RIGLER ZOLTÁN
RIGLER ZOLTÁN
RIGLER ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A rendszerváltás óta a gazdálkodási feltételrendszerben bekövetkezett változások, a piacgazdaság fokozatosan kiépülő szervezeti és jogi rendszere, valamint a korábbi nagyvállalati struktúra összeomlása és az ezzel összefüggő foglalkoztatási kényszerek együttesen a kis- és középvállalkozások gazdasági súlyának jelentős növekedését eredményezték. Ma már e szektor állítja elő a vállalkozók által létrehozott bruttó hazai termék csaknem felét, és a munkahelyek kétharmadát biztosítja.
A kisvállalkozások dinamikus fejlődése, a tulajdonosi és vállalkozói méretszerkezet átalakulására gyakorolt pozitív hatás ellenére számos gondot is magában hordott. Igen magas a tőkeszegény kisvállalkozások aránya, s nemcsak a gazdasági helyzetük törékeny, hanem teljesítmény-, valamint verseny- és foglalkoztatási képességük sem kielégítő. 1995-96-tól a szektor fejlődésében megtorpanás tapasztalható, s az elmúlt évek folyamatai arra utalnak, hogy a kisvállalkozások fejlődési lehetőségei beszűkültek. Az EU-csatlakozás közeledtével a nemzetgazdaság fejlődésének egyik fontos kérdése, hogy a vállalkozások több mint 96 százalékát képező mikrovállalkozói kör mennyiben képes bekapcsolódni a növekedés áramába.
A jelenlegi politika, politikai és gazdasági feltételek jó lehetőséget teremtenek a vállalkozások versenyképességének javítására, az európai színvonalhoz történő felzárkóztatására. Ezért a következő évek kiemelt feladata, hogy a működési feltételek javításával, stabilizálásával, a mikro-, kis- és középvállalkozások számára lehetőséget teremtsünk arra, hogy növekvő mértékben járuljanak hozzá a gazdaság és a társadalom dinamikus fejlődéséhez. Bátorítanunk és fejlesztenünk kell a kisvállalkozások meglévő és potenciális kapacitását. A Fidesz-Magyar Polgári Párt kinyilvánított politikája, hogy a kormány a lehetőségek szerint támogassa a kisvállalkozások érdekeit.
Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt választási programjának megfelelően, az abban megfogalmazottakkal összhangban kidolgozott törvény célja a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődésének előmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalása, s ezáltal olyan gazdasági feltételek kialakítása, amelyek hosszú távon biztosítják a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, a versenyhátrányok csökkenését, valamint a kisvállalkozásoknak az Európai Unió követelményeihez való felzárkózását.
A törvény deklarálja a kisvállalkozások melletti elkötelezettséget, elismerve azt, hogy a vállalkozások a piaci pozíciókban meglévő, továbbá a humán, pénzügyi és műszaki erőforrások elérésében jelentkező versenyhátrányok csökkentésétől komoly társadalmi és gazdasági előnyök várhatók.
Annak ellenére, hogy széles körben használjuk a kis- és középvállalkozások meghatározást, nem rendelkezünk egyértelmű kvalitatív definícióval. Ezért annak érdekében, hogy általános keretet teremtsünk a fejlesztést szolgáló intézkedések, programok számára, olyan egységes fogalmi meghatározás szükséges a kis- és közepes méretű vállalkozásokra, amely garantálja, hogy a vállalkozás nincs domináns helyzetben a piacon. Az egységes definíció bevezetése egyben előfeltétele egy átlátható és hatékonyabb támogatási rendszer működtetésének.
A törvényjavaslatban szereplő, az Európai Bizottság ajánlásával összhangban lévő definíció a foglalkoztatás tekintetében 250 fős küszöbértéket határoz meg a kis- és középvállalkozások számára, de e legfontosabb kritérium mellett fontos kiegészítő szempont a vállalkozás piaci és versenytársakhoz viszonyított helyzetének értékeléséhez a teljesítmény behatárolása, valamint az üzleti függetlenség előírása is. A definíció a szektoron belül egyértelműsíti a kis- és mikrovállalkozások elhatárolását.
Mindez lehetővé teszi a kisvállalkozások helyzetének és teljesítményének nyomon követését. A törvény a bankok számára előírja, hogy vállalkozói méretkategóriánként is megfigyeljék a folyósított hiteleket. Így a jövőben értékelhető lesz a kisvállalkozások hitelezése, a bankok e területen való szerepvállalása, és ennek alapján meghozott intézkedéseket lehet hozni a kisvállalkozások finanszírozásának bővítése érdekében. A kisvállalkozások közbeszerzésekből való részesedésének figyelemmel kísérése pedig a piacra jutás szempontjából lényeges. Többek között ezek a kérdések is szerepelnek a jövőben az Országgyűlés számára rendszeresen készülő, a kisvállalkozások helyzetével és a támogatások hatékonyságával, annak értékelésével foglalkozó beszámolókban.
Ahhoz, hogy a magyar kis- és középvállalkozások a fejlett piacgazdaságokéhoz hasonló arányban járulhassanak hozzá a gazdaság növekedéséhez és a foglalkoztatási lehetőségek bővüléséhez, az elkövetkező években a szektor fejlődését költségvetési eszközökkel is segíteni kell. Ezt szem előtt tartva a törvényjavaslat a támogatások forrásául a kis- és középvállalkozói célelőirányzatot jelöli meg. A 2000-től létrehozandó új célelőirányzat főbb támogatási területei a kisvállalkozások működési feltételeinek javítása, a finanszírozási, hitelhez jutási lehetőségek bővítése, a vállalkozói kultúra és információs rendszer fejlesztése, a kisvállalkozások felkészítése az egységes európai piaci folyamatokba való bekapcsolódásra, a vállalkozói beszállítói kapcsolatok erősítése.
A támogatási alapelvek törvénybe foglalása segít a célok egyértelműsítésében, és kijelöli azt az irányt, amelyhez különböző finanszírozási, támogatási intézkedéseket igazítani kell. Egyben lehetővé teszi azt is, hogy a törvényre ráépüljenek az egyes vállalkozói csoportok speciális igényeit figyelembe vevő programok. A támogatandó programoknak le kell fedniük mindazokat a területeket, a vállalkozásindítást segítő tájékoztatástól és tanácsadástól az adminisztrációs terhek csökkentésén keresztül a pénzügyi programokig, amelyeken indokolt a kisvállalkozások fejlődése érdekében központi eszközökkel segíteni.
(16.40)
A kis- és középvállalkozói célelőirányzat azonban nem kizárólagos eszköze a kis- és középvállalkozások támogatásának, hiszen e vállalkozások a jövőben is részt vehetnek egyéb gazdaságpolitikai célokat szolgáló programokban, és így természetesen más költségvetési forrásból finanszírozott célelőirányzatból és elkülönített állami pénzalapból is részesülhetnek. Sőt, a törvényjavaslat a szektor megfelelő támogatásának biztosítása érdekében előírja a mikro-, kis- és középvállalkozások kedvezményekből való részesedésének bemutatását.
A törvény fő célja a kisvállalkozások fejlődését elősegítő környezet megteremtése, ezért rögzíti, hogy minden szabályozómódosításnál kötelező bemutatni a változások kisvállalkozásokra gyakorolt hatását.
Ez az előírás komoly előrelépést hozhat a vállalkozásbarát szabályozási környezet kialakításában, a felesleges adminisztráció és adóterhek csökkentésében, illetve a terhek növekedésének megakadályozásában, ami nemcsak a kisvállalkozások szempontjából jelent pozitív változást, hanem a rejtett gazdaság visszaszorítására is kedvező hatással lehet.
Végül a törvényjavaslat a feladatok összehangolása érdekében egyértelműsíti a gazdasági miniszter koordináló szerepét, és meghatározza a kis- és középvállalkozások képviseletét az állami feladatok összehangolásában, bevonásukat a döntések előkészítésébe. Ennek érdekében bővül a Vállalkozásfejlesztési Tanács jogköre. A vállalkozói szervezetekből - országos gazdasági kamarák és kisvállalkozói képviseletek -, valamint a kormányzati képviselőkből álló tanács a jövőben egyebek között részt vesz a kisvállalkozás-fejlesztési stratégia kialakításában, és véleményezi a kisvállalkozásokat érintő törvényeket is. Ez lehetőséget teremt e vállalkozói kör számára az intézményes érdekérvényesítésére.
Összességében: a nemzetközi tapasztalatokra és az Európai Bizottság ajánlására épülő törvényjavaslat tartalmazza mindazokat az általános elemeket - deklaráció, támogatáspolitikai célok, feltételek, meghatározások, beszámolási kötelezettség -, amelyeket a hasonló német, osztrák, francia vagy az utóbbi években született közép-kelet-európai törvények, valamint az Európai Közösség programjai általában tartalmaznak. Azokat a lényegi kérdéseket szabályozza, amelyeket e törvény keretében indokolt, de nem tér ki a konkrét programok meghatározására, mivel azok a változó helyzethez igazodva rugalmas intézkedéseket követelnek.
Tisztelt Ház! A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény fontos része egy folyamatnak. Bár önmagában nem elegendő - nem is lehet elegendő - arra, hogy a kisvállalkozási politika valamennyi elemére kiterjedjen, azonban a támogatások alapelveinek meghatározásával hiányt pótol a törvényhozásban. Mindezek alapján a javaslat elfogadása és jövő évi hatálybalépése kiemelkedően fontos a vállalkozásbarát környezet kialakítása, stabilitásának biztosítása, a nemzeti kisvállalkozási politika megvalósítása, valamint a kis- és középvállalkozások fejlődésének előmozdítása szempontjából. Ez a törvény az elkövetkezendő évek egyik jelentős és nagy hatású gazdaságélénkítő törvénye lehet, amelyet elfogadásra ajánlok.
Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)
