LENÁRTEK ANDRÁS
LENÁRTEK ANDRÁS
LENÁRTEK ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 114. sorszámú módosító javaslatunkhoz szólnék hozzá elsősorban, és egy-két képviselőtársam által fölvetett gondolattal szállnék vitába.
A jelenlegi szabályozás szerint a regionális fejlesztési tanács működése során olyan fejlesztési programok tárgyalása kerülhet sorra, amelyek bizonyos területfejlesztési, önkormányzati társulásokat érinthetnek. Arról az a paragrafus - a 16. § (7) bekezdése - nem rendelkezik, hogy mi érthető azon fogalom alatt, hogy területeket érintő fejlesztési program. Azt gondolom, hogy például létezhetnek olyan fajta fejlesztési tanácsi döntések, amelyeknél majd minden kistérség érintett adott kérdés elbírálásában, és ezek szerint ez a joggyakorlás nehezen kivitelezhető, illetve hogy bizonyos esetekben a megyék közötti paritást boríthatja fel az, ha esetleg valamelyik szavazásnál nagyobb szavazati aránnyal vesznek részt az önkormányzati társulások. Ezért módosító indítványunkban célszerűbbnek láttuk a tanácskozási joggal történő részvételt, de jelenlegi formájában ezt a módosító indítványt a kormány nem támogatja.
Ennek a módosító indítványnak a gondolatai mentén a 115. és a 117. számú módosító indítványok értékes elemeivel kiegészítő módosító indítványt nyújtunk be, amelyhez kérem a képviselőtársaim támogatását. Ennek az értelme az lenne, hogy egyrészt kiterjedne nemcsak a területfejlesztési önkormányzati társulásokra, hanem a térségi tanácsokra is ez a gondolat, de ez csak abban az esetben érdekes, amikor valaki nem tagja az érintett tanácsnak. Ez a kitétel tehát a Farkas és Göndör képviselőtársaim által javasoltak szerint beépítésre kerülne ebbe az összetett módosító javaslatba.
Ahhoz a gondolathoz is hozzá szeretnék szólni, amit Baráth Etele úr még az elején fogalmazott meg. Remélem, az a kétsége, hogy úgymond, nem szállunk vele szakmai vitába, ma már okafogyottá vált, de azért utalnék arra, hogy az általános vitában, az én fölszólalásomban is voltak olyan elemek, amelyek talán pontosan segítették ezt a vitát. Azt gondolom, hogy az egyik legnagyobb probléma az MSZP-s és fideszes álláspontok között abban rejlik, hogy a decentralizáció és a dekoncentráció fokát ki mennyiben látja indokoltnak.
Természetesnek veszem egy ellenzéki politikustól, hogy minden olyan központi kormányzati törekvés, ami dekoncentrációt illet, nyilvánvalóan ellenszenves, most mégis azt gondolom, hogy ebben az esetben - adott esetben a regionális fejlesztési tanácsok esetében - ennek sok célszerű eleme van. Arra gondolok, hogy készülnek ágazati programok, amiket a tárcák csinálnak, ezeknek bizonyos fajta regionális lebontásaik vannak. Arra gondolok, hogy ennek a regionális lebontása és ennek a régió szinten történő egységesítése, összedolgozása pont ezen a fórumon történhet meg, és azért nem félek attól, amit Kovács Tibor képviselőtársam említett, hogy veszekedéssé fajulna, mert talán pont eddig volt az, hogy nem volt igazán fóruma annak, hogy az egyes ágazatok megfelelő tisztségviselői törvény által előírt módon legyenek kénytelenek a régiók - illetve a múltban a megyék - érdekében megoldani a feladatukat. Én ezt pont egy olyan jó elemnek tartom, amivel könnyebben lehet megvalósítani az ágazati elképzeléseket regionális szinten.
A másik az, hogy az a kritika ért minket - elsősorban Szili Katalin képviselő asszony részéről -, hogy a szubszidiaritás, az önszerveződés elve csorbát szenvedne. Azt gondolom, lehet, hogy ez igaz, de nem célja ennek a törvénynek, és semmiképpen nem igaz ez helyi szinten, kistérségi szinten, tehát az egész intézményrendszert alulról nézve, kistérségi szinten nem igaz. Tulajdonképpen nem igaz térségi szinten sem, megyei szinten sem, mert benne vannak az önkormányzati társulások. Regionális szinten lehet ebben némi igazság, de azt gondolom, hogy bizonyos fokig azzal az európai uniós elvárással, ami a partnerség fogalma és a forrásaddíciós elvárás, pontosan segítené azt, hogy kormányzati pénzek kerüljenek a térségbe, pont azért, mert a kormányzat szereplői benne vannak ezekben a tanácsokban.
Szóba került az is, hogy súlyos százmilliárdok kerülnek az Európai Unió oldaláról ebbe a rendszerbe, és én ezt is úgy gondolom, hogy mi nem indokolná jobban, hogy egy aktívabb kormányzati szerepvállalás legyen a pénzek szétosztásában, pontosan azért, mert az Európai Unióval nem a kistérségek fognak elszámolni azzal, hogy a program sikeres volt-e, pontosan azért, mert ők fognak újabb támogatási csomagokért folyamodni az Európai Unióhoz - adott esetben a kormányok, tehát ez a kormány, illetve a következő kormány.
Azzal a fölvetéssel, amit Farkas képviselőtársam a regionális szerveződésre tett, csatlakoznék képviselőtársam hozzászólásához. Ezek a regionális tanácsok a meglévő területfejlesztési törvény szerint szerveződtek, ez tehát törvényileg indokolt, szó sincs semmiféle jogsértésről, és azért tették, mert a jól felfogott érdekük kívánta így, azért tették, mert tudvalevő, hogy a következő évekre - jelesül a 2000. évre - akkor lehet pályázni, ha léteznek ilyen regionális programok, ezek pedig csak akkor létezhetnek, ha van szervezet. A 2000-es Phare-program kifejezetten kéri, hogy meglévő szervezet legyen az, amelyik pályázik.
Még egy gondolatom lenne arról, ami a regionális fejlesztési tanácsok területi elosztásáról Baráth Etele úrtól elhangzott. Én is komolyan gondolom azt, hogy ez a felosztás szakmailag is sok oldalról megalapozott, még azzal a kis problémájával is, hogy milyen közös történelmi múltja lehet Csongrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyének, ugyanis ebben a szerkezetben együtt vannak. Az sem jelent olyan nagy gondot, de azért mégiscsak ki kellene mondani, hogy úgy tűnik, a közép-magyarországi egységben Nógrádnak például csak az a szerep jutott, hogy jók a statisztikai mutatói, és úgy látom, hogy a többi megye lobbiképessége elég erős ahhoz, hogy ebből Nógrád valaha is jól tudna járni.
(16.50)
De nem ez az alapvető probléma. Szerintem az az alapvető probléma, hogy amikor év elején elindult ez a folyamat, hogy régiók szerveződjenek, ezalatt a fél év alatt is rengeteg gond merült fel abból, hogy melyik három megye legyen az, amelyik régiót alkot. Még most sem tisztult ki teljesen a kép, hogy őszinték legyünk. Ha háromnál több régióval kezdjük el ezt a műveletet, akkor kilátástalannak tartanám azt, hogy ez valaha is létrejöhetne, valószínűleg akkor is kormányzati intézkedések kapcsán a törvény szerint létre lehetne hozni, viszont akkor nem biztos, hogy jól működne, lévén, hogy ezek között a megyék között nagyon nehezen értelmezhető az a fajta kapcsolat, ami végül is a mostani szerkezetnél talán megvan.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
