KÉKKŐI ZOLTÁN
KÉKKŐI ZOLTÁN
KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/1501. számú törvényjavaslat az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szól. A mai napon az első témakörhöz tartozó törvényjavaslat általános vitája folyik. Az előttem felszólalók jóformán mindent elmondtak a változtatásokról.
Engedjék meg, hogy az általános fogalmi adóról szóló törvény módosításánál pár szót ejtsek az áfatörvény 48. §-ának (4) bekezdése helyébe lépő rendelkezésről, mely így szól: az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha az éves és negyedéves bevallásra kötelezett adóalany esetén a 28. és a 29. §-ban meghatározott adómérték alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás összesített adóalapja az adóév elejétől, illetve ha az adóalany év közben jelentkezik be, az adóalanyként történő bejelentkezés időpontjától kezdődően az adóéven belül göngyölítetten eléri vagy meghaladja a 4 millió forintot s a többi.
Az indokolásban a következő van: a visszaigénylés szigorításával a szándék két irányú. Egyrészt elősegíti az ellenőrzés hatékonyságának növekedését, másrészt kifejezésre juttatja azt a szándékot, hogy csak ténylegesen működő vállalkozások igényelhessék vissza az áfát. A visszaigénylésre jogosító bevételi összeghatár 4 millió forintra emelkedik, melynek eredményeképpen a visszaigénylést tartalmazó bevallások száma jelentősen lecsökkenne, a kiutalás előtti ellenőrzöttség szintje nagymértékben javulna. Ez az indokolás talán elfogadható lenne, ha nem 25 százalékos áfáról beszélnénk. Célszerűbb lenne gyakrabban, például negyedévenként időarányosan, egymillió forint értékhatárig lehetővé tenni az elszámolást.
Hozzászólásomat, véleményemet az első rész II. fejezete, a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítása tárgyában folytatnám, ezen belül is főleg a bor jövedéki körbe vonásával. Az előttem felszólalók már ezt a változtatást is sokféleképpen véleményezték. Összegezve: többségük egyetért azzal, hogy megoldást kellene találni a borpiacon kialakult helyzetre. Gondolok a borhamisításra, a fogyasztási adókötelezettség kijátszására. Még egyszer: a borhamisítás felszámolása a törvényjavaslat legfőbb célja. A hamisított borok nemcsak az egészségre károsak, de kiszorították a piacról a valódi szőlőből készült borokat is. Az ország szőlőterületének körülbelül 80 százalékán fehérbornak való szőlőt termelnek, ezek hamisítása jóval könnyebb, mint a vörösboroké.
A jövedéki adózás alá vont bor adóterhei nem növekednek, mivel erre eddig is volt 11 százalékos fogyasztási adó. A százalék fix forint/liter összegre történő megváltoztatása a minőségi bor előállítására ösztönzi a termelőket, borászokat. Az adóalap, adómérték fejezetben az 54/B. § (3) bekezdésében a következő áll: adómentes a természetes személy által előállított, saját fogyasztásra szánt bor, a természetes személy háztartásában élő nagykorú családtagonként, gazdasági évenként 250 liter, de háztartásonként legfeljebb 1000 liter mennyiség s a többi. A szőlőtermelő családokban több tulajdonos is van. Várhatóan a korlátok miatt - például az 500 négyzetméteres területhatár, vagy az ezer hektoliteres egyszerűsített adóraktárkorlát - a tulajdonlás osztódni fog. Az adómentesség nyomon követése nehézkessé válik. Az előbb említett szőlőtermelő családon belül a több tulajdonos a mértékek tekintetében további problémát okoz az egyszerűsített adóraktárak engedélyezésénél. Az egyik ilyen gond, ha a megtermelt bor mennyisége az ezer hektolitert meghaladja, vagy ha nem haladja meg, de egy tárolási vagy feldolgozási hely közös. Több külön háztartásban levő termelőnek is lehet közös pincéje.
Kérésként merült fel, hogy egy egyszerűsített adóraktáron belül két vagy több egymáshoz valamilyen módon kapcsolódó vállalkozás is működhessen. Az egyszerűsített adóraktári engedély az 54/E. § (2) bekezdésében korlátozza a fajtabővítésre vagy házasításra vásárolható szőlő vagy szőlőbor mennyiségét. Teljesen felesleges az ilyen korlátozás, amikor szőlőbor előállítása esetén ezer hektoliter a felső határa annak, hogy valaki egyszerűsített adóraktári engedéllyel rendelkezhessen. Előfordulhat, hogy nagyobb területen új telepítést, fajtaváltást kell végrehajtani. Természeti katasztrófa is bekövetkezhet, például jégverés. Ilyenkor ha nem vásárolhat a bortermelő, értékes piacoktól eshet el.
A (3) bekezdés b) pontjában szerepel a hordós bor kiszerelés, a forgalmazásnál. Ez megint csak lehetőséget biztosít visszaélésekre. El kellene hagyni.
Végezetül a bor jövedéki termékkörbe vonásával egyet lehet érteni, de szükséges megemlíteni, hogy a jelenlegi törvény nagy adminisztrációs munkát jelent majd a szőlőtermelőknek és a borelőállítóknak. Ezt egyszerűsíteni kellene úgy, hogy az eredeti szándék érvényesüljön. Ennek érdekében módosító javaslatokat nyújtunk be.
Egypár szót szeretnék mondani a módosító javaslat 58. §-ához. Ez a rész a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszatérítés mértékével foglalkozik. Az előző évihez képest a változás az, hogy most százalékban adja meg az adó-visszatérítés mértékét. A teljes adó 65,6 százaléka, ami tavaly 49 forint 20 fillér/literrel szemben idén... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Egy pillanat, befejezem. Tehát a százalékos áttérés véleményem szerint célszerű, mert így nem kell majd évenként módosító javaslattal a jövedéki törvény 89. §-ához hozzányúlni.
A T/1501. számú törvényjavaslat első témakörében kiemelt első rész I. és II. fejezetében tárgyaltak elfogadását módosító javaslatokkal támogatja a Kisgazdapárt frakciója.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
