ZSIKLA GYŐZŐ

Teljes szövegű keresés

ZSIKLA GYŐZŐ
ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A jövedéki törvényben új elem a bor jövedéki adója, most erről kívánok szólni néhány szót. Fő indokok: az európai uniós jogharmonizáció, valamint a borhamisítás visszaszorítása. Ezekkel úgy magam, mint a Kisgazdapárt frakciója teljes mértékben egyetértünk. A borhamisításról viszont az a véleményem, hogy aki eddig elkerülte a szabályokat, nyilván ezután is megpróbálja, ezért e területen valódi előrelépés a büntetés szigorítása és az ellenőrzés fokozása nélkül nem lehetséges. A zárjegy és a hatósági zár alkalmazása javítja az ellenőrizhetőséget, de még egyszer mondom, hogy ha az ellenőrzés nem fokozódik, akkor ez csak egy felesleges áldozatvállalás lesz a forgalmazók részéről. Felhívom tehát a figyelmet a VPOP ilyen irányú megerősítésének szükségszerűsítésére.
Úgy gondolom, hogy a javaslat a szőlőtermelőknek indokolatlan adminisztrációs terheket jelenthet. Ugyanis a jövedéki szabályokat azokra a szőlőtermelőkre kiterjeszteni, akik nem készítenek bort, szerintem felesleges. Hiszen a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa úgy a mennyiség, mint a minőség vonatkozásában nyomon követi a szőlő útját - különben is, nem a szőlőt, hanem a bort hamisítják. Az ellenőrzés lehetőségét az, hogy a szőlőtermelőknek a VPOP felé is adminisztrálniuk kellene, nem fokozza, mert ha a szőlőtermelő össze kíván játszani a bortermelővel, azt a javaslat után is megtehetné, mert papíron tud igazolást adni a nem létező és be nem szállított szőlőről, és utólag nem lehet ellenőrizni, hogy a beszállítás megtörtént-e vagy sem.
Mindebből látható, hogy az ellenőrzésnek a bor szállítása, tárolása és a forgalomba hozatala folyamán van értelme, ezért felesleges adminisztrációs teher volna az eredeti törvényjavaslat ide vonatkozó része a szőlőtermelők részére, különösen a csemegeszőlőt termelők részére, akik a borral kapcsolatban egyáltalán nem érintettek.
Mindezen indokok miatt adunk be képviselőtársaimmal módosító javaslatot, tehát hogy a szőlőtermelőkre ne vonatkozzon ez a törvénytervezet. Érdemes megemlíteni, hogy legalább tízszer annyi azon szőlőtermelők száma, akik csak szőlőként értékesítik a termést és nem készítenek bort, mint azoké, akik bort is készítenek. Ebből következik, hogy az új rendszer beállítása és fenntartásának költségei javaslatunk elfogadása esetén sokadrészükre csökkennének, el nem fogadása viszont felesleges adminisztrációt jelent a termelőknek, pazarlást és értelmetlen pénzkidobást a költségvetésnek.
Néhány szót szólnék az adó mértékéről. Mivel az európai uniós jogharmonizáció a törvényjavaslat másik alapvető indoka, utánanéztem, hogy a bort milyen adók terhelik a jelentősebb európai uniós bortermelő országokban. A jövedéki adó Franciaország kivételével mindenütt nullakulcsos, sőt több helyen még a pezsgő is az. A forgalmi adó átlagosan 15-16 százalék körüli, ezzel szemben nálunk 25 százalék forgalmi adó terheli a bort. Ausztriában a 0 százalékos jövedéki adó és a 12 százalékos áfa mellett van ugyan 10 százalékos fogyasztási vagy italadó, de azt a termelő által közvetlenül értékesített bor esetében nem kell megfizetni. Németországban és Olaszországban nincs sem jövedéki, sem fogyasztási adó a boron.
Ezek alapján megállapítható, hogy ha elfogadjuk a javaslatban szereplő 10 forint/liter adómértéket a borra - figyelembe véve a 25 százalékos áfát is -, akkor Magyarországon legalább dupla akkora adóteher nehezedik a borra, mint a fontosabb uniós bortermelő országokban. Ezért képviselőtársaimmal módosító javaslatban javasoljuk csökkenteni az adó mértékét 5 forint/literre azzal, hogy egy-két év múlva, az uniós csatlakozás előtt ezt tovább csökkentsük a 0 forint irányába. Egyébként a szakma érdekképviselete is ezt javasolja.
Ha a képviselőtársaim ezt nem fogadják el, olyan versenyhátrányba kerülnek a magyar szőlő- és bortermelők, amely visszavetheti az ágazatot az új évezred elején. Ez több tízezer termelő megélhetését befolyásolja, veszélyezteti. Egyébként az előbb említett indokolatlan adminisztráció mellőzésével a fejezeten belül ennek a csökkentésnek a forrása megteremthető.
Amit Glattfelder képviselőtársam mondott, hogy ezt azért nem lehet megtenni, mert a törvény a szankciókat az adó nagyságához köti, erre azt tudom mondani, ez csak technikai kérdés, hiszen most folytatjuk az egész törvény módosítását, tehát e vonatkozásában lehet ezen változtatni, és a büntetéseket szigorúbb elbírálás alá lehet venni. Tehát ez csak elhatározás kérdése, technikai kérdés, azaz nem befolyásolja az adócsökkentés lehetőségét.
A jövedéki adókkal kapcsolatban még a mezőgazdasági termelők által felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszatérítéséről szólnék néhány szót. Habár a gázolaj jövedéki adója már százalékosan nem különíthető el forgalmi adóra, útalapra, környezetvédelmi hozzájárulásra, de a befolyt adóból valamilyen mértékben elkülönítenek környezetvédelemre és útfenntartásra. Mivel a mezőgazdasági termelők gépeikkel a gázolajat elsősorban a termőföldeken használják fel, nem, vagy csak minimálisan rongálják a közutakat. Arra való tekintettel is adtam be módosító javaslatot, hogy igényelhessék vissza az általuk felhasznált gázolaj jövedéki adójának 80 százalékát, szemben a törvényjavaslatban szereplő és az eddigieket tovább görgető 65,6 százalékkal.
Úgy gondolom, hogy a mezőgazdaság európai uniós támogatási szintjét is figyelembe véve, a javasolt adó-visszatérítés emelése szükséges, mert ez is hozzájárulna mezőgazdaságunk évtizedek óta tartó romló helyzetének javításához. Mi, kisgazdák, úgy az adótörvények, mint a költségvetés vonatkozásában, igyekszünk mindent megtenni ezért. A mezőgazdaság talpra állítása nemcsak a vidék, hanem az egész nemzet érdeke, mert ha tömegesen mennek tönkre a termelők, nem biztosíthatók folyamatosan a jó minőségű és elérhető árú élelmiszerek, akkor vidéken sokan munkanélkülivé válnak, és fokozódnak a szociális feszültségek is.
Mindebből is látszik, kedves képviselőtársaim, hogy itt nem csupán gazdasági kérdésről van szó. Kérem, ezt vegyék figyelembe, amikor a bizottságban, illetve a parlamentben a módosító javaslatokról szavazni fognak. Különösen a koalíciós társak, a fideszes képviselők támogatását kérem, hogy segítsék a magyar mezőgazdaság és a vidék felemelkedését.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem