KÖRÖMI ATTILA
KÖRÖMI ATTILA
KÖRÖMI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mielőtt saját beszédem elmondásába fognék, két gondolatot azért hadd tegyek a délelőtt elhangzottakhoz. Tudom, nem szokás így saját beszédet kezdeni, de azt hiszem, nagyon fontos az elején két dolgot leszögezni.
Egyrészt az ellenzék az érveléseiben - a biztosítási adó kifogásolásán túl -, úgy látom, igen kis mértékben foglalkozik az elénk terjesztett törvényjavaslat-csomaggal. Miután igen kevés a mondanivalója ehhez az előterjesztett törvényjavaslathoz, ezért megpróbál úgy tenni, mintha arról kellene vitatkozni, miről beszélgettek a képviselők a Parlament folyosóján a nyár elején, tavasszal és a nyár alatt. Azt hiszem, hogy sokkal fontosabb, ha a Parlament üléstermében az elénk terjesztett adótörvénycsomagról - erről a javaslatcsomagról - beszélünk, nem pedig arról, hogy mit hallottunk a folyosón. Valószínűleg többre fogunk jutni.
Ugyanezt erősítette meg egy másik ellenzéki hozzászóló, aki azt mondta, hogy felütvén azt az összeállítást, amelyben nemcsak a módosításra javasolt adó- és járuléktörvények előterjesztése és ennek indoklása szerepel, hanem a kormány javaslata is, kiegészítve táblázatokkal, ő tehát azt mondta, hogy ellentmondást lát ezen a könyvön belül a különböző részek között. Azt gondolom, ennek szintén az az oka, hogy megpróbálja az ellenzék számon kérni a kormányzó pártokon az ő elképzeléseit, azt, hogy ők hogyan költenék el a költségvetés bevételeit, és milyen társadalompolitika alapján gondolkodnak. Mi maradunk a magunkénál.
Ezek után én azzal szeretnék foglalkozni, ami előttünk fekszik, nevezetesen a beterjesztett törvényjavaslatsorral.
(13.30)
Néhány általános megjegyzéstől el kívánok jutni az adózás rendjéről szóló törvény módosításához, és világos lesz, hogy miért teszem ezt a kicsit hosszabb bevezetést. A polgári koalíció kormánya 1998-ban, a fiatal demokrácia történetében először az államháztartás egészére vonatkozóan javaslatokat nyújtott be tárgyalásra a parlamentnek. Így a képviselők egyszerre dönthettek a társadalombiztosítási alapok költségvetéséről és az állami intézmények támogatásáról.
A 2000. év költségvetésének összeállításakor továbblépett a kormány, és olyan javaslatsort tesz le az Országgyűlés elé, amelynek birtokában minden korábbinál teljesebb áttekintést követően hozhatjuk meg a jövő évre vonatkozó legfontosabb döntéseinket, fogadhatjuk el majd a költségvetést. Ebben a sorban elsőként az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló, T/1501. számon benyújtott törvényjavaslatot tárgyalja a tisztelt Ház. A törvényjavaslat külön erénye, hogy egymással szoros kapcsolatban álló törvények módosítását egyszerre terjeszti elénk, ezzel az adó- és járuléktörvények közötti összefüggések könnyebben láthatóvá válnak.
Tisztelt Ház! Alapvetően fontos annak meghatározása, hogy az ország jövedelmének mekkora hányadát vonja az állam saját fennhatósága alá. A polgári koalíció kormányának, így a Fidesz-Magyar Polgári Pártnak célja az, hogy a javakból egyre több és több maradjon az emberek, a családok, a munkát, megélhetést teremtő vállalkozások kezében. Évről évre csökkentjük az állami elvonás mértékét. A magyar gazdaság növekvő bevételeiből jövőre az ideihez képest további 1,2 százalékkal több marad a családi háztartásokban, és ennyivel több jut a vállalkozások fejlődésére.
Az államháztartásba befolyt összegek jelentős részének felhasználásáról nem a kormány dönt. Nemzetgazdaságunk legjelentősebb terhe az elmúlt években, évtizedekben felhalmozott államadósság törlesztése. Az államadósság éves kamatterhe az államháztartás több mint 15 százalékát emészti fel. Korlátozott a kormány befolyása a Nyugdíj- és az Egészségbiztosítási Alapra is.
Összességében tehát az államháztartásnak a kormány által meghatározható kiadásai a magyar gazdaság bevételeinek egyötödét teszik ki. Ezt az egyötödöt kell jól felhasználnunk, ebből kell továbblépnünk a családok támogatása, a gyermeknevelés terheinek könnyítése terén, ebből kell kiemelten segítenünk az otthonteremtést és a kis- és közepes méretű vállalkozásokat, ebből kell jelentős összeget fordítani a vidékfejlesztésre, és ebből kell végrehajtanunk az átgondolt haderőreformot. Röviden: ez az egyötöd rész ad alapot arra, hogy folytatódjék a Fidesz-Magyar Polgári Párt által képviselt értékeket is tükröző kormányprogram végrehajtása.
Ennek megfelelően fontos tudni, hogy a kormány a családok támogatását 12,8 százalékkal, az otthonteremtés támogatását 30,4 százalékkal, a kis- és középvállalkozások fejlesztését 22,2 százalékkal, a mezőgazdaság-, a vidék-, és területfejlesztést 13,3 százalékkal, a honvédelemre fordított összeget pedig 43,5 százalékkal kívánja növelni.
Tisztelt Ház! A polgári koalíció kormánya által tervezett adó- és járulékmódosítások illeszkednek az 1999-ben életbe lépett változásokhoz. Erre a folytonosságra annál is inkább szükség van, mert az országot ért sorozatos természeti katasztrófák, a déli határainknál dúlt háború és a nemzetközi válságok hatásainak kivédése így is elég kihívást jelentett mindannyiunk számára.
Mindezek ismeretében úgy érzem, hogy jól döntött a kormány, amikor a fiatal magyar demokrácia történetében először két egymást követő évben az adójogszabályok túlnyomó részét változatlanul kívánja hagyni, s csak ott javasol változtatásokat, ahol azok a jobb gazdálkodást, az egyszerűsítést és a visszaélések további megakadályozását segítik úgy, hogy eközben a kormányprogram végrehajtásának iránya nem változik.
Mindezeket miért volt fontos elmondani? Azért, mert az adó- és járulékjogszabályok változtatása a költségvetési irányelvekkel összhangban a következő évi költségvetés bevételi oldalának megalapozását szolgálja.
Tisztelt Ház! A benyújtott törvényjavaslat része az adózás rendjéről szóló törvény módosítása is. Az adózás rendjéről szóló törvényt módosító szabályok többsége az egységes adó- és járulékfolyószámla-rendszer kiépítéséhez, a módosuló bevallási, befizetési, adatszolgáltatási rendszer és az eljárások egységesítéséhez szükséges, a javaslat érvényesíti azt a rendezőelvet, hogy a járulékok megállapítása, bevallása, befizetése a jövedelemadó szabályaitól minél kevesebb eltéréssel történjék.
Előttem szólt képviselőtársam, Bernáth Ildikó ezeket a változtatásokat részletesen már említette, és ezeknek hatásaival foglalkozott. Én ezek közül fontosnak tartom kiemelni még, hogy az adóztatás gyakorlatában felvetődött problémákra reagálva többek között az adózás rendjéről szóló törvény módosítása rendezi a bizonylat elektronikus adathordozón való őrzésének lehetőségét, az ellenőrzés megkezdéséig be nem nyújtott bevallás hatását az adókötelezettségre, a próbavásárlás és a leltár ellenőrzésének egyértelműbbé tételét. Engedjék meg, hogy erről a három pontról picit részletesebben is szóljak.
Az első pont, ami számomra mindenképpen kiemelendő, úgy szól, hogy a hatályos szabályozás talaján a bírói gyakorlatban is előfordult az a jogértelmezés, amely szerint az utólagos adómegállapításnál az ellenőrzés megkezdését követően benyújtott adóbevallást is figyelembe kell venni. E jogértelmezés lényegében kizárná az adóhiány megállapítását, és ezzel együtt az adóbírság-szankció alkalmazását, melynek következtében a jogsértő adózói magatartás kifizetődővé válhat. A javaslat az említetteket megelőzendő az ellenőrzés megkezdését követően tiltja az elmulasztott bevallás pótlását; úgy gondolom, mindenképpen a fegyelem irányába hat ennek a pontnak a bevétele.
A hatályos rendelkezések alapján az adózók bizonylataikat eredeti, azaz papíralapú formájukban kötelesek megőrizni jelen pillanatban. Ez az előírás amellett, hogy az idő múlásával kezelhetetlen mennyiségű bizonylat őrzési, tárolási kötelezettségét eredményezi, kizárja a fejlett technika által biztosított korszerű iratmegőrzési módok alkalmazását, ezért a javaslat egy nagyon jelentős pontja, amely lehetővé teszi, hogy az adózók a bizonylataikat elektronikus vagy optikai adathordozón őrizzék meg, és későbbiek során ezt használva tudják azt ellenőrzésre bocsátani.
A harmadik, általam kiemelt pont, amiről már szó volt a Házban délelőtt, a próbavásárlás, illetve a leltárellenőrzés anomáliáiról szól. Ugyanis a jelenlegi hatályos szabályozás szerint a próbavásárlásra és a leltárellenőrzésre akkor jogosultak a kiérkező revizorok, amennyiben ott az üzletben jelen lévő eladót találnak, itt az üzlet szón van a hangsúly. A változtatás, igazodva az élethez, nemcsak az üzletre vonatkozó szabályok szerint jelen lévő eladó jelenlétében tartandó ellenőrzéseket engedi meg, hanem azt mondja, hogy mindaz eladónak tekinthető, aki az eladás érdekében közbenjár.
Délelőtt ezt a pontot kritika érte. Én azt hiszem, hogy miközben már a vállalkozók, a kis- és közepes vállalkozók körében is a nyugtaadási kötelezettség s a leltárellenőrzés szigorodása egyre elfogódottabbá válik, aközben egy ilyen délelőtti kijelentéssel, amely ezt a pontot bírálja, mindenképpen nagyon káros hatást érhetünk el, hiszen visszalazíthatjuk azt a fegyelmet, aminek útján a kis- és közepes vállalkozások megindultak.
Mindezek mellett az adó- és járulékbeszedés egységesítése, átláthatóbbá tétele területén a tavaly megkezdett reform folytatásaként rendezi a törvényjavaslat az Állami Pénztárfelügyelet, a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az Egészségbiztosítási Alap kezelője közötti adatszolgáltatást, erről képviselőtársam, Bernáth Ildikó szintén már szólt az előbb.
(13.40)
Említette azt is, hogy az adó- és járulékbeszedési integráció 2000. január 1-jétől nem érinti a magánnyugdíjpénztárak javára teljesítendő befizetések és bevallások szabályait. A javaslat alapján azonban az állami adóhatóság évente egyszer a pénztárakat is köteles ellenőrizni, a tekintetben, hogy minden körülményt figyelembe véve megfelelő gondossággal jártak-e el éppen a befizetett pénzek megfelelő kezelése érdekében, ezzel is védve azokat a magánszemélyeket, akik magánpénztárba befizetnek. Ez a pont - azon túl, hogy az adózás rendjéről szóló törvény módosításának egyik nagyon fontos eleme - azt bizonyítja, hogy azok a vádak sem állnak meg, amelyeket szintén elég sokat hallottunk az elmúlt napokban, miszerint a kormány és a kormánykoalíció a magánnyugdíjpénztárakra mint mostohagyerekekre tekintene, hiszen ez a pont kifejezetten azokat védi, akik a magánnyugdíjpénztárakat választották. Ékes bizonyítéka ez annak, hogy a kormány és a kormánykoalíció nemhogy nem törődik, hanem kifejezetten felelősséggel viseltetik ezen magánszemélyek iránt is.
Megállapítható, hogy az adózás rendjéről szóló törvény módosítása is illeszkedik az adó- és járuléktörvények módosításának alapelveihez, melyeknek lényege a stabilitás, az egyszerűsítés és az ellenőrzés további erősítése a visszaélések kiszűrésének érdekében. Ezért a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának tagjaként az előttünk fekvő törvényjavaslatot elfogadásra javaslom a tisztelt Háznak.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
