DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Mielőtt az általános forgalmi adó szerepéről beszélnék a 2000. évi adó- és járuléktörvény-változtatási csomagban, úgy érzem, szólni kell az általános vita során a költségvetés szerkezetéről, az adóbevételek fontosságáról, és ezen belül is a mai nap tárgyalandó témájáról, az általános forgalmi adóról.
Amint az ismeretes, az államháztartás főbb bevételei öt területről származnak: a központi költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, az Egészségbiztosítási Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap és a helyi önkormányzatok bevételeiből. Ezek közül a legnagyobb súllyal a központi költségvetés bevételei esnek latba, hiszen az államháztartás 2000. évi 6679 milliárdos bevételéből körülbelül 50 százalékkal a központi költségvetés tételei részesednek. Ezután lényegesen kisebb súllyal a helyi önkormányzatok bevételei - 22 százalékkal, 1475 milliárd forint - és a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei - körülbelül 15 százalékkal, 993 milliárd forint - részesednek.
Ha tovább vizsgáljuk a legnagyobb tételt, a központi költségvetés bevételeit, akkor a következő megállapításokra juthatunk. A bevételek ezen körben egyébként az alábbi tételekből tevődnek össze: társasági adó, vám- és importhoz kötődő bevételek, általános forgalmi adó, fogyasztási adó, személyi jövedelemadó, intézményi bevételek, egyéb bevételek, és az előző években ide sorolták a privatizációs bevételeket is. Tehát megállapíthatjuk azt, hogy a központi költségvetési bevételeken belül a legnagyobb tétel, 1020 milliárd forint, amely sor összesen több mint 30 százalékkal és az összbevételből is 15 százalékot meghaladóan részesedik. A központi költségvetésben súlyát tekintve az áfa után a személyi jövedelemadó következik, 627 milliárd forint, 18 százalékos aránnyal, amelyet a fogyasztási adó követ 14 százalékkal. Ezekből a számokból is látszik, nem véletlen az, hogy a jövedelem-központosításban az általános forgalmi adó játssza a legnagyobb szerepet, így ennek az adótételnek a módosítása, változtatása rendkívüli odafigyelést igényel. Ennek következtében elmondható az, hogy az általános forgalmi adó szabályozása évek óta stabilnak tekinthető, és az Európai Unió hozzáadott érték típusú forgalmi adórendszerekre előírt ajánlásával kevés kivételtől eltekintve összhangban van.
(9.10)
Úgy vélem azonban, hogy ennél a mondatnál el kell egy kicsit időznünk, mivel célszerű nemzetközi összehasonlításokat is tenni, különös tekintettel a jövedelemkoncentráció összetevőire. Ennek alapján megállapítható az, hogy Magyarországon a GDP-hez viszonyítva az adó- és járulékbevételek aránya 40,3 százalék, amely az OECD-országok átlagát 2,6 százalékkal meghaladja, viszont az EU-államokétól 1,9 százalékkal elmarad. Bármily hihetetlen tehát, nem mondhatjuk azt, hogy Magyarországon túlzott lenne a jövedelemkoncentráció, inkább az átlagos érték körül alakulónak kell tekintenünk.
Érzékeltetésül és érdekességként megemlíthető, hogy a skandináv országokban a jövedelemelvonás jóval meghaladja a magyart, de Franciaországban és Ausztriában is így van ez, míg Svájcban, Spanyolországban, Írországban jelentősen kisebb ez a teher a jövedelemtulajdonosoknál; akár 6-7 százalékkal is.
Az egyes adónemeket vizsgálva még érdekesebb a kép. A fogyasztást terhelő adók - így az áfa, a jövedéki és fogyasztási adó aránya - összességében európai mércével mérve magasak, több mint 3 százalékkal meghaladják mind az OECD-, mind az EU-államok átlagát. A jövedelemadók - szja, társasági adó - aránya ugyanakkor az OECD és az Európai Unió államainak kétharmadát éri csak el. A fogyasztást terhelő adók és a jövedelemadók magyarországi arányának nemzetközitől eltérő alakulása több okra vezethető vissza. Így szerepet játszik ebben a GDP makroszerkezete, a munkatermelékenység szintje, a gazdaság egyensúlyi követelményei, a fogyasztás-felhalmozás aránya, a magasabb áfakulcs, a vámok viszonylag magasabb szerepe.
A jövedelemadók alacsony részesedése a bevételekből a személyi jövedelmek viszonylag alacsony arányával, a jövedelmek színvonalával magyarázható főként, de valószínű, hogy a feketegazdaság nagyobb mértékének is szerepe lehet benne. A nemzetközi tendenciák és az Európai Unióban érvényesülő ajánlások jelzik, hogy a személyijövedelemadó-csökkentés áfaemeléssel történő ellentételezése nem célszerű.
Tisztelt Ház! Ezen általánosabb áttekintés után most már górcső alá vehetjük az általános forgalmi adó változásait a jövő évre vonatkozóan. Ezek a változások azért is fontosak, mivel tudjuk, hogy az áfabevallás adatai jól tükrözik a gazdasági folyamatok nagy részét. Következtetéseket vonhatunk le a gazdasági növekedés összetevőire. Például: exportbővülésen vagy a hazai értékesítés növekedésén alapul-e, a belföldi eladások értéke hogyan viszonyul a fogyasztói és termelői áremelkedésekhez. Az egyes nemzetgazdasági ágazatok teljesítményére és arányaira is következtethetünk, de vizsgálhatjuk a tárgyieszköz-beszerzést a folyó értékesítéshez viszonyítva.
Az általános forgalmi adó 2000. évi változásai négy fő területen következnek be.
Egyrészt: szigorodnak az áfa-visszaigénylés feltételei. A visszaigénylés bevételi összeghatára valamennyi adóalanynál 4 millió forint. Az áfa-visszaigénylés bevételi összeghatárának 2 millió forintról 4 millió forintra történő növelése az áfaalanyok mintegy 7 százalékát - megközelítőleg 75 ezer visszaigénylő pozícióban lévőt - érinti, ami miatt csökkent az átalányadózásba belépők száma.
A havi bevallásra kötelezett akkor igényelhet vissza adót, ha az elszámolandó adója három egymást követő adómegállapítási időszakban negatív. A korlátozás azonban nem általános érvényű, csak egy szűk kört érint, és bizonyos feltételek esetén ennek a szabálynak az oldására megvan a törvényes lehetőség.
A tárgyi eszközök beszerzése esetén a visszaigénylés összeghatára 200 ezer forint. Az adóalany nem igényelheti vissza azon beszerzései áfáját, melyek ellenértékét az eladó részére ő maga sem egyenlítette ki.
A szigorítások körébe tartozik, hogy az Art. alapján az áfa visszaigénylésének kiutalására nyitva álló határidő 200 ezer forint feletti visszaigénylés esetén 45 napra módosul, egyébként marad a 30 napos határidő. Az áfa-visszaigénylések számának mintegy 60 százaléka 200 ezer forint alatti volt, így a visszaigénylőknek csak kisebb hányadát érinti. Mivel a kisvállalkozások áfa-visszaigénylései döntő mértékben a 200 ezer forint értékhatár alatt vannak, ezért esetünkben a visszaigénylés kiutalására nyitva álló határidő továbbra is 30 nap. Őket tehát nem érinti az új szabályozás.
Másrészt: egyes termékek és szolgáltatások besorolásának változása. Az egyes termékek és szolgáltatások adómértéke - közösségi jogharmonizációs kötelezettségeinkkel összhangban - a kedvezményesből a normál adókulcsba kerülnek. Ezek hatása legfeljebb 1-2 milliárd forint. E javak a lakossági fogyasztásból minimális súlyaránnyal részesednek, ezért a változásnak nincs érdemleges hatása, így a módosítások árhatása is elhanyagolható.
Harmadrészt: az alanyi adómentesség értékhatárának megváltozása. 1999-ben az alanyi adómentesség feltételeinek - 2 millió forint bevételi határ - megfelelő összes áfaalany 62 százaléka választotta az alanyi adómentességet. Jelenleg 294 ezer fő alanyi adómentes áfaalany van.
Negyedrészt: az adminisztrációs kötelezettségek egyszerűsítése. Az éves bevallási kötelezettség bevételi határának 3 millió forintról 8 millió forintra történő emelésével nő azok száma, akik adóbevallási kötelezettségüknek évente csak egy alkalommal tesznek eleget. Ez a kör döntően befizetői pozícióban van, így kedvezően érinti őket, hiszen adójukat később, az éves bevallással egyidejűleg - a tárgyévet követő február 15-e - fizetik be. Az intézkedéssel az áfaalanyok mintegy 30 százaléka válik éves adóbevallóvá.
Mindezek alapján úgy vélem, sikerült bemutatnom az általános forgalmi adó súlyát és szerepét a költségvetési bevételi rendszerünkben, és sikerült rávilágítani azokra az elemekre - a szigorításra és a jobb ellenőrizhetőségre, az adminisztrációs terhek csökkenésére -, valamint azokra a lépésekre, amelyek az EU-jogharmonizációt segítik, amelyek támogatják a változások révén az alapjában véve stabil és változatlan, de vélhetően hatékony áfatörvény alkalmazását. Ennélfogva jobban figyelembe veszi a költségvetési bevételi elvárásokat, és segíti a tisztességes gazdálkodók, vállalkozók működését, a szürke- és a feketegazdaság jelentős fehérítésével.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
