DR. SZILI KATALIN
DR. SZILI KATALIN
DR. SZILI KATALIN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Két témakörhöz szeretnék hozzászólni, részben a térségi tanács, részben a regionális fejlesztési tanács témaköréhez, nevezetesen a 62., 66., 73. és a 90. szakaszokhoz az ajánlásban foglaltak szerint.
A 62., 66. és a 73. módosító indítvány alapvetően a térségi tanácsokkal kapcsolatos kérdésköröket érinti. Bár megjegyzem, az általános vitában már elmondtam, hogy alapvetően a térségi tanácsok beemelése egy kicsit zavarossá teszi a törvényt. De úgy tűnik, hogy ez a megfogalmazásokban is látható, hiszen a térségi tanácsokkal kapcsolatos szabályozás nem konzekvens, és néhány esetben súlyát veszti a térségi tanácsokra vonatkozó, akár a tagokat, akár a finanszírozást illető szabályozás.
Mire gondolok? Részben arra, hogy a térségi tanácsokban szereplők súlya nem kellőképpen körülírt és meghatározott, hiszen teljes mértékben a miniszter képviselőjétől, illetőleg a miniszter eventuális döntésétől teszi függővé, hogy részt vesz-e a térségi tanácsban vagy sem. Ugyanakkor a Balaton-térségi tanácsnál egy egészen más megoldást alkalmaz, amikor is gyakorlatilag az egész kormány szerepel a Balaton-térségi tanácsban.
Éppen ennek feloldásaként született módosító indítványunk, amelynek értelmében a térségi tanácsban a miniszter, illetőleg a részletes tevékenységet felügyelő miniszter szerepel, hiszen a térségi tanács megállapodásában is a részletes tevékenység szerepel, és úgy gondolom, kellő súlyt adna a térségi tanácsnak, ha a tagjai között ők szerepelnének.
Ugyanakkor jogtechnikailag is kellő megoldást kínál, hiszen a térségi tanácsokban általában szerepel a mindenkori területfejlesztést felügyelő miniszter, illetőleg a részletes tevékenységet felügyelő miniszter képviselője. Ehhez képest a Balaton-térségi tanácsban már szükségtelen ennek a megjelölése, hiszen ott egy egész taxációt találunk arra vonatkozóan, hogy ki mindenkinek kell a Balaton-térségi tanácsban szerepelnie.
Szükséges ezt azért is megtenni, hiszen így teljesen súlytalanná válik a térségi tanácsok működése. Egyáltalán nem is értem ebből a szempontból a jogalkotó szándékát, hiszen a térségi tanácsok szabályozásának van egy másik momentuma is, éspedig az, amikor is forrás és kormányzati részvétel nélkül hagyja ezeket a tanácsokat.
Tehát felteszem a kérdést: egyáltalán mi volt a jogalkotó szándéka a térségi tanácsok létrehozásával? És amennyiben létrehozta, miért nem kellő súllyal és értékkel? Illetőleg ez a fajta ellentmondás érzékelhető a jogalkotó részéről abban a tekintetben is, hogy a Balaton-térségi tanácsnál egy egészen más jogi megoldást ajánl és tartalmaz, mint általában a térségi tanácsoknál.
Éppen ezeknek a kérdéseknek a feloldására született a módosító indítványom, amiről sajnálattal veszem tudomásul, hogy abszolút nem talált meghallgatásra, hiszen egyetlen bizottságban sem kapta meg az egyharmados támogatottságot. Fura mód fog működni ez a törvény, és a végrehajtása is elég nehézkes lesz ebből a szempontból, hiszen nem tartalmaz kellő szabályozást ebben a kérdésben.
Adtam be még egy módosító indítványt Toller László képviselőtársammal együtt, ami a regionális fejlesztési tanácsok tekintetében éppen a résztvevőket próbálja meg valamelyest korlátozni. Hiszen a szabályozás értelmében a regionális fejlesztési tanácsban szerepel a mindenkori területfejlesztést felügyelő miniszter, a belügy-, a környezetvédelmi, a gazdasági, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, a szociális és családügyi, az egészségügyi, az oktatási, az ifjúsági és sportminiszter, valamint a pénzügyminiszter képviselője.
Ez elég érdekes felfogása a szubszidiaritás, a helyénvalóság elvének, pontosan azért, mert számításaim szerint éppen tíz miniszter képviselője kerülne a regionális fejlesztési tanácsokba. Ez gyakorlatilag a szubszidiaritásnak egy olyan felfogását is jelenti, hogy a kormány leköltözik a régiókba, és gyakorlatilag a decentralizáció elvei alapján centralizál: a kormány lemegy helybe a régiókba, és ott dönt. (Dr. Kis Zoltán: Így van!)
Ennek valamelyest a csiszolására született a módosító indítványunk. Bár hozzáteszem, hogy ebből a szempontból sem konzekvens a jogalkotó, hiszen pontosan azt a minisztert hagyja ki ebből a felsorolásból, aki, úgy gondolom, ma a területfejlesztésben a területfejlesztésért felelős miniszteren kívül még kompetens lehet, ez pedig a Phare-programokat felügyelő tárca nélküli miniszter, aki viszont érdekes módon teljes mértékben kimarad, csak és kizárólag tanácskozási joggal vehet részt, tehát nem tagja a regionális fejlesztési tanácsoknak.
Én úgy gondolom, hogy mindaddig, amíg ezek a kérdések feloldásra nem kerülnek, nem lesz koherens ez a törvény, és félek attól, hogy mindazoknak az elveknek sem fog megfelelni, amit egyébként a területfejlesztési törvény alapelvei között, éppen az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat is figyelembe véve ezekben az években fennen hangoztattunk.
Nem hiszem, hogy a mostani kormánynak az lenne a célja, hogy teljes mértékben visszatelepítsen mindent a kormányhoz, hiszen ellentmondunk mindazoknak a törekvéseknek, amelyeket helyben az önkormányzatok éppen az önállóságukból is fakadóan elvárnak tőlünk. Ez egy teljesen ellentétes folyamat. Így kell majd, azt hiszem, a települési és a megyei önkormányzatok, továbbá a régiók szemébe néznünk.
Köszönöm, képviselőtársaim. (Taps az MSZP padsoraiban.)
