ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (MDF): Köszönöm, elnök úr, a szót. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum és a Vállalkozók Pártja nevében is üdvözölni tudom a kis- és középvállalkozások fejlődésének támogatási rendszeréről szóló törvényjavaslatot.
Úgy érzem, és ezt a Magyar Demokrata Fórum nevében is nyugodtan kimondhatom, hogy ez a törvény szakszerűen, nagyon pontosan összefoglalva próbálja meg a kis- és középvállalkozások irányába azokat a lépéseket megtenni, javasolni, amelyek valóban egyszersmind helyre teszik a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások definícióját, helyzetét és támogatási rendszerét.
Az Európai Unió Bizottságának ajánlása alapján - és az Európai Unióban is óriási nagy kérdés a kis- és középvállalkozások támogatási rendszere -, ha az anyagokat fellapozzuk, láthatjuk, hogy az Európai Unión belül számos országban az elmúlt időszakban hozták meg azokat a döntéseket, amelyek a helyi kis- és középvállalkozások érdekeit próbálják meg helyi szinten valamilyen formában rendezni.
(17.50)
A mai napon volt alkalmam öt országgal közösen, pont egy brüsszeli pályázat kapcsán, ami a kis- és középvállalkozásokat öt országban azonos irodai rendszeren, infrastruktúrán keresztül működteti, közel ezer vállalkozást egymáshoz közel hozni. Nagyon pontosan elmondták Ausztria, Finnország, Írország képviselői is, hogy náluk is hasonló jellegű problémával küszködnek a kis- és középvállalkozások támogatási rendszerében, mint ahogy jelenleg Magyarországon ez a helyzet előállt. Ők is kifejtették abbeli véleményüket, hogy Magyarország ebben a kérdésben valóban egy olyan kardinális lépést tesz meg, amely az európai uniós felzárkózásunkat is fel fogja tudni gyorsítani. Pár dolgot el szeretnék mondani a magam részéről a vállalkozások érdekében.
Az elmúlt időszakban, főleg a rendszerváltás után, nagyon sok helyütt kényszervállalkozások alakultak. A kényszervállalkozások tőkehiány miatt, hitel hiánya miatt már az indulásnál egyfajta veszteségre vagy megszűnésre voltak ítélve, de hasonlóképpen a kezdő vállalkozásoknál az Európai Unión belül is óriási nagy a fluktuáció, a lemorzsolódás. Ezen törvényjavaslat, ami kezet nyújt a kezdő mikro-kényszervállalkozásoknak is, talán valamilyen úton-módon tudja stabilizálni a helyzetét.
Nagyon sok vita alakult ki Magyarországon a támogatási rendszerekről. Ez a törvény megpróbálja összefoglalni a támogatási rendszereket; nem véletlenül hozza létre a saját Vállalkozásfejlesztési Tanácsát, a tanácson keresztül próbálja meg a megfelelő forrásokból - akár az agrártárcán keresztül, akár a Gazdasági Minisztériumon keresztül - a megfelelő támogatási szisztéma kialakítása után a kis- és középvállalkozások támogatási rendszerét megalapozni és megalkotni.
Számos olyan kérdés merül fel, amely egyrészt eddig is foglalkoztatta a vállalkozókat. Milyen formában tudnak hozzájutni, milyen garanciákat kell a vállalkozóknak letenni? Nagyon jól ismert, hogy amikor egy vállalkozó hitelhez próbált folyamodni, abban a pillanatban másfél-kétszeres garanciát kellett fedezetül letennie ahhoz, hogy valóban hozzá tudjon jutni egyfajta hitelhez, és akkor sem voltak meg a megfelelő elbírálási lehetőségek, hogy ahhoz a hitelhez, amikor már minden garanciát beszerzett, hozzá tudjon jutni. Szeretnék pár dolgot elmondani a prioritásokból, amik megfogalmazzák, hogy milyen célokra lehet a támogatási rendszert elnyerni.
A környezetvédelmi beruházások: mindannyian jól tudjuk, hogy 2000-től vagy 2001-től a környezetterhelési díjak bevezetésre kerülnek, és egyfajta kényszerhatás lesz a vállalkozások irányába, hogy azokat a technológiaváltásokat eszközöljék, elvégezzék, megcsinálják, amelyek környezetkímélő rendszereket próbálnak meghonosítani Magyarországon. Ugyanez elmondható a hulladékhasznosítási törvénnyel kapcsolatosan is, tehát ha ez a törvény megszületik, akkor az erre épülő magyar vállalkozási rendszerek igenis tudjanak elsősorban a hulladékhasznosítási törvényből adódóan a hulladékfeldolgozó ipar megteremtése irányába változásokat létrehozni, megfelelő technológiai háttérrel rendelkezzenek, és arra megfelelőképpen tudjanak pályázni.
A magam részéről szeretném, ha a kutatás-fejlesztés kérdése kiemelt szerepet kapna. Ez azért is fontos, mert nagyon jól tudjuk, hogy a multinacionális cégek, amelyek Magyarországon megtelepedtek - és ez a törvénytervezet nem foglalkozik a multinacionális cégekkel, tehát nem zárja ki őket a további magyarországi megtelepedésnél -, a saját maguk kutatás-fejlesztési hátterét nem Magyarországon telepítik meg. Nekünk nagyon fontos, hogy a kutatás-fejlesztés területéből az arra ráépülő és rendszereket átvevő vállalkozások meg tudjanak erősödni, mert azok fogják a későbbiek folyamán biztosítani azt, hogy a kis- és középvállalkozásokból adott esetben nagyobb vállalkozások tudjanak kialakulni.
Üdvözlendő az is, hogy a célelőirányzat létrehozása nagyobb lehetőséget biztosít - olvasva az államtitkár úrnak a Veszprém megyei Naplóban tett nyilatkozatát is -, tehát a 2000. évtől fogva valóban sokkal nagyobb lehetőséget fognak kapni a kis- és középvállalkozások a támogatási rendszerekből. Ahogy T. Asztalos Ildikó képviselőtársam is elmondta, az agrárágazatban 50 milliárd forint, a Gazdasági Minisztériumnál 15 milliárd forint, összességében is valóban óriási lépés a kormányzat részéről, ami azt a hátteret tudja a kis- és középvállalkozások számára biztosítani, amit ez idáig vártak, és sajnos csak vártak. Úgy néz ki, hogy a 2000. évtől ezek talán már a megvalósulás irányába fognak mutatni.
Szeretném, ha egy picikét visszamennénk a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványon keresztül nyújtott mikrohitelekre. Ez a rendszer már elég régóta működik. Tapasztalatok is vannak ebből a rendszerből, hogy a visszafizetési morálnak egyáltalán milyen volt a háttere. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egyrészt a mikrohitelek nagyságrendjét kellene megemelni 3 vagy 5 millió forintos nagyságrendre, másrészt pedig olyan szervezeteket kellene ebbe bevonni - akár a Vállalkozásfejlesztési Tanácson keresztül is -, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a vállalkozásokkal. Ezt mondom azért, mert ha egy vállalkozás nem visszatérítendő támogatást kap, hanem kamat nélküli támogatást, azt valamilyen úton-módon vissza is kell fizettetni, és nagyon fontos, hogy az elbírálásnál, minősítésnél a vállalkozások olyan szervezetek látókörébe kerüljenek, amelyek megfelelőképpen ismerik azokat.
A tegnapi napon elég heves vita alakult ki a területfejlesztési törvénnyel kapcsolatban. Mindenképpen azt szeretném, ha a Vállalkozásfejlesztési Tanácsban, legalább is a döntéshozó testületben a regionális tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok is valamilyen szinten helyet kapnának. Tekintettel arra, hogy a területfejlesztési tanácsok és a regionális tanácsok is meghozzák a saját gazdaságfejlesztési programjaikat, és azokban nagymértékben építenek a kis- és középvállalkozási rendszerekre, ott valóban megtalálható az az ismeret, ami alapján egyfajta garanciát kap a Gazdasági Minisztérium is, valamint a Vállalkozásfejlesztési Tanács is arra, hogy valóban oda kerülnek azok a pénzek, ahol szükség van rájuk. Szeretném, ha ezt a minisztérium is figyelembe venné.
Hasonlóképpen, mint ahogy Molnár képviselőtársam elmondta, a külföldi gazdasági társaságokkal kapcsolatban nem diszkriminációt alkalmazva, de elsősorban valóban a magyar kis- és középvállalkozások érdekeit kell ebben a törvényben érvényesíteni, és azon keresztül az ő részükre egyfajta esélyt, lehetőséget biztosítani.
Nagyon fontosnak tartom az infrastruktúra biztosítását. Az infrastruktúra biztosítása alatt azt értem, hogy a kis- és középvállalkozások valóban tudjanak rendelkezni azon informatikai rendszerrel, amellyel az európai uniós csatlakozásból adódóan is egyfajta informális jelleggel akár hazai, akár külföldi, akár európai uniós támogatási rendszerekhez igazodóan megfelelőképpen tudnak pályázni.
Amit óriási gondnak látok a magyar kis- és középvállalkozási szférában, rétegben, az a megfelelő minősítésre való felkészülése, tehát ezt mindenképpen kiemelten kellene - mint egy prioritási elvet - figyelembe venni. Ez alatt értem az ISO-minősítéseket, a termékminősítést és a környezetvédelmi minősítést is. Nagyon határozottan szabályozva vannak az Európai Unión belül a piacra jutás feltételei. A piacra jutás feltételeihez nagymértékben hozzátartozik a termékminősítés, a gazdasági társaság minősítése és a környezetvédelmi minősítés is.
Egy dolgot szeretnék kiemelni - bár ez szép lassan már több dolog: amikor egy kis- vagy középvállalkozó pályázik, a végén, amikor a döntés megszületik, nyilatkoznia kell, hogy ő valóban kis- vagy középvállalkozó. Definiálja a törvényjavaslat is, hogy mit értünk kisvállalkozás és középvállalkozás alatt. Ha egyszer egy vállalkozó pályázik, és megfelel a megfelelő minősítéseknek, tehát a Vállalkozásfejlesztési Tanács által is megfelelő minősítéseknek, miért kell utána még egyszer nyilatkoznia, hogy ő valóban oda tartozik? Érzek ebben egy olyan problémát, amelyet talán nem kellene a törvényjavaslatba berakni, mert ha valaki nem abba a kategóriába tartozik, akkor eleve kizárja magát a pályázati lehetőségből, tehát ezt mindenképpen kivenném belőle.
(18.00)
Nagyobb figyelmet fordítanék... - és nagyon jó példák vannak ma már Magyarországon az inkubátorházak, ipari parkok, teleházak kérdésében. Tehát valóban az a folyamat, ami az inkubátorházak, ipari parkok területén megindult az elmúlt két év folyamán, és a törvényjavaslat tulajdonképpen erre magában nem tér ki, de ezen keresztül is mindenképpen egyfajta erősítést kellene a kis-, középvállalkozások irányában adni, amikor az ipari parkokon belül próbálják meg a vállalkozásaikat megalapozni, és magát a bedolgozói hátteret kialakítani.
A legnagyobb probléma a multinacionális cégek által megtelepedett gazdasági társaságoknál, általában a bedolgozói hátteret is hozzák magukkal, tehát kevésbé tudott még az a magyarországi rendszer kialakulni, hogy a magyar kis-, középvállalkozások legyenek a fő beszállítói akár a külföldi multinacionális cégeknek vagy a hazai nagyvállalatoknak.
Itt mindenképpen a támogatási rendszernél figyelembe kellene venni azt a fizetési morális kötelezettséget, ha adott esetben egy vállalkozó, kis-, középvállalkozó egy nagyobb gazdasági társaság számára készít egy terméket, abban az esetben maga a vállalkozó többhónapos fizetési halasztásra van ítélve, tehát mindenképpen olyan tőkeforrást kell a számukra, részükre biztosítani, amivel adott esetben a versenyképességüket és a piacképességüket is meg tudják őrizni.
Én magam is egy kicsikét hiányolom magából a törvénytervezetből, hogy különbséget kellene valóban tenni a kényszervállalkozás, a kereskedelmi tevékenység, a szolgáltatás, az ipari és az agrártevékenység között. Tehát valahol meg kellene határozni, akár a gazdasági programban majd a későbbiek folyamán, hogy mely szektort kívánja elsősorban maga a törvényalkotás is tulajdonképpen kiemelten kezelni, és annak mértékében, százalékos arányban kellene magát a hátteret úgy biztosítani, hogy valóban az az ágazat tudjon erősödni, amelyet maga a gazdasági program is megfogalmaz, és annak alapján valóban azok a struktúrák tudnak kialakulni, ami esősorban bedolgozói, tehát az ipari termelést próbálja megerősíteni, a bedolgozói hátteret kívánja erősíteni, és valahol a kereskedelem, a szolgáltatás területén nem egyfajta háttérbe szorítással, de a prioritás szerint rangsorolni kellene őket, hogy melyiket tekintünk elsődlegesnek és másodlagosnak vagy harmadlagosnak.
Én szeretném mindenképpen, ahogy Takács képviselőtársam és Molnár László is fogalmazott; valóban a parlamentnek ez a mai ülése, a tegnapi ülése is a területfejlesztési törvénnyel kapcsolatosan ilyen családias jelleget próbált meg ölteni. Ez abból is adódik, hogy valóban mindannyian úgy érezzük, hogy a mikro-, kis-, középvállalkozások törvénye nagyon jól megfogalmazott, nagyon jól egységesített szerkezetbe foglalva próbálja valóban hosszú távon a kis-, középvállalkozások helyzetét stabilizálni Magyarországon, és bízom abban, hogy a megfelelő pénzügyi háttér is az elkövetkezendő időszakban rendelkezésre fog állni, mint ahogy mindannyian tudjuk, hogy a kis-, középvállalkozások biztosítják a magyar foglalkoztatás kétharmad részét.
Jó lenne, ha valóban ez a szám erősödni tudna, és mögötte a munkanélküliségi ráta egyfajta csökkenést tudna mutatni. Én bízom benne, hogy egységes lesz ebben a parlament, ennek az elfogadásában.
Én és a Magyar Demokrata Fórum, valamint a Vállalkozók Pártja is általános vitára és elfogadásra javasoljuk a törvénytervezetet.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
