DR. BRAUN MÁRTON
DR. BRAUN MÁRTON
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény megvitatásával és elfogadásával a Magyar Országgyűlés egy immáron két éve fennálló adósságot törleszt.
A kormány több mint két éve, 1997 júliusában határozatban deklarálta a kis- és középvállalkozói törvény megalkotásának szükségességét, és a törvényjavaslat benyújtásának határidejét 1999 októberében határozta meg.
A polgári kormány "Az új évezred küszöbén" címet viselő programjában, felismerve annak társadalmi jelentőségét, egyértelműen kinyilvánítja a szektor iránti elkötelezettségét. A kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások támogatási rendszerének alapelemeit szabályozó törvény kidolgozásával is segítse a vállalkozásbarát környezet fejlődését. A törvényben a mikro-, kis- és középvállalkozói kör meghatározása mellett kialakítja a nemzeti támogatáspolitika prioritásait, a támogatások forrásául szolgáló kis- és középvállalkozói célelőirányzat működését, továbbá megteremti a kisvállalkozásokat érintő intézkedések koordinációját.
Többszörösen és egyértelműen kinyilvánított politikai akarat mellett azonban az európai uniós csatlakozásunk folyamata is szükségessé teszi a törvény megalkotását. Az Európai Bizottság 96/280/EK. számú ajánlása foglalkozik a kis- és középvállalkozásokkal. Az ajánlás nem tartalmaz a tagállamok számára direktívákat, de mégis iránymutatásul szolgál. A magyar joganyag átvilágítása, az uniós screening során elhangzott ajánlás formájában az EU részéről a törvény megalkotásának a szükségessége, és erre a magyar tárgyalódelegáció ígéretet is tett.
Tisztelt Országgyűlés! Maga az előttünk fekvő törvénytervezet több kérdést vet fel. Miért szükséges a törvényi szabályozás, van-e biztosíték arra, hogy a hagyományosan gyenge érdekérvényesítési képességekkel rendelkező kisvállalkozói társadalom megfelelő garanciákat kap arra, hogy az őt érintő kérdésekbe beleszólhasson? Sokan a törvény keretjellegét, annak túlságosan általános voltát kifogásolják.
A törvényi szabályozás nemzetközi gyakorlat. Megállapítható, hogy azokban az országokban, amelyekben jogszabályt alkottak a kis- és középvállalkozásokról, ott a törvényi formát választották. A törvényi szabályozást indokolja a téma kiemelkedően fontos társadalmi jelentősége, a szabályozás népes társadalmi réteget érint, és nemzetgazdasági szempontból is nagy jelentőséggel bír.
(18.30)
Olyan jogi szabályozásra van szükség, amely hosszú távon garantálja a szektor kiemelt kezelését, stabil, kiszámítható és számon kérhető gazdaságpolitikát, illetve támogatási rendszert ígér. A törvényi szabályozással a Magyar Országgyűlés kinyilvánítja azt, hogy számára fontos a kis- és középvállalkozói szektor, annak működését folyamatosan figyelemmel kívánja kísérni. A törvény a kormány részére előírja, hogy az Országgyűlést rendszeresen tájékoztassa a kisvállalkozások helyzetéről, gazdálkodásuk feltételrendszeréről. A kormánynak be kell mutatnia döntésének kisvállalkozásokra gyakorolt hatását, és be kell mutatnia az állami támogatások hatékonyságát, sőt a törvény a kormányt a szektort érintő jogszabályi változások esetén előzetes hatástanulmány készítésére és annak bemutatására kötelezi.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat garantálja a kisvállalkozók megfelelő érdekképviseletét a róluk szóló döntésekben, és garantálja az intézkedések nyilvánosságát. Az érdekképviselet és érdekérvényesítés megfelelő fóruma a Vállalkozásfejlesztési Tanács, amely részt vesz a stratégiai kérdések kialakításában. A tanácsban a kormányon kívül nyolc fővel képviseltetik magukat a kisvállalkozások, az érdekképviseletet ellátó országos szervezetek és kamarák. A nyilvánosságot a törvény akként biztosítja, hogy előírja a 8. §-ban a támogatások felhasználásának értékelését. Évente felmérésre kerül, hogy a kisvállalkozások milyen mértékben részesedtek az állami támogatásokból, a vállalkozói hitelekből és közbeszerzésekből. A széles körű nyilvánosságot biztosítja a kormány törvényben írt beszámolási kötelezettsége is.
Tisztelt Ház! A törvényt megelőző szakmai viták során, illetve a sajtóban többször is felmerült kifogásként a jogszabály keretjellege. Kell-e, van-e értelme keretjellegű törvényt alkotnunk? Nemzetközi összehasonlításban az előttünk fekvő törvényjavaslat nem tartalmaz kevesebbet, mint a hasonló külföldi szabályozások. A meglévő törvények közös jellemzője az, hogy meghatározásokat tartalmaznak. Meghatározzák a kis- és középvállalkozások fogalomkörét a foglalkoztatotti létszám, az árbevétel, illetve a mérlegfőösszeg alapján. A fogalom meghatározásánál fontos elemként kezelik a függetlenség kritériumát, vagyis azt, hogy a fogalmi körön kívül eső vállalkozások, az állam és az önkormányzat tulajdoni részesedése egy bizonyos szintet, általában a mi törvényjavaslatunkkal összhangban álló 25 százalékot ne haladjon meg.
A törvény következő jelentős tartalmi egysége a támogatandó célokat határozza meg, általában elvi kijelentések szintjén és ritkábban taxatíve felsorolva. Intézményi meghatározásokat a cseh törvény kivételével valamennyi törvény tartalmaz, ez lehet minisztérium, illetőleg - mint az Egyesült Államok esetében - egy külön állami hivatal.
Végezetül, valamennyi általunk ismert hasonló jellegű törvény megállapít beszámolási kötelezettséget is. A nemzetközi összehasonlításból látszik, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat tartalmasabb, mint a már meglévő szabályozások. Tartalmasabb, hiszen meghatározza a támogatások finanszírozását a kis- és középvállalkozói célelőirányzat formájában, kötelezi a kormányt és az Országgyűlést arra, hogy évente a központi költségvetésben biztosítson erre forrást, tételesen felsorolja a támogatásban részesíthető programokat, a támogatási formákat, és meghatározza a támogatás egyéb formáit.
Tisztelt Országgyűlés! Összességében megállapítható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat összhangban áll az általunk ismert nemzetközi gyakorlattal, ez a törvényjavaslat keretjellegű.
Ezeket a most meghatározásra kerülő kereteket azonban nekünk, a Magyar Köztársaság parlamentjének és kormányának kell tartalommal megtöltenünk. A most kinyilvánítandó politikai elkötelezettségen túl a törvény hasznosságát a kapcsolódó intézkedések, a törvény végrehajtása fogja meghatározni.
Köszönöm a szót. (Taps.)
