MÁRTON ATTILA
MÁRTON ATTILA
MÁRTON ATTILA, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak. Az előttünk fekvő T/1446. számú törvényjavaslat látszólag kis módosító javaslatnak tűnik, de valójában mégis nagyon nagy jelentőségű. A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi és a bányászatról szóló 1993. évi törvények módosítására azért került sor, mert a gáztörvényben a gázár szabályozásában egy teljesen ésszerűtlen, az Európai Unió jogrendjével nem konform előírás szerepelt. Eszerint a hazai gáz értékelése eltér az import gázár értékelésétől. Ez a jogszabály alulértékelte a hazai földgázt, és ennek megfelelően nem ösztönzött megfelelő gázvagyon-gazdálkodásra.
Az import és a hazai gáz értékének összehasonlításában nem a reális értékviszonyokat vette figyelembe. A törvény módosítását az írja elő, hogy ugyanúgy kell a hazai gázt is értékelni, mint az importot. Ezzel egyidejűleg a bányatörvény módosítása a hazai gáz kitermelőjénél keletkező többletbevétel egy részét a költségvetés javára el kívánja vonni oly módon, hogy a gáz után fizetendő bányajáradékot a korábbi 12 százalékról 18 százalékra emeli majd fel. Ez a törvénymódosítás összhangban van az Európai Unió jogrendjének átvételével, és összhangban van azzal a követelménnyel, hogy a hazai ásványvagyonnal is ésszerűen gazdálkodjunk.
A fentieken túlmenően a törvénymódosítással - és ez a többségi véleményekben is egyértelműen testet öltött - lehetővé válik a kiegyensúlyozottabb gázellátás a hazai kitermelés fokozásával abban az esetben, ha erre rendkívüli helyzetekben - például hideg téli hónapokban - szükség van, illetve az is nagyon fontos tényező -, ami szintén felvetődött a bizottsági vitában is -, hogy ezáltal lehetővé válik majd olyan gázmezők feltárása, amelyeknek a kiaknázása, kitermelése a még érvényben lévő árszabályozás szerint egész egyszerűen gazdaságtalan volt.
A bizottsági vita elég érdekesen alakult. Több kifogás hangzott el a törvény megfogalmazásával kapcsolatosan, pontosítási igények merültek fel. Az ellenzéki oldalról képviselőtársaink igazából nem vagy csak részben vonták kétségbe azokat az elveket, amelyeket az előzőekben említettem, és talán érdemes emlékeztetni előbb Szalay Gábor, majd később Göndör István képviselőtársaim véleményére, akik úgy foglalták össze röviden ezt az egészet, hogy nem igazából magával ezzel a problémával van bajuk, hogy most megtörténik a gázárak, illetve a hazai gázmezőkön kitermelt gáz világpiaci árhoz történő alakítása, sokkal inkább azzal, hogy erre miért éppen most kerül sor.
A vita második része a bizottságban igazából amolyan gazdasági kirakójátékká változott, hiszen nagyon kemény viták és ad hoc számítások történtek, hogy ez milyen hatással lesz a hazai gázszolgáltatásra, hogyan és milyen módon fogja ez érinteni a gázszolgáltatókat, illetve a kitermelőt. El kell mondanom, hogy a bizottsági ülésen véleményüket elmondhatták a hazai gázszolgáltatók, illetve a Mol Rt. képviselői is.
Összességében azt állapíthattuk meg - és ez a többségi véleményekben is tükröződött -, mivel igazából a hazai felhasználásban a magyarországi kitermelés csak mintegy 25 százalékkal esik latba, ez a törvényi módosítás nem lesz döntő hatással és nagy befolyással a hazai gázárakra.
Mindezen szempontokat figyelembe véve a gazdasági bizottság 8 tartózkodással a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)
