DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Külön örülök annak, hogy nem szállt be a vitába (Derültség az MSZP padsoraiban.), mint ezt már korábban megpróbálta megtenni. Azt hiszem, az elnöknek az a dolga, hogy a Házszabály szerint őrködjön az ülés menete felett. Kérem, szíveskedjen ehhez tartani magát! Én sem megyek fel a pulpitusra szót adni vagy szót megvonni.
Nehéz a Baráth Etele képviselőtársam által összefoglaltak után már újat mondani, mert valóban, a patkó mindkét oldalán el kellene gondolkodnunk arról, hogy ez az előterjesztés gyakorlatilag kinek és minek az előterjesztése. Nem biztos, hogy a kormány előterjesztése. Inkább úgy tűnik, hogy a kormányzati adminisztrációnak az előterjesztése, annak az adminisztrációnak, amelyről annak idején ilyen szép kis szlogennel emlékezett meg a Ludas Matyi, hogy "Le a bürokráciával!" - már amíg működött a Ludas Matyi, és amíg működött a bürokrácia. Mint tudjuk, '90 óta már nem működik, mert önigazgatás van és önkormányzatok.
Hát úgy tűnik, hogy nem egészen ez a helyzet... Van egy bürokrácia, van egy adminisztráció, amelynek az az érdeke, hogy a fontosságát, a hatalmát meg tudja őrizni, és ehhez törvényi felhatalmazást is kaphasson, amelynek egyetlen, legjelentősebb eszköze a pénzosztogatási lehetőség. Ebben a törvényben ez van benne. Lehet itt akármilyen kormány - baloldali, jobboldali vagy éppen centrumban elhelyezkedő -, nem sok beleszólása lesz abba, hogy mi is történik istenigazában, mert azok a módosító indítványok, amelyek pontosan ezt szeretnék oldani, nagy valószínűséggel nem kerülnek be a törvénybe.
A 31. és 33. sorszámon van két módosító indítvány - az egyik ellenzéki, a másik kormánypárti -, amely megpróbálja oldani a szavazati döntési jogosítványok túlsúlyát, hiszen miért kell minden hivatalt felsorolni, amikor tanácskozási joggal egyébként is ott vannak. Hivatalvezetők kerülnek be, adminisztráció fog bekerülni, kérem szépen, szavazati joggal azokba a testületekbe, amely testületekről azt mondja az Európai Unió, hogy ha regionálisan akarunk gondolkodni, ha egy olyan fejlesztési koncepcióban gondolkodunk, amely most már oldja a közigazgatás eddigi merevségét, és erre épít majd egy külön szervezetet, amely nyilvánvalóan el fog mozdulni egy regionális közigazgatás felé, akkor azoknak választott testületeknek kell lenniük, önálló hatáskörrel kell rendelkezniük, pénzügyi forrással, és nagyon csúnyát mondok, még adókivetési joggal is!
(15.10)
Ha ebbe az irányba mozdulnánk el, akkor mind igaz lenne az, amit önöktől - egyébként köszönve - megkaptunk egy-két módosító indítvány bizottsági tárgyalásánál, mert voltak olyan módosító indítványok, amelyek kormánypárti képviselők támogatásával mentek át, annak dacára, hogy a kormányzati tisztviselők azt mondták, hogy nem támogatja a kormány az olyan jellegű törekvéseket, amelyek nem megyehatárban és a jelenlegi közigazgatási egységben gondolkodnak, hanem olyan területfejlesztésben, régióban, amelyek azt mondják, hogy valóban azok az egységek kerüljenek egy csoportba, amelyeknek közük is van egymáshoz. Nemcsak egy kialakult, megcsontosodott rendszer túlélése, amit az adminisztráció könnyen megold. Azt mondja: régiót akartok, fiúk? Megoldjuk! Három megye egy régió, kipipáltuk a feladatot, el van intézve.
Ahhoz, hogy mi tanulmányokat folytassunk, hogy megnézzük azoknak a területeknek a kapcsolódási pontjait, a lehetőségeit, az esetleges, akár a strukturális alapok, akár a fejlesztési kompenzációs alapok felhasználására, vagy akár a Sapard- vagy az ISPA-programban, hogy hogy is lehetne igazán nagy pénzekhez hozzájutni, és hogy lehetne igazán fejlesztési programokat csinálni, az munkaigényes, és bizony talán az idő sem elegendő arra, hogy ezt megtegyük, ezért az adminisztráció szépen bevezeti a kormányt abba az utcába, hogy csináljuk meg, gyerekek, ezt, hozzuk meg ezt a törvényt, aztán 50-60 évre rendezzük el az ország sorsát. Mert ez azt fogja jelenteni, kedves, jó képviselőtársam, hogy innen kiszabadulni nagyon nehéz lesz!
És az előző kormánytól tanulhattak volna! Az előző kormányt ugyanígy vezette meg az adminisztráció, amikor '96-ban azt az elhibázott területfejlesztési törvényt elfogadta az Országgyűlés, aminek folyamodványa volt a '97-ben meghozott országgyűlési határozat a régiókról, az így meghatározott statisztikai, tervezési régiókról, amit önök most folytatnak. Nem kellene folytatni! Én abban a kormányban voltam államtitkár - ezt már elmondtam többször -, és nem szavaztam meg abból a székből azt az országgyűlési határozatot, mert akkor is tudtam, hogy nem jó. Ne vigyük már tovább az elhibázott döntéseket, és ne hivatkozzunk arra, hogy az előző kormány kezdte, mi folytatjuk. Rosszul kezdte az előző kormány! Rosszul kezdte ezt!
És azok a hangok, melyeket Baráth Etele is megütött, kisebbségben voltak! Most úgy tűnik, hogy már többségben lesznek. Hangsúlyozom, hogy ezen az oldalon is vannak olyan erők, akik azt mondják, hogy maradjunk mi csak a jelenlegi közigazgatási rendszernél, építsük arra - ez így igaz. Láttuk demonstratív megnyilvánulását bizottsági szavazásnál is. Ezt nem szabad tagadni! Ez nem kormánypárt- és ellenzékspecifikus dolog, hanem arról szól, hogy milyen közigazgatásban gondolkodunk, hogy akarjuk a területfejlesztést oldani a jelenlegi közigazgatási határoktól, és hogy akarunk egy valóban olyan mobil rendszert kialakítani, ami épülhet az 1990-ben elfogadott önkormányzati törvény szellemiségére. Mert az a törvény jó törvény volt. Bebizonyította az idő: tíz évvel a törvény meghozatala után sem kellett radikálisan hozzányúlni, még akkor sem, ha a mindenkori kormánynak van baja az önkormányzatokkal. Mindegyiknek volt és lesz is! Nem baj, legyen is! De az önkormányzatoknak élni kell.
Tehát ezt az önkormányzatiságot kellene továbbépíteni ebben a törvényben. Ehhez kérnénk majd szépen a módosító indítványok kapcsán az önök támogatását, ami részben érinti azokat, melyeket ellenzéki képviselők nyújtottak be - de vannak kormánypártiak is ehhez, és ha majd odaérünk a vitában, sorszám szerint próbálok szólni ezek lényeges és rövid tartalmáról -, és ezt a törvényt úgy megfogalmazni, hogy valóban azok az országgyűlési képviselők hozzák, akiket majd meg fognak otthon kérdezni a választópolgárok, hogy a saját területük fejlesztése érdekében milyen jogszabályi nyitottságot, milyen jogszabályi lehetőséget biztosítottak ebben a törvényben. És nem kell arra hivatkozni, hogy bocsánat, így volt előterjesztve, nem tudtunk már rajta módosítani.
Tudunk, azért ülünk itt, és azt a kisebbséget - amely nyilvánvalóan egy megcsontosodott rendszer mellett próbálna lándzsát törni - a többség szavazataival próbáljuk meg arra a belátásra bírni, hogy nekünk igazából, valóban egy európai, egy Európai Unióhoz való csatlakozást megalapozó területfejlesztési törvényre van szükségünk, amely törvény alapot szolgáltat egy közigazgatási reformra is. Azt a példát nem hozom, amit Baráth Etele úr hozott - mert az egy nagyon szemléletes példa -, hogy akkor három részre is lehetne osztani az országot, de kettőre is, mert Írországban valóban így van, és minden pénzhez hozzájutnak. Azt mondják: van egy keleti és egy nyugati régiónk, időnként áthúzzuk a vonalat - itt, ott, amott -, de nem foglalkozunk vele, mert nem akarjuk a rendszert olyan merevvé tenni, hogy semmilyen programpénzhez ne tudjunk hozzájutni.
Voltunk egypáran kint annak idején, megnéztük ezt a rendszert, ebből az Országgyűlésből, a területfejlesztési bizottságból, és bizony az írek is azt kérdezték, hogy önök akkor hogy akarják megcsinálni ezt a törvényt. Elmondtuk, hogy hogy akarjuk. Azt mondták, nem lesz jó, önök ne betonozzák be magukat - ők mondták. Nem, nem kell bebetonozni! El kell kezdeni az építkezést, a régiók irányába kell elmozdulni, de legyen ez rugalmas, átjárható, és legyen variálható, mert így fognak önök pénzhez jutni. Mondtuk, hogy ezt szeretnénk, csak az előterjesztés nem ilyen. Azt mondták: uraim, próbáljuk önöket innen, távolról támogatni, és kívánunk hozzá sok sikert.
Mi meg itt ülünk, és kívánjunk magunknak sok sikert a most lezáruló részletes vita után, hogy olyan módosító indítványoknak legyen sanszuk bekerülni a törvénybe, amelyek alapján ténylegesen nyitva lesz az a lehetőség az adott térségek előtt, amely a fejlesztést és az elmozdulást is segíti, nem pedig a ceruza, a toll és a könyökvédő fog bennünket irányítani.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)
