DR. KÓRÓDI MÁRIA
DR. KÓRÓDI MÁRIA
DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A 44., 45., 48. és 49. pontban beadott módosító indítványaimmal kapcsolatosan ahhoz a problémakörhöz szeretnék hozzászólni, amely a főváros és a területfejlesztési ügyek összefüggéseiben megjelenik.
Már az általános vitában is megpróbáltam felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét erre a problémakörre. Baráth Etele képviselő úrral együtt tettünk kísérletet arra, hogy Budapest speciális helyzetére, illetve a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanáccsal kapcsolatos kérdésekre felhívjuk a figyelmet. Sajnos azok a módosító javaslatok, amelyeket e tárgykörben a törvényhez benyújtottunk, nem nyerték el - most már szinte természetesen - a kormány egyetértését, nem kaptuk meg a támogatást. Hozzászólásomban azért szeretném mégis ismételten hangsúlyozni ezt a problémát, mert azt gondolom, hogy egy nagyon fontos, nagyon jelentős kérdéskörről van szó ebben az esetben. Hiszen az országos területfejlesztési koncepció, amely 1998 elején fogadtatott el az Országgyűlés által, még pontosan és jól méri fel, hogy milyen fontos az ország fejlődése, az európai uniós csatlakozásunk szempontjából Budapest kérdése.
Valamennyien nagyon jól tudjuk, hogy a régiós csatlakozásban Budapest az a húzóerő, amely Magyarországot Európához kapcsolja. Ez megjelenik az országos területfejlesztési koncepcióban, egész pontosan, világosan meghatároztatik. Ugyanakkor az az eszközrendszer, amellyel meg lehetne vagy meg kellene valósítani, hogy Budapest az európai régiókhoz való csatlakozásunk során azt a szerepet valóban betölthesse, és ne veszítse el azt az előnyét, amelyet az elmúlt időkben Közép-Kelet-Európában Budapest megszerzett a többi fővárossal szemben, ezek az eszközrendszerek azonban egyre szűkülnek. Ez a törvényjavaslat is - illetve azok a módosítások, amelyeket elfogadnak - ezeket az eszközrendszereket fejleszti vissza.
Jóllehet, a bizottsági üléseken minden ilyen kérdésfeltevésre azt mondta a kormány jelen lévő képviselője, hogy szakmai indokokat tud felhozni annak védelmében, hogy miért is nem veszik figyelembe komolyan Budapest szerepét, illetve miért is nem támogatják azokat a módosító javaslatokat, amelyeket benyújtottunk, de valójában nem kaptunk valódi választ arra, hogy Budapestet miért is kezelik, hogy is mondjam, enyhén szólva... (Közbeszólás: Mostohán!) értéke alatt, mostohán, ahogy itt a képviselőtársam mondja.
Azt hiszem, hogy mindennek a titka abban a vidékfejlesztési stratégiának nevezett irományban keresendő, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium kiadott, és amelyet a magam részéről sok mindennek tartanék - stratégiának, országépítő stratégiának azonban a legkevésbé sem. Ugyanis azt a problémát, miszerint az országnak van-e fővárosa vagy a fővárosnak van-e országa, nem gondolom, hogy ezeken a módokon kellene megközelíteni, hiszen az ország érdekei szempontjából, az európai uniós csatlakozásunk húzóereje szempontjából közelítve a témát azt gondolom, hogy a kérdés megválaszolása teljesen egyértelmű.
A fideszes képviselőtársaim részéről is elhangzott az előbbi vitában is, hogy teljesen egyértelmű, hogy a Balaton egy olyan önálló szabályozást igénylő területe Magyarországnak, amelyet kiemelten kell kezelni. Ezzel a kitétellel teljes mértékben egyetértek. De azt gondolom, hogy ugyanezeknek a specifikumoknak megfelel Budapest és környéke is, ezért nem értem, hogy Budapestet és a budapesti agglomerációt miért is veszik ki ugyanebből az önálló szabályozást igénylő kérdéskörből, és miért kezelik úgy, mint egy nem létező egységet a területfejlesztés szempontjából.
A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanáccsal kapcsolatban el kell mondani - már az általános vitában is felhívtuk erre a figyelmet -, hogy nem rendezik a jogutódlását. Egyszerűen a törvényjavaslat szerint olyan módon szűnik meg ez az agglomerációs tanács, mintha az elmúlt évek során ebben a tanácsban nem történt volna semmi, mintha nem jött volna létre. Van ugyan egy módosító indítvány, amelyet Gémesi György képviselő úr jegyez, amely szerint a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács jogutódja a közép-magyarországi régió lesz. Ugyan elég nehezen tudom elképzelni, hogy ez a szimpla rendelkezés valóban teljes mértékben elrendezi a jogutódlás kérdéseit, de ha mégis, akkor sem tudom elfogadni, hiszen magam is részt vettem néhány egyeztető megbeszélésen, amelyek a főváros, a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács és a Pest Megyei Önkormányzat között folytak. Ezek a megbeszélések éppen azzal kapcsolatosan folytak, hogyan lehetne e három területnek, tehát a fővárosnak, az agglomerációnak és Pest megyének az érdekeit megjeleníteni a területfejlesztési törvényben.
Azonban ez az érdekegyeztetés semmilyen módon nem került be a törvényjavaslatba. Azt is elmondtam az általános vitában, hogy ráadásul a szereplőket meg is tévesztették, hiszen egy olyan javaslatot köröztettek egyeztetésre, amely azután nem került a törvényhozás elé, és amelyik bekerült elénk, azt nem köröztették az érdekeltek előtt.
Elnézést, ha talán egy kicsit elkanyarodtam a módosító indítvány konkrét szövegétől, és általános vitába illő kérdéseket is érintettem. Pusztán csak azért tettem, mert szeretném tisztelettel felhívni a figyelmüket arra, hogy az a fajta szembenállás és szembeállítás, amely az országban vidék- és Budapest-ellenesen folyik, a politikának egy nagyon felelőtlen vonulata.
(16.00)
Hiszen a területfejlesztési ügyek a következő évekre, évtizedekre az országnak nemcsak a belső helyzetét határozzák meg, hanem az Európában elfoglalt szerepét is, ezért nem mindegy, hogy ezt a kérdést hogyan közelítjük meg. Ezért én szeretnék méltányosabb elbírálást kérni a fővárosnak, nem egyszerűen méltányosabbat, hanem az ország érdekében megfelelő elbírálást, azt, ami az Európába vezető útnak valóban egy központjává teszi Budapestet, és ezáltal képes Magyarországot is Európába vinni.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
