DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A kötelező magánnyugdíjpénztárak kérdése nagyon fontos döntés volt a Magyar Országgyűlésben, amelyet régóta támadtunk, illetve nem értettünk egyet nagyon sok részletével. Ahogy az előbb az indoklásban hallottuk, a magánnyugdíjpénztárba átlépők járulékát a költségvetés fedezi, és ez fokozatosan emelkedő ütemben történik meg.
(17.30)
Ez viszont azt jelenti, hogy akik átlépnek ebbe a rendszerbe, és ezt a rendszert választják, azok után ott marad egy hiány, amelyet meg kell finanszírozni, ugyanis így tudjuk garantálni a nyugdíjak kifizetését azoknak a nyugdíjasoknak, akik ma nyugdíjat kapnak a felosztó-kirovó rendszerben.
Annak, hogy a törvényt meg kellett változtatnunk az eredetileg beütemezett 7, illetve 8 százalékkal szemben, az az oka, hogy garantálnunk kell azoknak a nyugdíjasoknak a nyugdíját, akik ma még a régi rendszerből kapják. Az egy határozott, szerintem talán David Copperfield mutatványaihoz hasonlatos szemfényvesztés volt, hogy azt állítjuk, hogy mivel a magánnyugdíjpénztárak államkötvényeket vásárolnak, ezzel a költségvetést semmiféle teher vagy hiány nem éri. Ez nem igaz, hiszen ők befektetőként vásárolják ezeket, a hiány lefinanszírozása megtörténik, de ezzel együtt is ez a költségvetésnek súlyos milliárdok terhét jelenti. Hasonlatos ahhoz, amikor egy háztartásban úgy jutunk pénzhez, hogy előbb az értékeinket odaadjuk valakinek, majd kölcsönt veszünk fel, hogy ebből kifizessük azt, ami a megélhetésünkhöz kell.
Ez a javaslat, amit önök beterjesztettek, további jogbizonytalanságot eredményez, mivel ismételten megnyitja ezt az időtartamot, megint kiszámíthatatlanná teszi, hogy mi lesz a felosztó-kirovó rendszerben lévő nyugdíjasokkal. Éppen ezért ezt nem tudjuk elfogadni és nem tudjuk támogatni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
