TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mai napon folytatódik a vita az adó- és járuléktörvény módosításával kapcsolatban, ami várhatóan több mint hét órán át fog tartani. Én elsőként a személyi jövedelemadó törvényről szeretnék néhány gondolatot elmondani.
Személyi jövedelemadó törvény 1988-tól létezik Magyarországon és éli a maga életét. Funkciójánál fogva, ami a jövedelmek arányos adóztatását jelenti, természetes, hogy a legtöbb bírálatot és a kritikát kapja, elsősorban a jövedelemmel rendelkező magánszemélyektől. Ez, azt hiszem, természetes is, hiszen ez az az adótörvény, amely közvetlenül hatással van az életünkre.
Ami a változásokat illeti, a kormány nem tervez radikális változást a személyi jövedelemadó törvény 2000. évi módosítását illetően. A törvénymódosítás legfőbb szempontja a stabilitás és a jogbiztonság erősítése. E szempontok szem előtt tartásával lehet a négy főbb pontban csoportosítható változásokat összefoglalni, melyek a következők: a családok helyzetének javítása, az egyéni vállalkozók működési feltételeinek javítása, az egyes adókedvezmények feltételrendszerének átalakítása, az adminisztrációs terhek mérséklése, egyszerűsítés.
Elsőként tehát a családok helyzetének javításáról, ezen belül a családi kedvezményről, az adótábláról és az adójóváírásról. A gyermekes családok helyzetének javítására és az államháztartás bevételi igényének teljesítésére vonatkozó együttes követelményt szolgálja az adótábla és az adójóváírás változatlansága, valamint a családi kedvezmény növelése. Az adókulcs továbbra is 400 ezer forintig 20 százalék, 400 ezer és 1 millió forint között 30 százalék, 1 millió 1 forinttól 40 százalék. Az adójóváírás a bérjövedelem 10 százaléka, de legfeljebb havi 3000, évi 36 ezer forint, és 1 millió forint feletti jövedelem esetén ez nem vehető igénybe.
Családi kedvezmény. A családi kedvezmény a rendelkezésre álló források alapján mintegy 30 százalékkal nő. Ennek alapján a javaslat az adókedvezmény összegére a következő: egy- és kétgyermekes családok esetén az 1999. évi mérték 1700 forint, amely a 2000. évtől 2200 forintra fog nőni, ez havi 500 forintos növekedést jelent. Három- és többgyermekes családok esetén 2300 forintról 3000 forintra növekszik a mérték, amelynek havi mértéke 700 forint/fő. Fogyatékos gyermek után a kedvezmény mértéke nő, 2600 forintról 3400 forintra, a növekedés 800 forint havonta. A családi adókedvezmény keretében az 1999. évben körülbelül 1 millió 116 ezer család csökkenti az adóját 36,2 milliárd forint értékben. Ez az összeg a növekedés következtében a 2000. évben várhatóan 48,8 milliárd forint lesz.
A családi adókedvezmény teljes érvényesítése esetén az érintett magánszemélyeknek a következő nagyságú jövedelme mentesül az adó alól; másképp fogalmazva, mekkora az a jövedelem, amelynek adótábla szerint számított adója megegyezik a levonható családi adókedvezménnyel: egy gyermek esetében 26 400 forint évente, ez 132 000 forint adómentes jövedelmet jelent; két gyermek esetén 52 800 forint/év, ez 264 000 forint adómentes jövedelmet jelent; míg háromgyermekes család esetén 108 000 forint, ami több mint 493 000 forintot jelent évente. A családi adókedvezmény jövő évre tervezett 30 százalékos emelése messze meghaladja a fogyasztói árak prognosztizált növekedését, így a gyermekes családok részére ezen formában juttatott támogatás reálértékének jelentős emelkedésére kerülhet sor.
Ami az adótáblát és az adójóváírást illeti, az adótábla és az adójóváírás változatlanul hagyásával az átlagkeresetek 8,7 százalékos növekedését alapul véve 866 milliárd forint pénzforgalmi adóbevétellel lehet számolni, amely 96 milliárd forinttal több az 1999. évi várhatónál.
Az adókulcsok és az adótábla változatlansága kiszámíthatóságot, stabilitást jelent az adózóknak. Az alsó, 20 százalékos adókulcs évek óta változatlan, míg a felső, 40 százalékos mérték soha nem volt ilyen alacsony.
(9.10)
A progresszív, az egyre növekvő kulcsú adóztatás azt jelenti, hogy az elért jövedelemmel új sávba lépek és magasabb kulccsal adózom. Az adókulcsok és az adósávok változatlansága az új sávba lépők számára is reáljövedelem-növekedést biztosít, hiszen magasabb kulccsal csak a többletjövedelme adózik.
Az adójóváírás 1 millió forintos jövedelemnél való megállítása azonban valóban hátrányos helyzetbe hozhatja a 900 ezer és az 1 millió forint közötti jövedelemmel rendelkezőket. A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja - a koalíciós partnerekkel közösen - keresi azt a megoldást, ami az ebbe a jövedelmi rétegbe esők számára is nettó jövedelemnövekedést fog jelenteni.
Szeretnék rátérni az egyéni vállalkozók működési feltételeinek javítását célzó változtatásokra.
Az első témakör az átalányadó. Az átalányadózás rendszere új elemekkel bővül. Változatlan marad a tételes átalányadózás, s lényegében változatlan marad a tevékenységi alapú átalányadózás szabályrendszere is. Ez utóbbi esetben változást jelent, hogy a választást jogosító értékhatár 3,5 millió forintról 4 millió forintra nő. Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetében a választás összeghatára változatlanul 15 millió forint. A választás lehetősége kiterjed a kezdő egyéni vállalkozókra, és e körben a 4 millió forint az alanyi áfamentesség határa, amely ebben az esetben kötelezően választandó.
Feltehetően a kedvezően fogadott változások közé tartozik, hogy tevékenységtől függetlenül minden olyan vállalkozó választhatja az átalányadózást, akinek nincs munkaviszonya, vagyis főállású egyéni vállalkozó, az áfatörvény szabályai szerint az abban előírt 4 millió forintos feltételeknek megfelelve az alanyi adómentességet alkalmazza. Az új szabályozás következtében az átalányadózók száma várhatóan jelentősen megemelkedik, és a hatályos szabályok szerint az átalányadózást választók száma - ami jelenleg 27 ezer fő, az egyéni vállalkozók 7 százaléka - a számítások szerint két-háromszorosára fog nőni.
Az új rendelkezések között kell megemlíteni azt a fontos garanciális szabályt, amely szerint az átalányadózásból való kikerülést követően négy adóévben - amely az egyéni vállalkozó döntésén vagy jogosultságának megszűnésén alapulhat - nincs lehetőség az átalányadózás ismételt választására. Az új átalányadózói körre - akik nem termék-előállítást vagy meghatározott szolgáltatást végeznek - az elismert költség 30 százalék, azaz 70 százalék az átalányadó alapjául szolgáló jövedelem. A 30 százalékos költséghányad fedezetet nyújt a társadalombiztosítási járulékra, illetve elismer - más önálló tevékenységet végzőkhöz hasonlóan - mintegy 10 százalék átalányköltséget.
Meghatározott termék-előállítást vagy szolgáltatást végzőknél az elismert költség változatlanul 80 százalék, a kereskedőknél 87 százalék, illetve 93 százalék marad. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóknál - tehát a nyugdíjasoknál - az elismert költség minden esetben kisebb, mivel nekik nem a 33 százalékos társadalombiztosítási járulékot, hanem csak 5 százalék baleseti járulékot kell fizetniük.
A vállalkozási tevékenységet elősegítő egyéb változások. Nagyon fontos változás, hogy a tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők számára a gyorsított értékcsökkenési leírás összeghatára 100 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedik. Fontos változás, hogy a számítógéppel végzett pénztárkönyvi, naplófőkönyvi elszámolás esetén nem kell az adatokat manuálisan pénztárkönyvbe átvezetni. Ennek vélhetően a könyvelőirodák fognak nagyon örülni. Elegendő a géppel feldolgozott adatokat a törvényben előírt módon nyomtatott formában megőrizni.
Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény alapján az egyéni vállalkozó elhalálozása esetén özvegye, örököse, illetve cselekvőképességének elvesztése esetén a törvényes képviselője a kamarának történő bejelentés alapján folytathatja a vállalkozást. Ekkor a vállalkozás folyamatosnak tekintendő, s ez esetben az özvegy, az örökös, illetve a törvényes képviselő minősül egyéni vállalkozónak. Az elhunyt, illetve cselekvőképességét elvesztő személy által elszámolt vállalkozói kivét az adóévi vállalkozói adóalap, illetve a vállalkozói osztalékalap adójának megállapításánál figyelembe vehető. E változás egy korábbi fontos joghézagot old meg.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény módosításához kapcsolódva a betegség első negyven naptári napjára fizetett saját táppénz összege költségként érvényesíthető.
Szeretnék áttérni az egyes adókedvezmények feltételrendszerének átalakításáról szóló változásokra. A gazdaságpolitikai célok, a stabilitás és a jogbiztonság követelménye indokolja az adókedvezmények megtartását, illetve továbbfejlesztését. Az átalakítások mindegyike az adóztatás egyszerűsítését célozza, ugyanakkor növeli a kedvezmények hatékonyságát.
Az önkéntes pénztári befizetések kedvezményéről szeretnék néhány gondolatot elmondani. A hatályos szabályozás szerint az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések három jogcímen történhetnek meg: saját befizetés, munkáltatói tagdíjbefizetés, valamint támogatói adomány formájában. Mindhárom jogcímen történő befizetés után a magánszemély adókedvezményt érvényesíthet. Az új szabályozás szerint a magánszemélynél csak a támogatói adomány lenne adóköteles jövedelem, és erre, valamint a saját befizetésekre vonatkozna az adókedvezmény.
Az önkéntes kölcsönös kiegészítő nyugdíjpénztári befizetéseknek a jelenlegi 50, illetőleg a kiegészítő egészségbiztosítási pénztári, valamint az önsegélyező pénztári befizetések 25-25 százalékos kedvezményének mértéke helyett egységesen 30 százalékos mérték lenne. Ez 100 ezer, illetve a 2020. január 1-je előtt öregségi nyugdíjkorhatárt elérők esetében 130 ezer forintos adókedvezményi felső határ megtartását jelentené.
Az egységes kedvezményi mértéket az indokolja, hogy a felsorolt megtakarítások mindegyike az öngondoskodást szolgálja. A mérték változása az önkéntes kölcsönös egészségpénztári és önsegélyező pénztári befizetések esetén emelkedést, a nyugdíjpénztári befizetés esetén csökkenést jelent. A mérték csökkentésének az az indoka, hogy a legmagasabb adókulcs - 40 százalék - alacsonyabb a kedvezmény 1999-ben még érvényesülő 50 százalékos mértékénél. Ez azt eredményezte, hogy a központi költségvetés támogatást nyújtott e megtakarításokhoz még a legmagasabb adókulccsal adózók számára is. Minden magánszemélyre kiterjedő támogatás az intézményrendszer kiépítésének időszakában indokolt volt, de ma már szükségtelen. Az adókedvezmény tehát alacsonyabb mérték mellett is ösztönzést jelent a megtakarítások növelésére, mivel a magánszemélyeknek ugyanakkora adóelőnyért többet kell a kiegészítő nyugdíjpénztárakba befizetniük.
A módosítás szerint nem számít bevételnek - vagyis adómentes jövedelem - a munkáltatói tagdíjfizetés. Ennek összege a minimálbér 115 százalékáig terjedhet. Így a 2000. évtől ez után az adókedvezmény már értelmetlen lenne.
A magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítéseként a tagdíjalap 10 százalékáig terjedően a befizetett összeg utáni adókedvezmény a jelenlegi 50 százalékról 30 százalékra csökken, hasonlóan az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekhez.
Néhány szót hadd mondjak az adminisztrációs terhek csökkentéséről. Fontos szempont az adóztatás egyszerűsítése, amelyhez hozzátartozik az adóbevallásra kötelezettek számának csökkentése. Ezt célozzák a törvény következő tervezett változásai: a vagyonátruházásból származó bevételt csak akkor kell bevallani, ha abból jövedelem keletkezik. Megállapíthatja a munkáltató, a vállalkozás az alkalmazottak adóját akkor is, ha a magánszemély a végkielégítésből származó jövedelmét évek között megosztja. A vetélkedőkön, versenyeken nyert jutalmak után a kifizetőknek kell az adót megfizetni, a díjazottaknak, a nyerteseknek ezzel összefüggésben nem lesz adókötelezettségük.
Ha a munkáltató kiküldetési rendelvény alapján - a törvény szerint - normával fizeti ki a gépkocsi-költségtérítést a magánszemélyeknek, akkor azt nem kell bevallani, ha pedig többet fizet, akkor is alkalmazható - egyéb feltételek fennállása esetén - a munkáltatói elszámolás.
(9.20)
Az üzemanyag-többletfelhasználásra vonatkozó büntetőadó a jövőben nem lesz.
A törvényjavaslat az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem adómentes értékhatárának 100 ezer forintról 200 ezer forintra való felemelését kezdeményezi.
Tisztelt Országgyűlés! Összességében a személyi jövedelemadó törvény tekintetében kétségtelen, hogy kisebb léptékű változások történnek a tervezettől. Azonban a módosítási javaslatok mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások tekintetében kedvezően hatnak. Teljesülnek az államháztartás egyensúlyát biztosító, a közfeladatok ellátását finanszírozó bevételi források. A gyermeket nevelők adókedvezményének növelése azon családtámogatási program megvalósításának fontos eleme, amely a társadalom egyetértésével és támogatásával történik.
Az adókulcsok és az adótábla változatlansága a kiszámíthatóságot erősíti. Az adminisztrációs terhek csökkentése, az egyszerűsítési törekvések megfelelnek azoknak a céloknak, amelyek az egyéni vállalkozások működési feltételeinek javítását szolgálják.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
