TARDOS MÁRTON

Teljes szövegű keresés

TARDOS MÁRTON
TARDOS MÁRTON (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Megszokhattuk, hogy az adóreform, az adóváltozások, a költségvetés központi kérdése a parlamenti vitáknak. Valóban, ezek azok a kérdések, ahol a gazdaság helyzetét meg tudjuk ítélni, és olyan változásokról tudunk határozatot hozni, amelyek elősegíthetik az ország stabilitását, növekedését, az országban lévő társadalmi viszonyok rendbetételét, és gyors ütemben, nagymértékben segíthetik elő, ha sikeresen járunk el.
Ilyen értelemben az a gondolat, hogy a kormányprogram az adóreformot meghirdette, egy nagyon pozitív gondolat volt, hiszen az adórendszer változtatása nélkül nem lehet átütő eredményeket elérni. Érthető-e, hogy az adóreform elmaradt? Abban az értelemben, hogy az ígért és meggondolatlanul ígért hirtelen változás - az össz-bruttótermelés 60 százalékának központosítása helyett csak 40 százalékát kívánja az új kormány központosítani - túl merész volt és meggondolatlan, ezért ennek az elhalasztását és új adók bevezetésének az elhalasztását nem lehet negatívan megítélni, ezt pozitívnak kell tartani.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs szükség reform értékű változásokra. A magyar központosítás sok hibával rendelkezik, nem ösztönzi megfelelően a beruházásokat, nem segít megfelelően a bajbajutott rétegeknek. Itt meg kell mondani, hogy nemcsak a kisjövedelmű, alacsony jövedelmű leszakadókról beszélek, hanem a társadalom azon középosztálybeli polgárairól, akik helyzete lényegesen romlott, és továbbra is romló tendenciák érvényesülnek az életükben.
Miért kell az ő helyzetükön változtatni? Miért kell beruházásokkal segíteni? Azért, mert most a magyar gazdaság nemzetközi méretekben egy súlyos visszaesésre példa. Ezt keservesen éli meg minden magyar állampolgár, hiszen az Ausztria és Magyarország közötti teljesítménykülönbség ilyen mélyen, mint jelenleg - illetve az elmúlt tíz évben, de még jelenleg is -, sohasem volt.
(9.40)
Fellendülést kell létrehoznunk, ez a feladatunk, és ehhez stabilitásra van szükség a társadalomban, tehát a leszakadó, lecsúszó rétegek támogatására és nagymértékű beruházásokra. Ezt a kormány az adóreform-intézkedésekkel, az adóváltozások csomagjával nem is vette célba. Ez nagyon nagy hiány! Arra hivatkozik, hogy a magyar jövedelmek központosítása nem lényegesen tér el a fejlett ipari országok színvonalától, és ugyanez állítható a beruházásokra is. A különbség azonban az, hogy ezek az országok 1950 óta, vagy mondjuk, a második világháború befejezése óta egy viszonylag nyugodt, állandó, stabil növekedést éltek meg, ahol társadalmi megrázkódtatásokra nem került sor. Magyarországon nem ez a helyzet! Magyarország súlyos társadalmi megrázkódtatást él át, és ezen a kormánynak segítenie kell, ennek tudatában kell lenni, és minden intézkedést ennek megfelelően kell meghozni.
Két kérdésről szeretnék beszélni konkrétabban, az egyik az itt már lényegesen tárgyalt áfa-ügyek. Meggondolta-e a kormány akkor, amikor az áfatörvényt napirendre tűzte és ilyen módon tűzte napirendre? A közgazdaság-elmélet azért dicséri az áfát, mert az egykulcsos áfarendszer semleges adó, amely minden állampolgárt egyformán sújtana. Ilyen pozitív adó azonban ténylegesen nincs egy országban sem, az adókulcsok differenciáltak. A magyar áfarendszer súlyos hibája azonban, hogy a nemzetközi normákhoz képest ez a differenciáltság sokkal szélesebb. Tehát ha a kormány hozzányúl az áfához, akkor ezen változtatni kell.
Miért semleges ez az adó? Azért, mert egyformán sújtja az összes fogyasztási cikket, nem differenciál aszerint indokolatlanul, hogy hány termelési fázison esett keresztül a termék, amíg eljutott a fogyasztóhoz. Hiszen a forgalmi adóknak az a bajuk, hogy azt a terméket, amely több fázison megy keresztül - például amikor vasércből hengerelt acél lesz, hengerelt acélból féltermék, féltermékből gép s a többi, s a többi -, többszörösen sújtja adóval, és ennek a fogyasztója sokkal több adót fizet, mint ami csak egyszeri termelési folyamat után jut valamilyen termékhez. Ez indokolt. Ha azonban ez indokolt, akkor az áfa-visszatérítésekbe nem lehet belenyúlni, az áfa-visszatérítéseket meg kell adni, mert csak akkor érvényesül ez a jó tulajdonsága az áfarendszernek.
Meggondolták-e, uraim, amikor ezt a változtatást létrehozták? Nem is beszélve arról, amiről itt már többen beszéltek ma is és az előző napok vitájában, hogy az önök ígéretével ellentétben ez a kis- és középvállalkozókat sújtja, amit önök az áfarendszerben változtatásként végrehajtottak.
Nem indokolatlan annak a kérdésnek a felvetése, hogy az áfarendszerben létrejövő csalási lehetőségeket szűkíteni kell. Ez azonban csak akkor megvalósítható, ha végiggondoljuk, hogy kit sújtunk ezzel, és melyik az a réteg, amely ezt a negatív hatást zavarmentesen át tudja élni. Ha meggondoljuk, hogy a kisvállalkozók és a középvállalkozók körében, akiknek a foglalkoztatottai igencsak nehéz helyzetben vannak az esetek nagy részében, ezt a jövedelemcsökkenést hogyan élik meg, akkor nagy baj van, mert semmilyen ellentételezés az önök javaslataiban nem szerepel.
Ezért hibás az áfa ilyen értelemben való korrigálása, meggondolatlan, és körültekintés nélkül lett elővezetve. Nincsenek olyan hatástanulmányok, amelyek ennek a részletkérdéseit feltárták volna, azok a pozitív ígéretek, hogy ez csak kevés embert érint, véleményem szerint félrevezetők, ez igenis sok embert érint közvetve és közvetlenül, ezért meg kell gondolni, hogyan nyúlunk hozzá.
Még egy kérdést vetek fel, ez nem tartozik a közvetett adók körébe, ez a társasági adó kérdése. A társasági adók változtatása nélkül nem lehet beruházási többletet elérni az országban. Ma már indokolatlan a külföldi társaságok egyedi megállapításokkal való speciális támogatása. Ezeket ki kellene futtatni, de ugyanakkor minden magyar vállalatot, kis-, és középvállalatot, de nagyvállalatot is, amely jelentős változást hoz létre abban, hogy a termelését korszerűsítse és a jelenlegi fizetőképes kereslethez tegye alkalmassá a kínálatát, és ezért beruház, azt adókedvezményben kell részesíteni. Ezért javasolni fogjuk a társasági adó változtatását is, és olyan módszereket, amelyek kifuttatják az egyedi kedvezmények rendszerét, de ugyanakkor széles körű beruházási kedvezményt adnak a hazai vállalatok mindegyikének.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem