DR. PUSZTAI ERZSÉBET
DR. PUSZTAI ERZSÉBET
DR. PUSZTAI ERZSÉBET egészségügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Természetesen nem átfogó választ szeretnék most adni, csak valóban a konkrét felvetésekre szeretnék néhány ponton reagálni. Miután elhangzottak olyan felszólítások, hogy semmivel nem indokoltuk meg, hogy miért van szükség erre a módosításra, úgy gondolom, hogy egy-két ponton néhány gyakorlati példával be kell mutatni, hogy miért van szükség.
Azt hallottuk, hogy apró és felesleges módosítások vannak ebben a törvényben. Nos, ha belenézünk ezekbe az aprónak látszó módosításokba, melyek valóban nem óriási koncepcionális kérdéseket érintenek, a mindennapi élettel kapcsolatban bizony nagyon komoly problémák vetődhetnek fel.
Mindjárt az egyik, az első probléma, hogy például mi történik akkor, ha a jelenlegi törvény van érvényben, és az orvost - miután nem áll módjában írásban előre elrendelni a beteg korlátozását, hanem ezt utólag kell megtenni - ezen az alapon támadják meg és marasztalják el, hogy nem a törvényi előírásoknak megfelelően cselekedett. Itt most nem arról van szó, hogy ebben a törvényben egy paragrafusban leírt néhány mondat szép vagy nem szép, hanem azt kell megvizsgálnunk, hogy hogyan működik ez a gyakorlatban, és mik ennek a következményei.
Ugyanilyen kérdés az, hogy például az ügyelet elrendelésének és a helyettesítés szabályozását hogy rendeljük el. Hiszen felvetődhet olyan probléma, hogy az éppen ott ügyeletes háziorvos, aki vállalkozóként dolgozik, nem tudja ellátni a feladatát, mert bármi történhet vele - betegség, baleset -, és nincs pontosan szabályozva, hogy ilyen esetben kinek kell intézkedni. Úgy gondolom, hogy ezek nem elvi és mondatfűzési részletkérdések, hanem bizony ezeknek komoly következményei vannak a törvény működésének szempontjából.
Vojnik képviselő asszony felvetette, hogy a kezelőorvos fogalmának meghatározásán miért változtatunk. Megkérem, hogy üljön le - azt hiszem, elég közeli kapcsolatban van - az Orvosi Kamarával, és vitassa meg velük azt a kérdést, hogy az az indítvány, amit ők tettek egyébként eredetileg is - és most is ők kérték, hogy kerüljön bele a módosításba -, vajon mennyire megalapozott véleményük szerint. Mi azt gondoljuk, hogy ezzel sok jogvitát lehet megelőzni. Bizony, rendkívül gyakorlati kérdésekben lehet a jogvitákat megelőzni.
Többször felvetődött az - és itt szélesebb ívű fejtegetést is hallottunk arról -, hogy a hozzátartozók bizonyos körei számára a betekintési jog és az információszerzés vajon szükséges-e vagy sem, és szűkíti-e a beteg jogát vagy sem. Nos, e mögött az indítvány mögött egy másik gondolat is van. (Dr. Vojnik Mária felé fordulva:) Mert nem elég megnézni a beteg szempontjából, hogy az ő személyes adatai csak rá tartoznak-e vagy nem, de meg kell nézni a hozzátartozó szempontjából is: vajon a hozzátartozó személyes adatának tekinthető-e a szorosan rokonságában lévő személy betegségére, esetleg örökletes problémáira vonatkozó adat. Ez az igazi nagy probléma, hogy annak is személyes adatáról van szó, akinek a hozzátartozója beteg. És itt nagyon nehezen határolható el a kérdés. Azt gondolom, hogy ebből a szempontból is érdemes megvizsgálni, amikor arról beszélgetünk, hogy kinek a személyes adatait védjük. A beteg személyes adatait védjük a hozzátartozó személyes adataival szemben.
Vajon helyes-e így? Azt hiszem, hogy valóban továbbgondolást igényel, de rendkívüli jelentőségű kérdés az, hogy valaki a hozzátartozójának olyan, betegségére vonatkozó adatához hozzájusson, ami őt magát is nagyon komolyan érinti. Adott esetben a saját egészségügyi állapotát érinti, és ebben az esetben még az is kérdés, hogy milyen fokú rokonságról van szó; vajon a feleségnek a gyermekvállalás előtt joga van-e tudni a férje családjában előforduló örökletes betegségeket? Kinek a személyes adatairól van szó? Azt gondolom, hogy ezt érdemes végiggondolni, mielőtt csak felszínes és általános emberi jogi szempontokból kezdünk el foglalkozni azzal, hogy ki mikor és milyen adatokba tekinthet bele. Elfogadom, hogy mindennél van még egy fokkal jobb megfogalmazás is. Minden jobb megfogalmazás csak öröm lehet, de nem szabad a kérdést csak egy szemszögből megvizsgálni.
Egyébként pedig azt végképp nem értem, többször hallottuk, hogy a zárrendelkezések között ez van eldugva, meg az van eldugva. Én úgy tudom, hogy a jogszabályalkotás szabályai szerint egy törvénynek csak a zárórendelkezésében lehet egy másik törvényt módosítani. Hiába szeretném beírni az 1. §-ba, ez nem megy! Ergo: ez a módosítás nem eldugva van, hanem a helyén van a jogalkotás szabályai szerint. Máshova nem is írhattuk volna be. Egyébként pedig abszolút nem volna semmi szándékunk eldugni, mert igen nagy örömmel teszünk eleget annak a mindenki által rendkívül régóta várt lépésnek, hogy végre ne kényszerítsük bele az egészségügy szereplőit egy újabb megyei egyeztető tárgyalási sorozatba. Azért ne, mert ez már a megalkotás pillanatában is előre láthatóan rossz döntéshozatali mechanizmus volt, és ha hosszabb időm lenne, akkor kifejteném, hogy mennyire nem azt az eredményt érte el, amit vártak tőle, hanem bizony egy csomó ellátási típusban ott csökkentek a kórházi ágyak, ahol inkább növelni kellett volna. Nem volt jó tehát a megszabott döntéshozatali mechanizmus.
A mostani "befagyasztásnak" egyetlen célja van, hogy most nyáron ne kényszerüljenek rá még egyszer erre a tárgyalásra. Írhattuk volna azt is - hiszen a törvénymódosításnak most az a célja -, hogy további intézkedésig, csak ezt egy törvényben így sajnos nem szokták volt elfogadni, ezért kénytelenek voltunk határidőt beleírni. De mi tudjuk, hogy abban a pillanatban, amint a további intézkedések megszületnek, határidővel együtt az egész törvény hatályon kívül lesz helyezve. Ez a célunk.
Egyébként, mondhatom, bármerre járok az országban, mindenhol maximális egyetértésre talál ez a lépés, hiszen mindenki nagyon várta. Úgy gondolom tehát, hogy nagyon sok szempontból kell megnézni egy-egy intézkedést ahhoz, hogy az ember valóban mögé lásson.
Még egy dolog van: a kórházi felügyelőtanácsokkal kapcsolatban elhangzott, hogy enyhíti a felügyelőtanács létrehozását az új javaslat; hogy miért úgy fogalmazunk, hogy csak hozhatnak létre felügyelőtanácsot. Külön el is kértem a hatályos törvény szövegét, tudniillik valószínűleg nem elég pontosan vetették össze képviselőtársaim a hatályos szöveggel, mert a jelenleg hatályos, a jelenlegi ellenzéki pártok ideje alatt megszületett törvény úgy fogalmaz, hogy kórházi etikai bizottságot hozhat létre, kórházi felügyelőtanácsot és kórházi etikai bizottságot hozhat létre - tehát semmit nem változott. Ugyanúgy nem kötelező a jelenleg hatályos szabályozás szerint, mint ahogy a módosításban foglalt mondat szerint sem. Más szempontból módosítja a törvénynek ezt a részét, úgyhogy nem a hat-hat formula az, ami megváltozott a törvényben. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(15.20)
