ában részletezték az alkotmány vonatkozó rendelkezéseit.
Én elismerem, hogy a két dolog összeér, hogy menthetetlenül a Házszabály 39. §-ának értelmezése nem választható el az alkotmány 25. §-ának az értelmezésétől - de ne tessenek ezen megdöbbenni! Tessék elővenni Kukorelli István alkotmánytan egyetemi jegyzetét, igen tisztelt képviselőtársaim, és nézzék meg, hogy mit mond az alkotmányértelmezésben; természetesen elsősorban az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az alkotmány autentikus értelmezése, de alkotmányértelmezést más szervek is végeznek munkájuk során, így az egyetemi tankönyv megemlíti az Országgyűlést is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezekre tekintettel és a már általam elmondottakra tekintettel csak megismételni tudom: az SZDSZ és az MSZP kérelme megalapozatlan, éppen ezért kérem, hogy azt ne támogassák, és arra szavazzanak nemmel.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
