UGHY ATTILA
UGHY ATTILA
UGHY ATTILA (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Egy, a magyar tudományos és kulturális élet számára igen káros következményekkel járó eseményre szeretném felhívni a figyelmüket. 1996-ban, Magyar Bálint minisztersége idején az Akadémiai Kiadót megvette egy holland érdekeltségű cég. Az eladás következtében az említett cég 76 százalékban, az Akadémia pedig 24 százalékban lett tulajdonosa a kiadónak. Az eddigi igazgatót felmentették, a régi nagy hírű és kiválóan működő szerkesztőknek felmondtak.
Mindennek következtében kiadványpolitikájuk is megváltozott, illetve úgy tűnik, meg is szűnt. Addigi egyik legnagyobb vállalkozásuk, a Magyar Nagylexikon sorozat további köteteinek kiadása abbamaradt, a régi lexikonszerkesztőség megszűnt. Egyéb sorozatok kiadása, amelyek addig az Akadémia gondozásában jelentek meg, szünetelnek, illetve akadoznak, így például az irodalomtörténeti füzeteké vagy a nyelvészeti sorozatoké.
A folyóiratok szerkesztőségei bizalmatlansági okokból jórészt önként hagyták el a kiadót, legtöbbjük saját kis műhelyekben próbál lapot szerkeszteni. A régészeti kiadványok szerkesztőit szintén leváltották, ők is új kiadót hoztak létre. A régi szerkesztőségi struktúrából csak a szótárszerkesztőség maradt meg. Ők a szótárakat felújított formában és tartalommal adják ki, ám az eddigi ár duplájáért. A magyar-francia nagyszótár 5500 forint helyett 12 600 forintba kerül, a német nagyszótár pedig kötetenként 11 ezer forintba.
A magyar tudományos élet szempontjából szintén súlyos következményekkel járó döntés, hogy az új holland vezetőség a kiadó összes könyvesboltját eladta, így a kis példányszámú, színvonalas szakmai könyvek terjesztése nem megoldott. A holland tulajdonos azonban nemcsak az országon belüli, hanem a határokon túli könyvterjesztésnek is gátat szabott, mivel korábban a régi vezetőség által Szlovákiában és Romániában létrehozott vegyesvállalatokat is eladta, amelyek feladata ugyancsak a nívós magyar könyvek terjesztése volt.
A nemrégiben újraválasztott akadémiai elnöktől hallhattuk azt a gondolatot, hogy színvonalas magyar szakmai nyelvezet nélkül nincs színvonalas egyetemi oktatás, így tanárképzés sem. Annak hiányában pedig nemcsak tudományos életünk, hanem közoktatásunk is csorbát szenved. Éppen ebben, tudományos szintű magyar nyelvünk megóvásában, illetve fejlesztésében volt legnagyobb szerepe több mint egy évszázadon keresztül az Akadémiai Kiadónak, amely kis példányszámú magyar szakmai könyvek közreadásával hozzájárult legnagyobb értékeink és kultúránk, nyelvünk gyarapodásához.
Kérdéseim tehát a következők:
Van-e tudomása a minisztériumnak arról, hogy milyen feltételek mellett történt a kiadó eladása, milyen kötelezettségei vannak az új tulajdonosnak az Akadémiával és annak kutatóintézeteivel szemben?
Második kérdésem: vannak-e eszközei akár a kulturális kormányzatnak, akár az Akadémiának arra, hogy a holland vezetést a kiadó eredeti profiljának helyreállítására ösztönözze, a magyar tudományos könyvkiadás bojkottálását megakadályozza? Illetve van-e a minisztériumnak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az Akadémiához hasonlóan szándéka és lehetősége arra, hogy a színvonalas...
