VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Interpellációjában a Központi Statisztikai Hivatal egy közelmúltbeli jelentésére hivatkozik, mely 1995 és '99 között a fogyasztói árak, a nettó kereset, a minimális bér, a minimális nyugdíj, valamint az egy főre jutó létminimum alakulását mutatja be.
Mint a képviselő úr is említette, nyugdíjminimumot azok a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek kapnak, akik 20 éves szolgálati idővel rendelkeznek, de a nyugdíj kiszámításánál figyelembe vehető keresetük olyan alacsony, hogy részükre már csak nyugdíjminimumot lehet megállapítani. A nyugdíjkifizetésekre vonatkozó statisztikák szerint nyugdíjminimumot - vagy résznyugdíj esetén annál alacsonyabb összeget - a saját jogú nyugdíjasok körülbelül 1,3 százalékának folyósítanak. Megjegyzem, hogy a hatályos törvényi szabályozás alapján a társadalombiztosítási nyugellátások megállapításánál alapvetően a biztosítási elv érvényesül, ami azt jelenti, hogy a nyugdíj a megszerzett szolgálati idő hosszától és a keresettől függ. A társadalmi szolidaritás érvényesülése az, hogy az alacsony életkeresettel rendelkezők részére a nyugdíjminimum-szabály érvényesítésével az általánosnál kedvezőbb ellátás kerül folyósításra. Természetesen a nyugdíjminimumban részesülők számára is biztosított az a lehetőség, hogy nyugellátásukat egyéb kereső tevékenység folytatásával egészítsék ki.
A minimálbér és a nyugdíjminimum reálértéke 1995-ben és 1996-ban a reálbérhez hasonlóan csökkent. 1998-tól azonban, összhangban a gazdasági növekedés adta lehetőségekkel, minden évben nőtt a reálbér, illetve az öregségi nyugdíjminimum növekedése is rendre meghaladta a fogyasztói árindex emelkedését. A kormány középtávú gazdasági programja szerint ezen mutatók reálérték-növekedése tovább fog folytatódni.
Arra a kérdésre, hogy a nyugdíjminimum összegével kapcsolatban a kormány milyen intézkedések meghozatalát tervezi, jelzem, hogy a nyugdíjminimum összegének megállapítására vonatkozó jelenlegi szabályozás szerint a nyugellátás legkisebb összegét évente egyszer, a nyugellátás januári növekedési ütemének megfelelően kell emelni; úgy gondolom, ezen az elven nem szükséges változtatni.
S végezetül a probléma megítélésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egyedül, illetve alacsony egy főre jutó jövedelemmel rendelkező családban élő kisnyugdíjas a helyi önkormányzat rendelete által szabályozott módon a téli hónapokban lakásfenntartási támogatásban, rászorultsági alkalmakkor rendkívüli szociális segélyben, továbbá akut betegség esetén normatív közgyógyellátási támogatásban részesülhet.
Kérem tehát a tisztelt képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy az interpellációra adott válaszomat fogadja el. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
