TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Elnök úr, köszönöm a szót. A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja az SZDSZ-éhez hasonló okok alapján kezdeményezi az ügyrendi bizottság állásfoglalásának elutasítását. Az indokaink a következők:
A mi olvasatunkban a történet arról szól, hogy Szájer József frakcióvezető úr megelégelte az ellenzék azon kezdeményezéseit, amelyek az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívására irányultak a tavaszi időszakban. A frakcióvezető úr úgy döntött, hogy véget vet az ellenzék akcióinak, és bízva az ügyrendi bizottság kormánypárti többségének lojalitásában, kezdeményezte a rendkívüli ülések összehívásának szigorítását. A frakcióvezető úr nem csalatkozott. Az ügyrendi bizottság hozzájárult jelen állásfoglalásával az alkotmány 22. § (3) bekezdésében meghatározott jogosítvány szűkítéséhez. Végül is nem nagy ügyről van szó, mindössze arról, hogy az ügyrendi bizottság a Fidesz-frakció döntése alapján felülírja a Magyar Köztársaság alkotmányát.
Tisztelt Ház! A vita tárgyát képező ügyrendi bizottsági állásfoglalás házszabály-értelmezési köntösbe bújtatva egy alkotmányos rendelkezést értelmez, illetve szűkít, tételesen kimondja, illetve bevezeti azon fogalmat, mely szerint a rendkívüli ülés összehívásához a közérdek sérelmének ügye hozzáköthető, amiben egyébként az alkotmány semmilyen formában semmilyen tételt nem tartalmaz.
Azt gondolom, hogy az ügyrendi bizottság állásfoglalása valóban nemcsak a Kóródi Mária képviselőtársam által idézett alkotmánybírósági állásfoglalással ellentétes, de itt egy új minőségről van szó, hiszen ebben az esetben az ominózus állásfoglalás gyakorlatilag az alkotmányt kívánja módosítani. Azt gondolom, az alkotmány módosítása egy ügyrendi bizottsági állásfoglalással eléggé sajátságos megoldás, nehezen nevezhető jogszerűnek, és nehezen nevezhető az ügyrendi bizottság hatáskörébe tartozónak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az üggyel kapcsolatban néhány elvi természetű kérdés is felvethető, azt gondolom, teljesen joggal. Ki és milyen érdek, érvek alapján állapítja meg a közérdeket vagy annak sérelmét? Ez egy gumifogalom, amely adott esetben nyilván az előterjesztők szándéka szerint a mindenkori kormánykoalíció vagy kormánypárti többség kompetenciájába tartozik majd, hogy a közérdek sérelmét vagy annak hiányát megállapítsák.
Azt gondolom, az Országgyűlésben akár kormánypárti képviselőkről van szó, akár ellenzékiekről, a közérdeket képviselik. A Magyar Szocialista Párt esetében kétmillió választópolgár megbízása alapján ez a frakció ugyanúgy közérdeket képvisel, mint ahogy azt egyébként joggal állítja magáról a kormánykoalíciós többség. Nem hiszem azt, hogy a közérdek sérelmét jelentené, vagy a közérdekkel ellentétes lenne az árvízkárokról való parlamenti vita kezdeményezése vagy a közszolgálatban lévő alkalmazottak, foglalkoztatottak bérhelyzetének megvitatása. Azt gondolom, ez közérdek, és egy erre irányuló kezdeményezés nem minősíthető olyannak, hogy majd eldönti adott esetben a többség, hogy megfelel-e a saját szájuk íze szerinti közérdeknek, avagy sem.
Azt gondolom, az is teljesen jogos kérdés, hogy az értelmezés alapján, ha a köztársasági elnök kezdeményezi a rendkívüli ülés összehívását, akkor az állásfoglalás készítői szerint a parlamenti többség fogja megítélni, hogy a köztársasági elnök élhet-e alkotmányos jogával, és kezdeményezheti-e a parlament rendkívüli ülésének összehívását. Azt gondolom, ezek a példák pontosan mutatják, hogy ennek az állásfoglalásnak milyen hátulütői vannak.
Tisztelt Ház! Az ügyrendi bizottság állásfoglalásainak nem lehet az a funkciója, hogy a koalíció és az ellenzék közötti politikai vitákat, nézeteltéréseket úgymond rendezze. Mi azt gondoljuk, hogy ez más kategóriába tartozik. Ezért a vitatott állásfoglalást egy szakmai tévedésnek tekintjük, amelynek következményei rendkívül súlyosak lehetnek. Mindezen érvek alapján kérjük az Országgyűléstől az állásfoglalás elutasítását.
Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
