KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Ház! Elnök Úr! Az elmúlt évi adótörvényi vitában a Fidesz vezérszónoka azzal kezdte mondanivalóját, hogy nagyobb léptékű, átfogóbb átalakítás az adórendszeren belül csak 2000-re várható. Sokszor elmondtuk már ezen a héten a vitában, hogy a kormány az ígéretét nem teljesítette. A következtetést azonban még nem vontuk le, azt gondolom, és erre is szükség van.
Én pedig úgy tudnám a következtetést levonni, hogy a kormány nem felel meg a kihívásnak, pedig azt állította a kormányprogramban, hogy ez a kormány megfelel a kihívásnak. Ma ugyanis három olyan törvényjavaslatról folytatunk vitát, amely egyértelműen bizonyítja azt, hogy a kormány nem képes megfelelni az őt ért kihívásnak. Ez a három nagyon fontos törvény: a személyi jövedelemadó törvény, a biztosítási adóról és a helyi adókról szóló törvény. Tételesen fogom bizonyítani állításom megalapozottságát.
Nézzük a személyi jövedelemadó törvényt! Ne feledjük, hogy már 1999-re is óriási teher hárul az adózókra. Ugyanis az adómérsékléssel szemben ebben az évben a személyi jövedelemadó változtatása a kormánynak egy adóteher-növekedést jelentett a választópolgárokra. Továbbá van még egy nagyon fontos teher, amit el kell viselniük a polgárok nagy részének, ez pedig a jövedelem-átcsoportosításból fakad, amit az alacsony jövedelműek terhére valósított meg a kormány. Tehát ezzel most nekünk együtt kell élni, és akkor, amikor értékeljük az ez évi adótörvényi változásokat, ezt is figyelembe kell venni.
Együtt van jelen a személyi jövedelemadó törvény ez évi változtatásában az egyszerűsítés, a szigorítás és a hiány. Az egyszerűsítést mi is tudjuk támogatni. Örülünk annak, hogy például az üzemanyag-elszámolásokban egy kedvező hatás éri a polgárokat; örülünk annak, hogy elhalálozás esetén az örökös családtag egyszerűbben tudja folytatni a vállalkozást; támogatjuk az átalányadó kiterjesztését is, amit egyébként az elmúlt ciklusban kezdtünk el, de nyilvánvaló, hogy a gazdaság fejlődésével párhuzamosan lehet ezt az intézményt kiterjeszteni. (Varga Mihály: Csak senki nem alkalmazta! Rossz volt!)
A szigorításokkal természetesen nem tudunk azonosulni. Néhány ilyen szigorító tételt a személyi jövedelemadó-módosításban szeretnék megemlíteni: ez az öngondoskodás nehezítése, az önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztár adótámogatásának szigorítása, és a bér fogalmának kiszélesítése például szintén egy szigorító lépés a kormány részéről.
És ami pedig a legjobban fáj nekünk, az a hiány, ami a személyi jövedelemadó törvényből fakad, és amit nem akar módosítani a kormányzat.
(9.30)
Nem akarja a '99-es jövedelemátcsoportosítás negatív hatását korrigálni a kis jövedelmű adózóknál. Nem akarja az adójóváírást kiterjeszteni. És a családi pótlék emelését sem tervezi a kormány, amit nem lehet elszakítani a személyi jövedelemadó törvény tárgyalásától, hiszen amikor családról beszélünk, akkor a család összes jövedelmét figyelembe kell venni, amibe beletartozik - és nagyon sok családban csak ez tartozik bele - a családi pótlék. Most már a második évben nem akarja emelni ezt a kormányzat, miközben attól harsog a Fidesz és a kormánypárti képviselők megszólalása, milyen nagyszerű dolog az, hogy akinek van adója, annak a gyerekkedvezmény mértéke emelkedik. Emelkedjen! De akkor emelkedjen a családi pótlék is, azoknak a jövedelme, akik egyébként ebből kell hogy megéljenek! (Varga Mihály: Hát ez az!) Azt szeretném tehát kérni, hogy mindaz a hiány, ami jellemzi ezt a személyi jövedelemadó törvényt, ne legyen erényként feltüntetve a kormánypártok részéről.
Ami az illetéktörvény módosítását illeti, azt gondolom, hogy ez egy kedvező, nagyon rövid módosítási javaslata a kormánynak, és ez megítélésem szerint támogatható. Arról van szó, hogy a lakástulajdonok cseréje esetén az illetéket a felek a tulajdonértéknek megfelelően viselik.
A gépjárműadó módosításánál is tulajdonképpen egyet lehet érteni azzal, hogy a telephely szerinti adóhatóság jogosult beszedni a gépjárműadót. De ha már hozzányúlt a kormányzat ehhez a törvényi szakaszhoz, akkor egyértelművé kellene azt is tenni, hogy a tulajdonos vagy az üzemeltető köteles-e megfizetni a gépjárműadót. Hiszen lehet úgy üzemeltető valaki, hogy a helyi adót például a tulajdonos viseli. Megfontolandó lenne a kormányzat számára, hogy ha már hozzányúlt ehhez a javaslathoz, akkor ezt tegye még egyértelműbbé.
A biztosítási adóról tegnap - azért, mert Kupa Mihály képviselő úrnak csak tegnap volt megszólalási lehetősége - elég hosszasan vitáztunk itt a parlamentben. Azt gondolom, hogy nagyrészt le is folytattuk a vitát, de egyben egyetértettünk: a célban, abban, hogy erősíteni kell a polgárok öngondoskodását. Hogy ezt hogyan valósítjuk meg, abban már egyáltalán nem tudunk azonosulni a kormánypárti képviselőkkel; pontosabban a kormánypárti képviselők egy részével, hiszen a másik része szintén nem tud azonosulni a kormánypárti képviselők nagyobbik részével, nevezetesen a Kisgazdapárt is kifogásolja azt az eszközt, amivel szeretné megvalósítani a Fidesz az öngondoskodás erősítését. Mi úgy ítéljük meg, hogy ha ezt a célt elfogadjuk, akkor két úton juthatunk el a cél megvalósításához. Egyrészt, ha kedvezményezzük azokat a polgárokat, akik az öngondoskodás útját választják, vagy pedig olyan jelentős adómérséklést építünk be az adórendszerbe, amely lehetővé teszi, hogy a választópolgároknál több pénz maradjon, és ebből aztán az öngondoskodásra is nagyobb lehetőségük van.
Ami az adózás rendjéről szóló törvénymódosítást illeti, itt is több részre kell bontani a módosító javaslatokat. Vannak támogatható elemek a törvénymódosítási csomagban, hiszen például a jogutódlás során követett eljárás pontosítását mi is tudjuk támogatni, egyet lehet érteni azzal, hogy a bankszámlanyitást mindenképpen ki kell kényszeríteni. Pozitív eleme a módosító javaslatnak, hogy a bizonylatok megőrzése elektronikus vagy optikai úton történik, illetve az önkormányzatok számlavezetési egyszerűsítését is lehet támogatni. De elhallgatják a kormánypárti képviselők, hogy bizony számos szigorító intézkedés is beépült ebbe a törvénycsomagba. Szigorodik például az ellenőrzés a próbavásárlásoknál és a leltárellenőrzések esetén; és teljesen indokolatlan az a szerep, amit az észak-budapesti igazgatóságra kiró a törvényjavaslat.
Ami pedig számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan, az az áfa-visszaigénylés elbírálásának szigorítása vagy kiterjesztése 30-ról 45 napra. Egyrészt már az áfatörvényben szűkíteni kívánja a kormányzat az ellenőrzöttek körét, ezzel az APEH-nek lehetőséget kínálva nagyobb ellenőrzésre, de a vállalkozók kárára, itt pedig a 45 nappal növeli a saját mozgásterét. Ez pedig, tisztelt képviselőtársak, teljes mértékben vitathatatlan, hogy likviditási nehézséget fog okozni a vállalkozásoknak.
Az elévülési idő meghosszabbítását sem tudjuk elfogadni, szöges ellentétben van a polgári törvénykönyvvel.
Ami pedig az APEH egyes feladatairól szóló törvényjavaslat módosítását illeti, bölcsebb lett volna a kormányzat, ha tavaly, amikor a törvényt megalkotta, figyelembe veszi az ellenzéki képviselők javaslatát, ami arra irányult, hogy az állampolgárok jogait védő garanciális jogokat építse be a törvénybe. Nem tette meg; most az a szerencse, és ezt üdvözöljük, hogy az ombudsman jelentése kapcsán ezeket a módosító javaslatokat most belefogalmazta a törvényjavaslatba.
A csőd-, és felszámolási eljárásról szóló törvényt is módosítani kívánja a kormány, egy szakaszát tulajdonképpen, amiben az APEH mentesülne a regisztrációs díj megfizetése alól. Egyébként az egész csomagot áthatja az APEH javára tett kedvezmény. Ez is olyan, és alkotmányos aggályokat is megfogalmazhatunk, hiszen a hitelezőket teljesen indokolatlanul különbözteti meg. Ennek az lehet majd a hatása, hogy nagyon sok felszámoló visszaadja a jogosítványát, a felszámolások befejezése pedig több évet csúszhat.
A helyi adókban nincs számottevő módosítás. Azt mondja az indokolás, hogy az iparűzési adó megmarad a helyiadókörben, viszont a háttéranyagban világossá teszi, hogy az átcsoportosítás várható - ennek az időpontja pedig majd a költségvetés tárgyalása lesz. Miért nem most? Azért, mert lesz két helyen időszaki választás, és föltehetőleg a kormány nem akarja az időszaki választásban (Mádi László: Időközi!) az esélyeit rontani, éppen ezért majd az időszaki választás után fogja megmondani azt, hogy milyen átcsoportosítást akar végrehajtani.
Tisztelt Képviselőtársak! Kedden a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy a jövedelemmel rendelkező, tisztes magyar polgárt támogatjuk. Ez a mondat áthatja az egész törvénycsomagot. Egyrészt nem tesz meg mindent a jövedelemmel rendelkező polgárok érdekében, ez is nagy baj, de sokkal nagyobb baj az, hogy azok, akik tisztességesek ugyan, de önálló munkajövedelemmel nem rendelkeznek, világosan látható, hogy nincsenek a Fidesz szíve csücskében, s őróluk nem kíván gondoskodni.
Tisztelt Képviselőtársak! A ma tárgyalandó törvénycsomagrész is egyértelműen szembe mutat a kormányprogrammal; tegnap képviselőtársaim rávilágítottak arra, hogy szemben hat a vidékfejlesztési célkitűzésekkel is. Úgy gondolom, hogy a családok jelentős részére káros, éppen ezért nem tudjuk támogatni.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
