DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS gazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő T/1469. számú, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslattal a kormány régi adósságot törleszt. Azzal, hogy a kormány törvényi szinten vállal kötelezettséget e szektor fejlődésének állami eszközökkel történő előmozdítására, lényegében a rendszerváltás utáni évekre visszavezethető folyamatot kíván eredményesen lezárni. A kis- és középvállalkozások gazdasági szerepével és fejlődésének támogatásával az előző kormányok is sokat foglalkoztak, fejlődésük előmozdítására különböző intézkedések történtek, azonban a támogatáspolitika cél- és eszközrendszerének jogszabályi keretekbe foglalására ez ideig nem került sor. A törvényjavaslat tehát az elmúlt évtizedben e téren végzett munka összegzésének és eredményének tekinthető, egyben alapul szolgál a jövő feladatainak megoldásához.
Tisztelt Ház! A kis- és középvállalkozások a világon mindenütt megkülönböztetett helyet foglalnak el a gazdaság szervezeti rendszerében. Alkalmazkodóképességük, rugalmasságuk következtében kiemelt szerepük van a gazdasági növekedés generálásában és a munkahelyteremtésben egyaránt. Ugyanakkor a helyzetükre az is jellemző, hogy tőkeerejüknél és méretüknél fogva versenyhátrányban vannak a nagyobb vállalkozásokkal szemben, amit a kormányok mindenütt sokszínű támogatási rendszerrel igyekeznek mérsékelni, illetve a kisvállalkozók indulását, fejlődését segíteni.
A piacgazdaság tulajdonosi rendszerének kialakulásában és a gazdaság vállalkozói méretösszetételének rendszerváltás utáni gyors és jelentős átalakulásában hazánkban is fontos szerep jutott a kis- és középvállalkozásoknak, e vállalkozások dinamikus fejlődésének. Az elmúlt közel egy évtizedben végbement szervezeti átalakulásnak köszönhetően ma már a magyar gazdaság vállalkozói összetétele hasonló a hagyományos piacgazdaságéhoz, a működő mintegy háromnegyed millió vállalkozás 99,8 százalékát a kis- és középvállalkozások adják. A kis- és középvállalkozások növekvő gazdasági súlyát jelzi, hogy az egyéni vállalkozók teljesítményét is figyelembe véve e szektor állítja elő ma már a bruttó hazai termék több mint 40 százalékát, biztosítja a munkahelyek mintegy kétharmadát.
Ahhoz, hogy a magyar kis- és középvállalkozások a fejlett piacgazdaságokban működő társaikhoz hasonló mértékben legyenek képesek hozzájárulni a nemzetgazdaság eredményeihez, a munkaerő foglalkoztatásához, az elkövetkezendő években gazdasági fejlődésüknek fel kell gyorsulnia. Ezt a folyamatot a hazai kisvállalkozásokra jellemző tőkeszegénység és alacsony versenyképesség miatt - különös tekintettel az Unióhoz való csatlakozási szándékunkra - megfelelő támogatáspolitika alkalmazásával kell elősegíteni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kis- és középvállalkozói törvény a világon sok országban létezik, így például az Egyesült Államokban, Japánban, a német tartományokban, Ausztriában, Franciaországban és az utóbbi években egyre több közép-kelet-európai országban is. E törvényekre jellemző a keretjelleg, vagyis e normák nem tartalmaznak részletes szabályozást. Általában rögzítik a kis- és középvállalkozások melletti elkötelezettséget, meghatározzák a támogatáspolitika alapelveit és az üzleti vállalkozások támogatásánál alkalmazandó kritériumokat.
Az Európai Unióban sincsenek kötelező formák arra, hogy a kisvállalkozások támogatási elveit az egyes kormányok hogyan határozzák meg, azonban a gyakorlatban az országok többsége e formát választotta a szabályok rögzítésére. Az Európa Tanács is pozitívan értékeli a kis- és középvállalkozások támogatásával kapcsolatos alapelvek törvénybe foglalását, miután így a célkitűzések egyértelműen meghatározhatók és ellenőrizhetők. Mindezek alapján - figyelembe véve a kis- és középvállalkozások támogatási rendszerének működését és a stabilitásra irányuló igényt - a kormány úgy ítélte meg, hogy Magyarországon is a törvényi forma a legalkalmasabb a megfogalmazandó szabályok rögzítésére.
Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat más országok kis- és középvállalkozói törvényeihez hasonlóan alapjogszabály, ami azt jelenti, hogy a támogatáspolitika céljait és fő formáit határozza meg, míg a konkrét támogatásokat egyéb ágazati jogszabályok tartalmazzák. A tervezetnek a támogatáspolitika céljait megfogalmazó 5. §-a, illetve az ennek tételes felsorolását összefoglaló (2) bekezdése meggyőződésünk szerint a gazdaságstratégiával összhangban úgy fogja át a kisvállalkozások működéséhez és fejlődéséhez szükséges teljes fogalmi kört, hogy egyben annak határait is kijelöli.
(16.10)
Ezzel kívánjuk biztosítani, hogy a mikro-, kis- és közepes vállalkozások céljaira megajánlott eszközöket kizárólag e területen lehessen felhasználni, s azokat ne vonják el nem vitathatóan ugyancsak fontos, de más forrásokból finanszírozott területek, illetve feladatok.
Lényeges eleme a törvényjavaslatnak a kis- és középvállalkozások egységes s az Európai Unióban alkalmazottal összhangban álló meghatározása. A vállalkozói kör egyértelmű és azonos tartalmú meghatározása nélkül célratörő és hatékony támogatáspolitika nem alakítható ki. Az elmúlt időszakban e definíció hiánya esetenként akadályozta mind az intézkedések egyértelmű megfogalmazását, mind hatásuk értékelését. Ezért elengedhetetlen, hogy a jövőben, amikor a gazdaság bármely területén - s nem csupán a támogatáspolitikában - kis- és középvállalkozásokról beszélünk, azokat a törvényjavaslatban leírtaknak megfelelően értelmezzük. Az egyértelmű kategorizálás lehetővé teszi a mindenki által fontosnak tartott társadalmi és gazdasági szektor egységesen értelmezett statisztikai megfigyelését, a nélkülözhetetlen elemzések korrekt adatbázisának megteremtését.
A meghatározás, harmonizálva az uniós követelményekkel, az Európai Bizottság ajánlása alapján hármas kritériumrendszert rögzít. A három tényező: a létszám- és teljesítménymutató s a függetlenség egyidejű megléte szükséges az adott vállalkozói méret kategóriába való besorolásához. A három követelmény közül csak a teljesítménymutatókban, tehát a nettó árbevételnél vagy mérlegfőösszegnél tartottuk indokoltnak az európai bizottsági ajánlásban megadott mértékektől való eltérést, s e mutatóknak a hazai kisvállalkozások jelenlegi teljesítőképességéhez való igazítását. E mutatók azonban a gazdasági körülmények és teljesítmények változásával összhangban időről időre módosíthatóak.
A kis- és középvállalkozások egységes meghatározásán belül, a nemzetközi összehasonlítás érdekében, három méretkategóriát indokolt megkülönböztetni: mikrovállalkozás, kis-, illetve közepes vállalkozás. Ezeket a vállalkozói csoportokat a csoportba tartozó vállalkozások sokasága, eltérő helyzete s problémái miatt is célszerű megkülönböztetni, mivel támogatáspolitikai kezelésük eltérő intézkedéseket igényel. Éppen ezért a méretspecifikus szabályozó- és támogatási rendszer megteremtését a kisvállalkozási politika egyik legfontosabb feladatának tekintjük.
A kis- és középvállalkozások egységes meghatározása a támogatási rendszer átláthatóvá tételének alapját is megteremti. Lehetőség nyílik arra, hogy a nem kifejezetten kis- és középvállalkozás-fejlesztési célokat szolgáló, de költségvetési forrásból gazdálkodó célelőirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, a vállalkozói hitelek és a közbeszerzések vonatkozásában is egyértelműen meghatározható legyen a kis- és középvállalkozások részesedése, az egységes definíció szerinti nyilvántartás, a törvényben meghatározott egységes adatszolgáltatási kötelezettség alapján. Úgy vélem, mindez kellően igazolja, hogy a kis- és középvállalkozások fogalmának együttes és méretkategóriánkénti azonos tartalmú értékelése nemcsak statisztikai szempontból lényeges, hanem az adatok összehasonlíthatóságához, az intézkedések hatásának értékeléséhez is nélkülözhetetlen.
A törvényi szabályozás lényeges előrelépést jelent a kis- és középvállalkozások támogatásában, miután a kifejezetten e vállalkozói kör fejlődésének előmozdítását szolgáló programok finanszírozására önálló célelőirányzatot hoz létre. A kisvállalkozói célelőirányzat kizárólag ezen vállalkozói csoport számára biztosít meghatározott célokra és formában támogatást.
A normaalkotók szemléletének, gondolkodásmódjának változása mellett a társadalmi hozzáállás változását is reméljük a törvényjavaslat azon előírásától, amely a gazdasági szabályozórendszer módosítását kezdeményező szervek számára a gazdaság minden területén kötelezővé teszi a javasolt intézkedések kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásának bemutatását. A "gondolj először a kicsikre!" alapelvet az Európai Unió országaiban ma már széles körben alkalmazzák, így ezt a csatlakozásra való felkészülés érdekében célszerű a gondolkodásmódunkban és a gyakorlatunkban egyaránt meghonosítani.
Tisztelt Ház! A hazai kis- és középvállalkozások támogatásának hatékonysága - a pénzügyi feltételek javítása mellett - az e célra rendelkezésre álló források jobb összehangolásával is növelhető. Ebben fontos szerep jut a Vállalkozásfejlesztési Tanácsnak, amely már az elmúlt években is, az igények és az érdekek közvetítésével, hídszerepet töltött be a kormányzat és a vállalkozói szféra között. A tanács eddig főként véleményező, javaslattevő funkciókat látott el a gazdasági miniszter tanácsadó testületeként. A törvényjavaslat értelmében a jövőben a tanács feladatát képezi a kis- és középvállalkozói célelőirányzat forrásainak célok szerinti szétosztása, az ezzel kapcsolatos döntés-előkészítő javaslat kidolgozása, valamint a kis- és középvállalkozások költségvetési támogatásokból, vállalkozói hitelekből és közbeszerzésekből való részesedésének értékelése is.
A Vállalkozásfejlesztési Tanács, miután a tagjai a kis- és középvállalkozás fejlesztésében érdekelt minisztériumok, gazdasági kamarák, valamint a kisvállalkozói érdekképviseleti szervezetek képviselőiből tevődnek össze, alkalmas a különböző érdekek összehangolására. A vállalkozói szervezetek döntés-előkészítő munkába való fokozottabb bevonása közvetve a kis- és középvállalkozások számára is nagyobb lehetőséget teremt, hogy beleszóljanak a fejlődésüket befolyásoló döntésekbe.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a kis- és középvállalkozások gazdasági jelentőségét, a vállalkozás társadalmi szerepét azzal is el kívánja ismerni, hogy a kormány számára előírja az Országgyűlésnek való rendszeres beszámolási kötelezettséget a szektor helyzetéről, a fejlődést előmozdító intézkedésekről és azok hatásairól. Összegezve, engedjék meg, hogy még egyszer utaljak arra: ez a törvény hosszú előkészítő munka eredménye.
Köszönetet szeretnék mondani az előkészítő munkában részt vevő érdekvédelmi szervezeteknek, szakmai műhelyeknek, kamaráknak, a társminisztériumok munkatársainak, a vállalkozásfejlesztésben nagy gyakorlattal bíró intézményeknek és a tudomány képviselőinek, valamint az Országgyűlés szakbizottságaiban tevékenykedő, alapvető törekvéseinket pártállásra tekintet nélkül képviselő képviselőtársaimnak. Az a tény, hogy az érintett vállalkozói kör támogatásának szükségességét mind a gazdasági szakemberek, mind a politikusok széles körben elismerik, jól tükröződött a bizottsági tárgyalásokon is, amelyeken a törvényjavaslat, kormánypárti és ellenzéki oldalról egyaránt, többségében egyhangú támogatást kapott, amit ezúton is szeretnék megköszönni.
Ugyancsak szeretném megköszönni azt az aktivitást és konstruktív hozzáállást, amit a képviselők a bizottsági vitákban tanúsítottak. Az elhangzott javaslatok többségét továbbgondolásra és elfogadásra alkalmasnak tartva kérem, hogy a törvénytervezetet vitassák meg, s majd a vitát követően fogadják el!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
