BAUER TAMÁS

Teljes szövegű keresés

BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Gondolom, az államtitkár úr már unja, hogy kiindulópontként mindig azt választásiprogram-brosúrát választom, amelyet azon a Cukor utcai választási gyűlésen szereztem meg, ahol az államtitkár úr volt az előadó, én meg ott ültem a közönség soraiban, és ennek is azt a kedves mondatát, hogy "A Fidesz célja megszüntetni azt a helyzetet, hogy minden tisztességes munkával megtermelt száz forintból több mint hatvan az állam zsebébe vándoroljon. El kell érnünk, hogy minden száz forintból legalább hatvan a polgárokat gyarapítsa." Ez egy adópolitikai ígéret volt.
Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy eddig hatvanat vettek el, mi majd csak negyvenet fogunk elvenni, tehát egyharmadával csökkentik az adók összes összegét. Mi a másik oldala? Eddig negyven maradt az embereknél, ezentúl hatvan fog az embereknél maradni, tehát másfélszeresére növeljük az adózás utáni jövedelmeket. Ezt ígérték önök, kedves fideszes képviselőtársaim!
Mit is jelent ez? Egyharmadával csökkenteni az elvonásokat? Nagyon durva közelítésben azt mondom, hogy amikor önök ezt ígérték, mondjuk, 500 milliárdra tesszük a személyiadó-bevételeket, ez azt jelenti, hogy, mondjuk, 170 milliárddal csökken a személyi jövedelemadó-elvonás. Komolyan gondolták ezt? Ez azt jelenti, hogy például megszüntetik a hadsereget, vagy azt jelenti, hogy például megszüntetik a Belügyminisztérium egész költségvetését. Komolyan gondolták ezt az ígéretet?!
Azt is ígérik ebben a füzetben, hogy felére csökkentjük a tb-járulékot, miközben - mondják két oldallal később - duplájára növeljük az egészségügyi dolgozók keresetét. Mi az, hogy felére csökkentjük a tb-járulékot?! Ugyanabban az időben valamivel több mint 500 milliárd forint volt a tb-járulék. Felére csökkenteni?! Ez azt jelenti, hogy 250 milliárddal kevesebb pénzt szed be a társadalombiztosítási alap. Ez azt jelenti, hogy például megszüntetik a gyógyszerek támogatását. Nem véletlen, hogy Gógl miniszter úr gyorsan megfutamodott ettől a kampányígérettől, amelyet pedig a kampányban biztos ő is lelkesen képviselt, ugyanúgy, mint az államtitkár úr vagy Mádi képviselő úr.
Hát tudják, kedves képviselőtársaim, ehhez a kampányígérethez képest, amivel önök végigkampányolták egy évvel ezelőtt az országot, Horn Gyula emlékezetes hirdetése egy ártatlan kis füllentés volt! (Derültség az MSZP soraiban.)
(10.00)
De Horn Gyula hirdetésével kapcsolatban Békesi László azonnal közölte az egész országgal, hogy ezt nem lehet komolyan venni. Mondja, államtitkár úr, amikor önök ezt kiadták, akkor ön miért nem állt fel és figyelmeztette a választópolgárokat, hogy ezt nem lehet komolyan venni?! Vagy Horváth professzor úr, aki ott állt a Fidesz kampányrendezvényein Orbán Viktor mellett mint egyetemi tanár, miért nem figyelmeztette a választópolgárokat, hogy ezt nem lehet komolyan venni?! Tudják, ha önök Szabó Attilát lemondásra szólították fel - a csopaki randalírozás egy 8 napon belül gyógyuló kis politikai sérülés, ehhez képest ez a kampányblöff (Derültség az SZDSZ padsoraiban.) -, ehhez képest szerintem akkor az egész frakciónak kellene lemondania (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.), és tényleg ezt gondolom, tisztelt képviselők.
Még annyit hadd tegyek hozzá, hogy az, hogy önök ebből semmit sem valósítanak meg, ezt mostanában az árvízre hivatkozva szokták magyarázni. Nos, én felhívtam az önök figyelmét arra, hogy több száz milliárd forintos eltérés van az önök kampányígéretei és a jelenlegi, a másik kötet, a mostani adókötet és a mostani költségvetés között. Önök azt szokták mondani, hogy az árvíz, a belvíz, a jugoszláv háború, az orosz válság által okozott károkat 50-70-90 milliárdra teszik a magyar gazdaságban. Ennek csak egy részét fedezi az államháztartás, egy másik részét az állampolgárok, a biztosítók, az önkormányzatok. A dolog lényege az, hogy az önök mostani adópolitikája és a választási ígéreteik közötti különbséget nem lehet sem az árvízzel, sem a belvízzel, sem az orosz válsággal, sem a jugoszláv háborúval magyarázni. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy önök nem mondtak igazat.
Ez a kötet viszont - hogy a narancsról áttérjek a zöld-fehérre, a zöld-fehér ennek a koalíciónak fontos szín - mit mond az adópolitikáról? Igazában véve nem mond semmit. Ez a legnagyobb baja! Azt, hogy most nem csinálnak semmit, mert árvíz, belvíz, orosz válság meg egy év Fidesz-kormányzás után vagyunk. Ez azt jelenti, hogy önök nem is tudják, hogy valójában több évre előretekintve mit akarnak csinálni az adókkal. Egy biztos: nem akarják csökkenteni az adókat. Az a legnagyobb baj, hogy miközben azt állítják, hogy végre hároméves költségvetést tettek az Országgyűlés asztalára - hogy ez mennyire hároméves költségvetés, az egy más kérdés -, hároméves adópolitika nincs. Nem tudhatják sem a munkavállalók, az adófizetők, sem a befektetők, hogy mit lehet várni Magyarországon a következő két-három évben az adók alakulásában. Ez a legnagyobb baj! Nem kiszámíthatóság, hanem teljes kiszámíthatatlanság jellemzi az önök kormányzását.
Nos, a szabaddemokratáknak az az első javaslata az adótörvények vitájában, hogy tegyünk ez elé a törvényjavaslat elé önálló fejezetként egy elképzelést, egy koncepciót arról, hogy a következő néhány évben milyen irányban fejlődjön az adórendszer. Ez az első módosító javaslatunk, amit benyújtunk ehhez a törvényjavaslathoz. Legyen kiszámíthatóság, legyen áttekinthetőség!
Másodszor: azt tudjuk ebből az anyagból, hogy a személyi jövedelemadó - eltérően minden korábbi ígérettől és sugallattól - nem változik, nem csökken. A miniszterelnök úr is azt mondta a rádióban augusztus 18-án, amit most Tállai András képviselő úr itt megismételt, hogy az adókulcsokat a kormány változatlanul hagyja, ez azt jelenti, hogy ha valaki tavaly 100 egységet keresett, és 2000-ben is 100 egységet keres majd, akkor az adója egy jottányit sem változik. Igaz, Tállai képviselő úr? Csak az a baj, hogy önökön kívül mindenki tudja ebben az országban - talán a miniszterelnök urat is helyes lenne figyelmeztetni, majd amikor bejön az azonnali kérdések órája, akkor megteszem -, hogy ahol infláció van, ott ha ugyanannyit keres valaki jövőre, mint idén, akkor már csökkent a reálkeresete, és ha valakinek változatlanul marad a reálkeresete, az azt jelenti, hogy a nominálkeresetének emelkednie kell, és akkor bizony az adóterhelése is emelkedik. Ez az, amit a miniszterelnök úr vagy nem tud, vagy úgy tesz, mintha nem tudná, a rádióhallgatók azonban szerencsére tudják.
Mi viszont azt javasoljuk, hogy ahhoz, hogy az adóterhelés ne nőjön, a személyi jövedelemadó-táblát évről évre el kell csúsztatni. Ha valaki még csökkenteni is akarja az adókat, nem az egyharmadával - amit önök ígértek, mert ilyet komoly ember nem ígér Magyarországon, csak a Fidesz -, hanem annyival, amennyivel lehetséges egy racionális költségvetési politika mellett, akkor a személyi jövedelemadó-sávokat a valorizálásnál egy kicsit jobban el kell csúsztatni évről évre, és ebből lehet elérni évi néhány százalékos adócsökkentést. Ez a szabaddemokraták második javaslata.
Harmadszor: önök - mint oly büszkék rá - adókedvezménnyel kívánják támogatni a gyerekvállalást, ezt tették tavaly, ezt tették idén. Én is azt a számot ismerem, amit a Kisgazdapárt vezérszónoka. Ez azt jelenti, hogy ezt egyharmad nem tudja igénybe venni. Tehát a gyerekek egyharmada után ezt nem tudják igénybe venni; pontosabban: legalább az egynegyede után egyáltalán nem tudják igénybe venni, és emellett még 20 százalék után csak részlegesen tudják igénybe venni. Tehát alig több, mint a gyerekek felénél áll fenn az a helyzet, hogy a szülők ezt egészében igénybe tudják venni. Ez a 30 százalékos emelés azt jelenti, hogy tovább csökken azoknak a részaránya a gyerekek, a családok körében, akik ezt teljes egészében igénybe akarják venni.
A szabaddemokraták harmadik javaslata: ki kell venni a gyerekvállalás támogatását a személyi jövedelemadó-rendszerből, és visszatenni oda, ahova való, a családi pótlék rendszerébe. Béki Gabriellával közösen ezt fogjuk javasolni egy módosító indítványban. Szeretném elmondani a Kisgazdapárt vezérszónokának, hogy a kormány javaslatai között ezt nem találja meg. Ezt tavaly is megtalálta a mi módosító javaslataink között, idén is meg fogja találni. Tessék majd megszavazni!
Negyedszer: önök fenntartják, sőt tovább szűkítik az adójóváírást. Mi azt gondoljuk, hogy vissza kell állítani azt a helyzetet, amikor az adójóváírás az alsó adókulccsal megegyező mértékű. Ez azt jelenti, hogy a legalacsonyabb jövedelmű munkavállalóknál visszatérünk a nulla kulcshoz. Azt gondoljuk, hogy ez a közteherviselés elvével összhangban van. Emellett a legalacsonyabb jövedelmi sávban a foglalkoztatás költségeit mérsékli. Ez pedig központi kérdés, hiszen a munkanélküliség éppen a legalacsonyabb jövedelmű lakosság körében a legnagyobb. Ez tehát a negyedik javaslatunk. Azt is hozzáteszem, hogy a legalacsonyabb jövedelmi sávban az egyenes adóterhek csökkentése teszi csak lehetővé azt, hogy előbb-utóbb az áfakulcsok közelítésében gondolkozhassunk, amit tudtommal valamennyien kívánatosnak tartunk.
Az ötödik javaslatunk a beruházások ösztönzése. A személyi jövedelemadó törvény körében nem szabad csökkenteni a beruházási célú adókedvezményeket, és a társasági adónál is el kellene érni - önök ezt most elő sem vették -, hogy azok a beruházási adókedvezmények, amelyeket az állam nyújt, nagyságkategóriától függetlenül minden vállalkozó számára egységesen hozzáférhetővé váljanak.
A hatodik javaslatunk a központi és helyi adózás viszonyára vonatkozik. A Fidesz a központi és helyi adózás viszonyával kapcsolatban azt a javaslatot lengeti meg az adózók meg az önkormányzatok feje fölött, hogy az iparűzési adót, a helyi adót átalakítja üzleti adó néven központi adóvá. Mint erről a bizottsági ülésen is beszéltünk, és most Keller képviselő úr is említette, természetesen ez majd képviselői módosító javaslatként jön elő az időközi választások után, mert hiszen Székesfehérvárt és Siófokot kiemelten fenyegeti ez a javaslat, ahol a választások lesznek. A Fidesz mindenesetre központosításban gondolkodik.
Az SZDSZ ellenzékben és kormányon is mindig amellett volt, hogy a helyi adók részarányát kell növelni, és a központi adók részarányát kell csökkenteni. Most is ezt javasoljuk. Csökkenteni kell a központi személyi jövedelemadót, és az így felszabaduló összeggel növelni kell a helyi adóztatást. Tudják, miért? Azért, mert tudjuk azt, hogy a saját városnak, a saját falunak szívesebben adóznak az emberek, mint a Széchenyi utcai központi adóhivatalnak, bárki is vezesse azt. Mi tehát ezt javasoljuk. Ha majd ezt megtettük, ha majd a központi adókat csökkentettük, ha majd a feltételeit megteremtettük, akkor lehet komolyan gondolkozni helyi adóként egy értékalapú ingatlanadón.
Végül hetedszer: természetesen a biztosítási adót elvetjük, elutasítjuk. Az erre vonatkozó módosító javaslatunkat benyújtottuk. Csak hogy a dilemmát tisztázzuk: azt az adóreformot, amellyel önök tavasszal fenyegetőztek, nem tartjuk jónak, valóban nem támogattuk, mert az nem adócsökkentést, hanem az adóterhek átcsoportosítását jelentette volna, méghozzá gazdaságilag és szociálisan egyaránt nem elfogadható irányban. Hogy ne csináljanak semmit, azt sem tudjuk elfogadni, mert hiszen amit önök ígértek, és amire az országnak valóban szüksége lenne, az adócsökkentés.
(10.10)
Azt állítják most a miniszterelnök úrral együtt, hogy nehezebb helyzetben erre nincs mód. Mi úgy gondoljuk, hogy az adócsökkentés nem valamilyen luxus, amit az ország akkor engedhet meg magának, amikor jó a helyzet, és amiről ezért, ha árvíz meg orosz válság volt, le kell mondani. Az adócsökkentés egy eszköz a jövő megalapozására. És ha az ország helyzete nehezebb, akkor erre inkább szükség van, mint amennyire ez egy vagy két évvel ezelőtt tűnt.
Önök azonban, mint tudjuk, a jövőben, az ország jövőjében nem gondolkoznak, ezért felejtették el mindazokat az ígéreteket, amelyekkel a választásokat megnyerték. Nagy kár, majd más megteszi!
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem