PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Asszony! Hasonlókat tudnék elmondani a gazdasági bizottság vitájáról és annak előterjesztéséről, mint képviselőtársam, hiszen a vitában részt vevők egyértelműen kihangsúlyozták a törvény aktualitását, azt a társadalmi szükségességet, ami várhatóan a törvény keretei között a mikro-, a kis- és a közepes vállalkozásoknak esélyt, lehetőséget biztosíthat a jövőben. Lehetőséget biztosíthat arra, hogy a több mint 750 ezer vállalkozói sokaság, ami több mint 2 millió állampolgár jelenlegi megélhetését és jövőbeni egzisztenciáját alapozhatja meg, valós piaci körülmények között működjön a jövőben, és ehhez valóban keretfeltételeket teremthet.
A törvényjavaslat szellemén és kimunkálásán - ezt különösen szeretnénk kihangsúlyozni - érzékelhető a folyamatos, közel tíz évre visszatekintő egyeztetések hatása a kamarákkal és az érdekképviseletekkel. Érzékelhetően merített a nemzetközi gyakorlati és működő tapasztalatokból. Összegezve úgy fogalmaztuk meg a pozitív véleményünket, hogy ez a törvény régi hiányt pótol, és a magyar gazdaság feltételeinek megfelelően definiálja - ezt nagyon fontos alapelemének tekintjük - azokat a kritériumokat, amelyek a mikro-, kis- és középvállalkozások besorolására alkalmasak.
Különösen fontosnak és jövőbe mutatónak tartjuk a 11. §-ban megfogalmazottakat, ami arról szól, ha betartásra kerül, hogy a jövőben minden egyes gazdaságiszabályzó-változásnál, illetve törvényi változtatásnál be kell mutatni a változtatással együtt, hogy az milyen hatással bír a kisvállalkozásokra. Ez a gyakorlat az elmúlt időszakra nem volt jellemző. Ha ennek a feltételei megteremtődnek, akkor valóban van esély arra, hogy ez a törvény elfogadása esetén működőképes lehet.
Mindannyian úgy gondoltuk, akik ezen az ülésen részt vettünk, hogy az elv, ami szellemiségében megfogalmazásra került, hogy először a kicsikre gondolni, az az alapmotívum, aminek mozgatnia kell ennek a törvénynek a kialakítását. Ez nem részünkről lesz nehéz, hanem azok részéről, akik a forrásokat kezelik, hogy gondoljanak arra, hogy a vállalkozások 99,8 százalékára azok a döntések, amelyeket hoznak, egyáltalán hogy hatnak. Eddig teljes egyetértésben voltunk, és nagyon sokra értékeltük az előterjesztést, azt a szellemiséget is, ami megfogalmazódott benne.
Kifogásoltuk a Vállalkozásfejlesztési Tanács összetételének túlsúlyos kormányzati megjelenítését, tehát a 16 fős testület - vagy érzékelhetjük 17 fősnek is, attól függ, honnan közelítjük meg ezt a számot, de nem is ez a lényeges - mindössze két kamarával számolt, ami előrevetíti a kamarákkal kapcsolatos döntési helyzetet, ugyanakkor a kisvállalkozók országos érdekképviseletének szerveiből öt képviseletet feltételez. Méltányos lenne a javaslatban lévőnél kedvezőbb arányt kialakítani a kisvállalkozások képviseletének javára, hiszen róluk szól a történet, és róluk szól a törvény is. Ugyanakkor szükségesnek, ésszerűnek és valamilyen értelemben talán logikusnak is tartjuk tanácskozási joggal - tehát nem határozati, nem szavazási joggal - a szakszervezet meghívását, részvételét ezen a testületi ülésen.
Továbbfolytatva ezen paragrafuson belül: a Vállalkozásfejlesztési Tanács egyhangú szótöbbséggel hozna döntéseket. Azt javasoljuk, hogy ez a döntés kétharmados legyen. Előfordult már a közelmúlt történetében olyan, hogy technikai okok miatt meghívó nem került kézbesítésre. A biztonságos feltételeket biztosítani kellene, hogy a döntés integráló hatású is legyen. Éppen ezért feltétlenül fontosnak tartjuk, hogy döntési helyzet csak akkor alakulhasson ki, ha a képviselet legalább kétharmados. Ezek voltak a lényegi észrevételeink.
Még egy nagyon fontos dolog van, amit kifogásoltunk: nem látjuk, hogy fog működni, nem látjuk, hogy lesznek a zalai, a nyírségi és a Budapesttől 100 kilométer távolságra lévő kisvállalkozások bekötve ebbe a folyamatba, nem látjuk, mennyire rendezhető a garanciális oldala ennek a kérdésnek.
Köszönöm szépen.
