DR. GYÖRGYI KÁLMÁN
DR. GYÖRGYI KÁLMÁN
DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész: Elnök Asszony! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hadd bocsássam előre az ügyészség pozícióját az alapítványok, társadalmi szervezetek tekintetében. Azt előre le kell szögeznem, hogy a bíróságok tekintetében az ügyészség felügyeletet nem gyakorol. Az alapítványok nyilvántartásba vételével, a változások bejegyzésével, valamint a közhasznúsági nyilvántartásba vétellel kapcsolatos végzéseit a bíróság az ügyész részére kézbesíti, a végzés ellen az ügyészt fellebbezési jog illeti meg.
Az ügyész jogosultsága arra terjed ki, hogy a kérelem tárgyában hozott végzés törvényességét vizsgálja, és indokolt esetben fellebbezéssel éljen. Határozat törvényességét nem érintő ügyviteli szabályok megtartását az ügyész nem vizsgálhatja.
(16.00)
A fenti feltett kérdésekre az idevonatkozó jogszabályi rendelkezések, ügyviteli szabályok felidézésével igyekszem választ adni.
Válaszom az elsőre: a polgári törvénykönyv értelmében az alapítványok nyilvántartásba vételéről a bíróság nem peres eljárásban, soron kívül határoz. Épp így a közhasznú szervezetekről szóló törvény is azt rendeli, hogy a közhasznúsági nyilvántartásba vételről a bíróság nem peres eljárásban, soron kívül határoz. A törvények természetesen nem tesznek különbséget aszerint, hogy ki kéri a bejegyzést.
A bírósági ügyvitel szabályairól szóló miniszteri utasítás lehetőséget ad arra, hogy konkrét ügyben a bíróság méltányolandó indok esetén írásban, soron kívüli eljárást rendeljen el. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény kivételesen az OIT, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részére is megengedi, hogy elrendelje a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését. Ilyen módon nem kizárt a kétszeres soronkívüliség, akárki kéri.
A polgári perrendtartás hatálybalépéséről szóló minisztertanácsi rendelet szerint a nem peres eljárásokban is a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ezért a perrendtartásnak a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezései a nem peres eljárásban, így az alapítványok bírósági nyilvántartásba vételénél és a közhasznúsági nyilvántartásba vételnél is alkalmazandók. A polgári perrendtartás szerint a hiánypótlást rövid határidő kitűzésével kell a bíróságnak elrendelni. A bírói gyakorlat egy 1991-ben született döntés alapján egészen a beadványt elutasító végzés meghozataláig lehetővé teszi a hiány bírói határidő lejárta utáni pótlását is.
A harmadik kérdéshez: van-e alapja annak, ha a nem peres eljárásban a fellebbezést benyújtó fél nem kér soronkívüliséget, de azt a fellebbezés során mégis biztosítják? Önmagában az a körülmény, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést rövid időn belül elbírálja, nem feltétlenül jelent a törvényben meghatározotton túli, soron kívüli eljárást.
A negyedik kérdés: a képviselő visszahívása önmagában nem alapozza meg a közhasznúsági eljárásban a dupla soronkívüliséget.
Az ötödik kérdésben: a nyilvántartásba vételi eljárás soronkívüliségére vonatkozó törvényi rendelkezések persze nem tesznek megkülönböztetést a kérelmező személye szerint (Az elnök jelzi az idő leteltét.), így abban a vonatkozásban sem, hogy a közalapítvány...
