FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon kizárólag az adózás rendjéhez szeretnék hozzászólni, nem mintha nem lenne - képviselőtársaimhoz hasonlóan - véleményem a további adótörvényekről is, de úgy érzem, hogy a tételes adók mellett nagyon fontos az adóbeszedés módjáról is szólni, több ok miatt is. Részben azért, mert ha az előírt adókat sikerülnek a társadalomnak, a kormánynak beszedni, akkor jelentős adócsökkentést lehetne elérni, amivel, úgy gondolom, a parlament valamennyi képviselője egyet tudna érteni; illetve, ha nem kerülne sor ilyen adócsökkentésre, akkor pedig a költségvetés számára lenne több forrás, hogy különböző közösségeket, magánszemélyeket segítsen, akár szociális oldalon, akár pedig a további fejlődés előmozdítása érdekében.
Másrészt azért is nagyon fontos az adóbeszedés módjával foglalkozni, mert amióta ez az intézmény - az APEH és egyáltalán az adóbeszedés - megvan, azóta nagyon komoly, szinte antagonisztikus ellentét van az érintettek között, hiszen gyökeresen másként látják ők a helyzetüket. Az adózók az adóhatóság több lépését zaklatónak érzik, amely megakadályozza a munkájukat, fokozott adminisztrációra készteti őket, sokszor pedig még az emberi, állampolgári jogaikat is sértik. Az adóhatóság pedig rendre azt hozza fel - amikor azt kérik tőle, hogy jobban szedje be az adókat -, hogy nem rendelkezik megfelelő eszközökkel az adócsalók elfogásához, az adóeltitkolás kiszűréséhez.
Részben azért is gondoltam ehhez a törvénytervezethez hozzászólni, mert az eddigi hozzászólások ezzel a kérdéssel keveset foglalkoztak; érdekesség, hogy az előttem szóló képviselőtársam erre is kitért, így próbálok majd néhány kérdésben reagálni az ő észrevételeire is.
Kétségtelen tény, hogy az egymást követő kormányok igyekeznek az előbb említett helyzeten változtatni, és évről évre finomítják az adóbeszedés szabályait. Ehhez pedig a kormánypárt és az ellenzéki képviselők mindig úgy állnak hozzá, ahogy azt az ő pozíciójuk általában megköveteli. Hogy történt ez ebben az évben? Most is így történt. Miután nem került sor komoly adóreformra, csak valamiféle kiigazításra, ezért az adózás rendjét illetően is csak bizonyos kiegészítésre, módosításra került sor. Lehetett volna ezt másképp is tenni? Nem tudom. Korábban ezekkel a törvénytervezetekkel foglalkoztam, és mindig nagy élvezettel hallgattam Torgyán József hozzászólásait, aki elmondta, hogy itt összesen néhány oldalban megfogalmazott egyszerű adókra és néhány oldalban megfogalmazott adózás rendjére van szükség. Azt is elmondta, hogy nem évekig kell ezzel foglalkozni, hanem ezt a kérdést azonnal az első évben rendbe lehet tenni.
Nos, ha most ezt kérnénk számon - hiszen ő most a kormány tagja -, akkor tudnánk meditálni azon, lehetett-e volna alaposabban hozzányúlni az adózás rendjéhez. Úgy érzem, reálisan nem lehetett, csak olyan mértékben, ahogy azt ez a kormány is évről évre teszi. Arra pedig még várni kell, hogy Torgyán József ebben elmerüljön, hiszen neki nagyon sok teendője van, de egyszer talán majd ő is fontosnak tartja ezt a kérdést, és akkor generálisan megoldja. Most azonban azokkal az elképzelésekkel kell foglalkoznunk, amelyekre a kormány javaslatot tett.
Véleményem szerint a célokkal maximálisan egyet lehet érteni: az előírások egyszerűsítésére van szükség, az adókat be kell szedni. Azt hiszem, ezzel mindenki egyetért, legfeljebb egy-egy előírást vagy célt nem ott tart fontosnak, ahol azt a kormányzat megfogalmazza.
Milyenek lettek maguk a javaslatok, amelyek ebben a nem túl hosszú, de nem is rövid törvénytervezetben megfogalmazódnak? Megítélésem szerint vegyesek. Van közöttük néhány olyan is, amelyik irigylésre méltóan jó elképzelés, több év alatt nem került sor ezek alkalmazására; és van benne olyan is, amelyik talán egyáltalán nem vállalható, és olyan is, amelyik csak bizonyos megfontolással vállalható.
A pozitívumokról is szeretnék szólni, bár Körömi képviselőtársam ezek egy részét hangsúlyozta.
Én is rendkívül pozitív dolognak tartom, hogy a bizonylatok elektronikus vagy optikai adathordozón is megőrizhetők a jövőben. Ez fontos kérdés, a korábbi években is felmerült ez a gondolat, de ezt a bátor húzást eddig egyik kormány se merte megtenni. Az elképzelés nagyon jó, kíváncsi vagyok rá - csakúgy, mint nagyon sokan -, hogy ennek az alkalmazása milyen lesz majd. Ez egy szóbeli deklaráció, és csak egy-egy vállalkozás fog majd erre megbízást vagy meghatalmazást kapni, vagy pedig ki fogják terjeszteni? Mindenesetre remélem, hogy ebből adódóan nem fog különösebb zűrzavar bekövetkezni. Már arra is utaltam, ennek az elképzelésnek egyik érdekes eleme, hogy az adóhatóság fogja azt elbírálni, ki alkalmas erre, tehát aki majd elektronikus, illetve optikai adathordozón is megőrizheti az adatait. Abban bízom, hogy a kormány, illetve az adóhatóság ezt majd úgy fogja megoldani, hogy ez normatív szabályozás lesz majd, mindenki számára világos lesz, hogy ha adott feltételeket teljesít, akkor ezt ő is megteheti.
Egy másik pozitív lépésnek tartom, hogy az adóhatóság évente ellenőrzi a nyugdíjpénztárakat. Ellenőrzi többek között, hogy a tagdíjtartozásokat behajtják-e. Rendkívül jogosnak tartom ezt, személyes tapasztalataim is azt erősítik meg, hogy erre szükség van. Úgy látom, hogy a magánnyugdíjpénztárak most az extenzív szakaszukat élik, gyűjtik a tagokat, és nem zaklatják a munkáltatókat azzal, hogy tessék már befizetni nekünk azt, amiről itt szó van, hanem igyekeznek a munkahelyeken megmaradni és a munkáltatókkal jó kapcsolatot kiépíteni. Ugyancsak nem zaklatják azokat a tagjaikat, akik már beléptek hozzájuk, nem mondják nekik, igaz, hogy a részletekre még teljesítés nem érkezett, de maradjatok nálam, hanem inkább arra biztatják őket, hogy minél több tagot léptessenek be. Ezért nagyon fontos, hogy erre a lépésre sor kerül. Azon persze megint el tudnék gondolkozni, hogyan fog ez az ellenőrzés megtörténni, hiszen - mint tudjuk - az APEH maga sem tudja az összes tartozást behajtani. Most pedig majd neki kell ellenőrizni, hogy más szerv ezt hogyan teljesíti. Ez nagyon érdekes lesz a számomra, kíváncsi vagyok, hogy milyen normativitás lesz itt, hogyan tudják összehasonlítani, hogy egy-egy magánnyugdíjpénztár milyen lépést tett ezen a téren, és még inkább, hogy milyen szankciót alkalmaznak, ha itt valamilyen problémát találnak.
A negatívumokról is mondanék néhány szót. A korábbiakban már elhangzottak az áfával kapcsolatos problémák. Az adózás rendjében van benne, hogy a 200 ezer forint feletti áfát a jövőben 30 nap helyett 45 napon belül kell kiutalni.
(13.50)
Ez egyértelműen súlyos teher a vállalkozók számára, ez kormánypárti körökben is megfogalmazódott. A kormány maga is elismeri, hogy súlyos likviditási zavarokat okoz, de ezt még elfogadhatónak tartja. Mi úgy ítéljük meg, és azt hiszem, nagyon sokan, hogy ez már aligha fogadható el. Ráadásul úgy érzem, több képviselőtársammal együtt, hogy az indoklás is sántít. Nem jelenti ez a lépés azt, hogy változatlan ellenőrzési kapacitás mellett magasabb ellenőrzési szint érhető el ezen az úton. Ez tévedés! Az első 15 napra feltétlenül igaz, de a továbbiakban már nem.
Tehát amikor ez egy egyszeri kapacitástöbbletet biztosít az APEH-nak, később már ez a kapacitástöbblet nem jelentkezik. Ezért úgy gondolom, hogy feltétlenül átgondolható a vállalkozásokat terhelő áfák köréhez, a problémákhoz hasonlóan ez a lépés is, tehát a 30 napnak a 45 napra történő módosítása. És még néhány olyan elképzelésre utalnék, amelyeket vitathatónak, pontosításra szorulónak tartok.
A legtöbbször az áfa kapcsán ennek a 30 napnak a 45 napra emeléséről beszélünk, de vannak itt még további szankciók is. Például elhangzik, hogy a költségvetési támogatás kiutalása a határozat jogerőre emelkedése után történik a jövőben. Ez is egy további terhet jelent, aki ezzel a bevétellel majd később számolhat. Vagy van egy megfogalmazás: késik a kiutalás, ha az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza. Az indoklásban benne van, hogy technikai problémákra gondolnak, de ez nem feltétlenül biztos, mert a törvény normaszövegében már nem az van benne. A vállalkozó, vagy akit érint, elgondolkodhat rajta, hogy nem találnak-e majd mindig benne valamilyen okot, ami miatt később utalnak ki számára.
Megfogalmazódik, és Körömi Attila képviselőtársam a pozitívumok között elmondta, hogy az ellenőrzést követően tilos bevallást benyújtani. Egyet lehet vele érteni véleményem szerint is, de akkor tisztázni kell, hogy mikor történik ez az ellenőrzés. Ezt pontosan körül kell határolni, mert egyébként egy váratlan, gyors ellenőrzéssel esetleg nehéz helyzetbe hozható az adózó. Én úgy gondolom, hogy ha az áfatörvény, az áfára vonatkozó szabályozás nem lenne - a 30 nap 45 napra történő emelése -, és önállóan tudnánk a törvényekről szavazni, akkor jómagam is és több ellenzéki képviselőtársam az adózás rendjéről szóló törvényt támogatni tudná, azzal együtt is, hogy azokhoz a további intézkedésekhez pedig, amelyeket itt érintettem és aggályosnak tartunk, módosító javaslatot fogunk benyújtani.
Kérem a kormánypárti képviselőtársaimat, hogy ezeket majd próbálják támogatni, ha maguk is úgy érzik, hogy ezek segítenek a törvénynek a pontosításán.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
