DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Augusztus 8-án ismeretlen tettesek, rendőrnek adva ki magukat, a kaputelefonon keresztül az utcán parkoló kocsihoz csalták, majd kis híján agyonverték Asztalos Lajos urat, a XVI. kerület alpolgármesterét. A rendőrség okkal feltételezi, hogy a támadásra az alpolgármester úr hivatali tevékenységével összefüggésben, egy hoppon maradt vagy leleplezéssel fenyegetett érdekcsoport bosszújaként került sor. Ha ez csakugyan így van, akkor a rendszerváltás óta példátlan esemény következett be, alvilági bandák ugyanis eddig is folytattak bosszúhadjáratot egymás ellen, robbantással és más módon elkövetett merényletek útján leszámoltak riválisaikkal vagy ellenlábasaikkal, de tudomásom szerint első ízben fordult elő, hogy közfunkciót betöltő személyt azért ért a gazdasági alvilág részéről támadás, mert a köz bizalmából ellátott hivatali tevékenységével keresztezte annak érdekeit.
Tisztelt Miniszter Úr! Túl azon, hogy felkérem, szíveskedjék a tisztelt Ház és az ország nyilvánossága előtt tájékoztatást adni a nyomozás állásáról, fel kívánom hívni a figyelmét arra, hogy a Fidesz tavalyi választási győzelmében komoly szerepet játszott a pártnak a közbiztonság javításával kapcsolatos ígérete. Külön nyomatékot adtak ennek az ígéretnek a választást megelőző időszakban hihetetlen mértékben elharapózott, majd azt követően furcsa módon egy csapásra abbamaradt alvilági robbantások és leszámolások. Ha jól számoltam, a kormány a hivatali idejéből eltelt egy év alatt már háromszor győzte le a szervezett bűnözést. A kormány képviselői - köztük mindenekelőtt a miniszterelnök úr - előbb nagyszabású leleplezéseket és letartóztatásokat helyeztek kilátásba, majd anélkül, hogy ezekre sor került volna, bejelentették, hogy a kormány széttaposta a szervezett bűnözés fészkeit, végül közölték, hogy konzultáltak a polgárokkal, akik ennek során biztonságérzetük ugrásszerű javulásáról számoltak be.
Eközben a közbiztonság alakulásában - miniszterelnök úr tegnapi statisztikai bűvészmutatványai ellenére - érdemi javulás nem következett be. Az említett bűncselekménnyel pedig ismét átléptünk egy korábban sérthetetlennek vélt határt: a köz képviselőinek tevékenységük során immár nemcsak választóik ítéletével, de az érdekeiben megsértett alvilági csoportok bosszújával is számolnia kell.
Kérdezem ezért a miniszter urat, a kormány álláspontja szerint kit terhel mindezért a politikai felelősség. Kit terhel a felelősség az alvilág felbátorodásáért, azért, hogy az erőszak alkalmazását, a leszámolást már nemcsak saját köreikben, de választott tisztségviselőkkel szemben is megengedhetőnek vagy legalábbis megúszhatónak tartják? Vajon miért ütközik meg a társadalom egyre kevésbé azon, ha nézetkülönbségeket vagy érdekellentéteket erő alkalmazásával kíván valaki megoldani? Ki a felelős az önkény és az erőszak kultuszának terjedéséért, ki szolgáltat mintát annak a szemléletnek a terjedéséhez, hogy az erő és hatalom birtokosának nemcsak lehetősége, de joga is van akaratának érvényesítésére, az ellenszegülőkkel szemben pedig az erőszak alkalmazására?
Kérem válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)
