JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A napirenden szereplő T/1501. számú, röviden adócsomagnak nevezhető törvényjavaslat eddigi vitájából is látható, hogy ezt a nagy csomagot igen sokféle szempontból lehet megközelíteni, értékelni. Én önkormányzati szemmel elemeztem ezt a javaslatot, vagyis azt néztem, hogy a kormány, a kormánypárti képviselők ebben a csomagban mit küldenek az önkormányzatok számára. Ha röviden, egy mondatban kellene megfogalmaznom és válaszolnom erre a kérdésre, akkor azt kell mondanom, hogy ez a törvényjavaslat, ez a csomag - annak ellenére, hogy több, általunk is támogatott, döntően technikai jellegű változást is tartalmaz - összességében az önkormányzatok számára hátrányos változásokat tartalmaz.
Úgy gondolom, hogy ezt a megítélést indokolnom kell. Nézzük meg egy kicsit részletesebben, hogy mit tartalmaz ez a csomag! Talán azzal kezdem, amit a megítélésemben is mondtam, hogy igen, vannak benne pozitív és általunk is támogatásra érdemes változtatások. Azonban szeretném felhívni a figyelmet, hogy éppen azért sem jó, hogy csomagban tárgyaljuk ezeket a javaslatokat, mert az ellenzéki képviselők nem tudják a szavazatukkal támogatni például a gépjárműadó változását, mert a csomag egészére végül is nekünk meggyőződésünk szerint nemmel kell majd szavazni. Itt van például a gépjárműadóban bekövetkezett változás: elfogadjuk, jónak tartjuk, támogatjuk. Nem részletezem, hiszen a kormánypártiak feladata az, hogy elmondják, hogy miért jó. Ugyanilyen az illetéktörvény módosítása is, amit elfogadunk, nem kritizálunk. Igaz, hogy nem érdemi változásokról van szó, hanem technikai jellegű változásokról, pontosításokról, de támogatjuk.
Nem ennyire egyértelmű a helyzet a helyi adókkal kapcsolatban. Ami a törvénycsomagban van, azt összességében támogatom. Elfogadjuk, és jónak tartjuk. Ami viszont nincs a törvénycsomagban - ahogy a mai napon is elhangzott -, hogy a mellékletek utalnak a helyi iparűzési adóval kapcsolatban bekövetkező későbbi változásra. Ez számunkra igen aggályos. Nem kívánom elemezni a mai sajtóban megjelenteket, hiszen napok óta tart ez a vita, hogy hogyan lesz, mint lesz a helyi iparűzési adónál a lefölözés, a kiegyenlítés kérdése. Azért nem mondok véleményt, mert nem tudom, hogy mi a helyzet. A sajtó szerint a kormánypárti képviselők már megkapták. Mi még nem láttuk ezt. Majd amikor látjuk, elmondjuk róla a véleményt.
A helyi iparűzési adó egy adó, és mint ilyet, a törvényt szerint november 15-ig ki kellene hirdetni. Ez nemcsak egy formális előírása a törvénynek - hogy az adókat előző év november 15-ig meg kell hirdetni -, hanem ennek nagyon komoly tartalmi háttere is van. Miért mondom azt, hogy komoly háttere van? Azért, mert a helyi önkormányzatoknak a helyi rendeletüket kell módosítani. Nem muszáj, de ebben az évben feltétlenül át kell tekinteni a helyi rendeletüket, feltétlenül módosítani kell. Nem tudom, hogyan fogják megtenni ezt a módosítást. Majd ha a költségvetéssel együtt fogadjuk el a helyi iparűzésiadó-törvényt, majd amikor karácsony környékén megtudják az önkormányzatok, hogy hogyan változik a helyi iparűzési adóról szóló rendelet. Át kell tekinteniük, tehát ezzel foglalkozni kell az önkormányzatoknak. Már csak azért is, mert az önkormányzatoknál tudják, de a képviselőtársaim figyelmét talán fel kell hívnom arra, hogy 2000. január 1-jétől változik a helyi iparűzési adó, az adó alapjának meghatározása változik, mert a felhasznált anyag értéke most már 100 százalékban levonható, és az adó mértéke, a százalékos mérték is emelkedik.
Tehát ha egy önkormányzat nem akarja, hogy kevesebb bevétele legyen, akkor hozzá kell nyúlnia a rendeletéhez. Ehhez jön még hozzá az a változás, amiről itt hallani lehet. Úgy gondolom, hogy akkor egy lehetetlen, elfogadhatatlan helyzetbe hozzuk az önkormányzatokat. Az önkormányzatokat nem kellene ilyen helyzetbe hozni. Semmi nem indokolja! Ez a kormány nem most kezdi a tevékenységét. Január óta, az előző adótörvények elfogadása óta elég hosszú idő volt arra, hogy erről itt döntés szülessen.
Még egy nagyon fontos dolog, ami a csomagban benne van: a mellékletek között találjuk meg a 9. számú táblázatot. Ez a 9. számú táblázat az államháztartás jövő évi - 2000. évi - bevételeit mutatja. Ha megnézzük az önkormányzatok helyiadó-bevételeit - a százalék nincs odaírva, de elég gyorsan kiszámítható -, azt kell látnunk, hogy a helyi adóknál az adócsomagban létrehozott feltételek alapján az önkormányzatoknak 22,4 százalékos növekedést kell elérniük ahhoz, hogy az összes bevételük 7 százalékkal növekedjen. Tessenek számolni! Ahhoz, hogy az önkormányzatok a bevételeiket reálértéken tudják tartani, tehát 7 százalékkal növekedjen a bevételük, a saját bevételüket - ami döntően helyi adókból származó bevétel - 22,4 százalékkal kell növelniük. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos üzenet az önkormányzatoknak.
Amikor a miniszterelnök úr azt mondta, hogy az önkormányzatoknak a következő évben is arra kell számítaniuk - a kormánypárti polgármesterek előtt mondta -, hogy egyetlenegy önkormányzatnak sem kell arra számítania, hogy kevesebb pénzből gazdálkodjon, mint az idén, akkor emögött ez is van. Tehát akkor valósulhat meg a gazdálkodásuk, ha a helyi adók tekintetében ilyen nagyfokú bevételnövekedésre tesznek szert. Ezt csak akkor tudják megvalósítani, ha növelik a helyiadó-bevételüket. Úgy gondolom, hogy ez így elfogadhatatlan.
Tisztelt Képviselőtársaim! A hátralévő rövid időben még néhány adónemről szólnék. A biztosítási adóról: nagyon sokan kifogásolták, kifogásoltuk. Úgy gondolom, elég egyértelmű az idei év példája alapján, hogy a biztosításokat nem adóztatni kell, hanem éppen ösztönözni kellene. Nagyon bízom benne, hogy a kormánypárti képviselők megakadályozzák ennek az adónemnek a bevezetését. Erre utaló nyilatkozatok vannak - bízom benne. De ha ez nem sikerül, akkor viszont feltétlenül indokoltnak tartom, hogy az állami és önkormányzati tulajdonú vagyonbiztosítások kerüljenek ki az adóztatás köréből. Természetesen még egyszer hangsúlyozom, hogy nem kellene bevezetni ezt az adót. Nem jó ez a dolog.
A másik a személyi jövedelemadó. A képviselőtársaim részletesen elemezték a személyi jövedelemadó törvény változásait. Úgy gondolom, hogy ezt a kormánypárti képviselők is kritizálták, az ellenzéki képviselők pedig bebizonyították ennek összefüggéseit. Én a hatással szeretnék számolni. Melyik társadalmi réteget érinti hátrányosan ez a változás? Egyértelmű, hogy döntően a szegény, kis jövedelmű családokat érinti. Azokat, akik a gyermekkedvezményt nem tudják, vagy nem teljes egészében tudják visszaigényelni. Nem hallottam még, de érdemes megvizsgálni, hogy a társadalmi rétegeknek, azoknak, akik ebbe a kedvezőtlen, hátrányos helyzetbe kerülnek, milyen az országon belüli elhelyezkedésük, milyen a területi összetételük.
(11.40)
Egyértelmű, hogy ezek a családok az ország gazdaságilag fejletlen részein helyezkednek el, ott élnek - ez sajnos az ország keleti része. Úgy gondolom, hogy ez szöges ellentétben áll azzal a kormányprogrammal, amelyik azt hirdette, hogy felzárkóztatja a gazdaságilag elmaradott, fejletlen országrészeket. Tehát megint ott növeljük a terheket, oda rakja a kormány a terheket, ahova nem kellene.
Milyen önkormányzati vonzata van ennek? Ezek a családok bizony kénytelenek az önkormányzatokhoz fordulni, szociális problémáikat az önkormányzatok fogják megoldani. Egy nagyon érdekes összefüggés: az ország ezen részein működnek a szegény önkormányzatok. Tehát kettősen is sújtjuk ezeket a területeket.
Még egy másik kérdést felvetek: talán azon családok etnikai összetételét is érdemes lenne megnézni, amelyek abba a helyzetbe kerülnek, amelyben az ő számukra a jövedelmi helyzet rosszabbodik. Nem mondom, hogy ez tudatos, de egyértelműen megállapítható, hogy a roma családok kerülnek ebbe a helyzetbe. Úgy gondolom, hogy ez sincs összhangban a kormányprogrammal.
Nem találtam olyan részt, amelyik a kormányprogramhoz illeszthető lenne. Tehát nagyon kérem ezt megfontolni! Hiába hoz a kormány bármilyen kormányhatározatot, ha más intézkedésével a roma családok nagy részét egyre kedvezőtlenebb helyzetbe hozza. Tessenek ezt végiggondolni, tessenek ezen elgondolkodni! Ezek a családok is döntően az önkormányzatokhoz lesznek kénytelenek fordulni, az önkormányzatoknál csapódik le az ő problémájuk is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal a véleményemmel szeretném zárni a gondolataimat, hogy úgy gondolom, az önkormányzatok - az ott dolgozók pártállásától függetlenül - nem ilyen csomagot várnak a kormánytól, nem ilyen csomagösszetételt várnak a kormánypárti képviselőktől.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
