NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés számára benyújtott előterjesztés illeszkedik azon törvények sorába, amelyek az európai uniós csatlakozásunkra való felkészülést célozzák meg.
A közösséghez tartozók számára az Európai Unió a gáziparban piacnyitási kötelezettséget ír elő. E szektor megnyitása csatlakozásunk előtt ugyan nem célszerű, 2002 januárjáig kell megkezdenünk a gázipari monopóliumok lebontását, de addig is bőven akad teendő.
Elő kell segíteni a magyar gázhálózat csatlakozását a nyugat-európai rendszerhez, melyhez reményeink szerint az EU pénzügyi alapjait is felhasználhatjuk. Ki kell dolgozni a szállítási tarifák rendszerét, meg kell alkotni az energetikai társaságok tevékenységszétválasztási rendjére vonatkozó szabályokat. Bármely e szektort érintő szabályozásnál alapvető követelmény, hogy a szolgáltatás biztonságát ne veszélyeztesse, sőt növelje, ösztönözzön energiatakarékosságra, tegyen eleget a környezetvédelmi követelményeknek, s hogy mindezt a lehető legalacsonyabb árszinten biztosítsa. Az állam szerepvállalása e szerteágazó, különböző elvárások összehangolásában elengedhetetlen.
A földgázszektor jellemzésére néhány adat felsorolását engedjék meg képviselőtársaim, bár néhány már elhangzott a vitában. Hazánk földgázfelhasználása évi 13 milliárd köbméterre tehető. Ez Európában a második legnagyobb részarányú felhasználást jelenti az energiafogyasztáson belül. A lakossági és kommunális felhasználás 40 százalékot képvisel az energiafogyasztás szerkezetében. A magyar háztartások és intézmények 70 százaléka földgázfogyasztó. E szektor jelentős lakossági, önkormányzati és állami forrás bevonásával folyamatosan bővül, ami örvendetes.
Azonban az már kevésbé örvendetes, hogy e beruházások szinte kivétel nélkül a külföldi többségi tulajdonnal bíró gázszolgáltatók tulajdonába mennek át. E cégek, monopolhelyzetüket kihasználva, olyan szerződéseket erőltetnek a teljes mértékben kiszolgáltatott önkormányzatokra, melyekben önként lemondanak arról, hogy forrásaik átengedése fejében részvényre vagy más egyéb ellentételezésre igényt tartsanak. Úgy vélem, hogy e gyakorlat folytatásának a törvény erejével gátat kell szabnunk, természetesen nem a most beterjesztett törvényjavaslat keretein belül kell ezt megtennünk.
Sajátos a Mol szerepe a földgázüzletágban: gáztermelést végez, de érintett a szállításban, a nagyfogyasztók ellátásában is. Sőt elosztóhálózatokat birtokolva, helyi szolgáltatást is végez. Ha valódi földgázpiacot kívánunk létrehozni, akkor elengedhetetlen e funkciók szétválasztása.
Rátérve az előttünk fekvő törvényjavaslatra, megállapíthatjuk, hogy a módosítás aktuális, annak a végrehajtása szükséges. Az előterjesztésre az import alapú földgázárképzésre való átállás miatt kerül sor. Alapvetően azt kívánja szabályozni, hogy egyrészt EU-konform szabályozással - azaz esetünkben a piacliberalizációval - egy jövőbeni időpontban megkezdhessük a gázipari monopóliumok lebontását, másrészt hogy a lényegesen olcsóbb hazai termelésű földgáz és az importár közti különbség okán keletkező többletbevételt az állam és a gázértékesítő Mol Rt. miként ossza fel a jövőben egymás között, azaz mennyi legyen a bányajáradék formájában jelentkező állami elvonás.
A jelen törvénymódosítás régi mulasztást hivatott pótolni, hiszen semmi sem indokolja azt, hogy ne áttekinthetőbb, piackonform módon megalapozott árképzés legyen életben, megszüntetve ezzel a vegyes árképzés okozta anomáliákat. És semmi nem indokolja azt sem, hogy a hazai földgázvagyon ne valós piaci értéken, azaz az esetleges kiválthatóság árszintjén legyen nyilvántartva.
A törvénymódosítás révén a magyar állam vagyona, mivel az ásványvagyon az állam tulajdona, az új szabályozás okozta relatív felértékelődés miatt számottevően megnő.
A normaszöveg 1. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy "a belföldön kitermelt földgáz árszabályozás szempontjából elismert értékét a külpiaci árak figyelembevételével kell meghatározni". Ez a javaslat kulcsmondata, így különösen fontos, hogy pontosan, szabatosan fogalmazzunk. Ezért a "külpiaci árak figyelembevételével" kifejezés helyett "az importált földgáz határparitásos árának" megnevezés a helyesebb megfogalmazás. A külpiac a földgáz tekintetében nehezen kezelhető definíció, nyilván a kifejezés csupán országhatáron átadott importra vonatkozhat.
Nagyon lényeges kérdés annak a vizsgálata, hogy az újfajta árképzés milyen hatással lesz a fogyasztói díjra, különösen a lakossági díjra. Nos, a Magyarországon felhasznált évi 13 milliárd köbméter gázból 3,3 milliárd köbméter magyar kitermelésű. Ebből következik, hogy inflációs hatását az új árképzés csupán ezzel az egynegyednyi súlyával fejti ki.
A világpiaci árak rövid vagy középtávon ingadozni, növekedni, hosszú távon növekedni fognak a prognózisok szerint, ami egyet jelent az import-, a nagyker- és a kisker-fogyasztói árak emelkedésével. Ez a lakosságnál megoldandó szociálpolitikai problémákat vethet fel, így a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint az esetleges kompenzáció forrása lehet a megemelt bányajáradékból befolyó összeg. Vajon mire ösztönzi a bányavállalkozót a termék árának növekedése? Nem jár-e ez együtt a gázmezők lerablásával? Úgy véljük, hogy ezek az aggodalmak alaptalanok.
A törvénymódosítás - várakozásai szerint - a Mol Rt.-t tökéletesebb mezőművelésre, a felhagyott készletek minimalizálására fogja inspirálni. Az általános gyakorlat szerint kőolaj esetén a földtani készlet 20-30 százaléka, földgáz esetén körülbelül 80 százaléka termelhető ki. A kihozatali hatásfok függ az alkalmazott művelési technológiától. Általában igaz, hogy drágább eljárással csökkenthető a felhagyott készlet, a veszteség. A hatékonyabb eljárások alkalmazása gazdaságossági kérdés, amit előnyösen befolyásol a magasabb gázár.
Alapkérdés a Mol elszámoltatása. Az előterjesztő úgy ítélte meg, hogy elegendő a bányajáradék 12 százalékról 18 százalékra való emelése, noha tisztában van azzal, hogy így is jelentős nyereség képződik a Mol Rt.-nél. Erre utal a 3. §-hoz adott részletes indoklás, mely szerint "a bányavállalkozónál maradó többletbevétel pedig lehetőséget ad számára arra, hogy a hazai gázfogyasztók folyamatos és biztonságos ellátása érdekében a kimerült szénhidrogénkutakat földgáztárolókká alakítsa, melynek megvalósítására a gázszolgáltatási törvény módosításáról rendelkező 1997. évi XX. törvény 13. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kötelezi".
Megjegyzendő, hogy a szöveg megengedhetetlenül pontatlan: nem a szénhidrogénkutak átalakítása révén jön létre a föld alatti gáztároló, hanem a leművelt szénhidrogén-tárolók átalakításából.
(20.50)
A kutak a besajtolást és a kitermelést teszik lehetővé. A gázszolgáltatási törvény idézett bekezdése így szól: "A gázértékesítő rendelkezik belföldi, saját termelésből származó forrással és éves földgázforgalmának 25 százalékát meghaladó olyan belföldi gáztároló kapacitással, amely a téli időszakban teszi lehetővé a teljes betárolható mennyiség értékesítését."
Tehát a hatályos törvény a szükséges földgáztároló kapacitások kiépítésére már kötelezte a Mol Rt.-t, és e kötelezettsége független a hazai és import földgáz árának viszonyától. Most pedig azt mondjuk, hogy majd e többletbevétel ad erre lehetőséget számára. A Molt egyrészt kötelezni kell a nála képződő többletbevétel kimutatására, másrészt kötelezni kell ezen összegnek nevezett célú felhasználására, és nem csupán a lehetőséget kell megadni, hogy erre fordítsa.
Nem ismertek a Mol költségei, de az igaz, hogy fennállása óta nem a költségtakarékos gazdálkodásról híresült el; lásd elképesztően bonyolult szervezeti hierarchia, irányítási szintek, vezetők indokolatlanul nagy száma s a többi. A vállalat természet adta lehetőségei miatt érdemi költségtakarékosságra eddig nem kényszerült, és kérdéses, hogy az újonnan szabályozott helyzetben erre mi készteti.
A bányajáradék-fizetés megállapításának módszere technikai részletkérdésnek tűnhet, de nem az. A bányatörvény szerint a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték adott százaléka a bányajáradék. A földgáztermelés sajátossága, hogy a földgáz kitermelt, nyers állapotban értékes nyersanyagot, gazolint - más néven párlatot - tartalmaz lelőhelytől, minőségtől függő mértékben, amire a törvénymódosítás szerint a földgáz esetén érvényes 18 százalék kell hogy vonatkozzon. Ebből is látható, hogy e törvény végrehajtására, érvényesítésére, az érvényesítés ellenőrzésére különös figyelmet kell fordítani.
Összegezve: mindezek alapján a Magyar Demokrata Fórum a törvénymódosítást időszerűnek tartja, az előterjesztést módosító javaslatokkal elfogadásra javasolja.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
