DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Igazságügyi Szakértői Kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény módosításáról szóló T/844. számú törvényjavaslatot az alkotmány- és igazságügyi bizottság megtárgyalta, s három bizottsági módosító javaslat benyújtását határozta el.
Az Igazságügyi Szakértői Kamaráról szóló törvény 2. § (2) bekezdése szerint nem kell értesíteni a kamarát a szakértőnek a névjegyzékbe való felvételéről, ha szakértői tevékenységét kizárólag közalkalmazotti jogviszony alapján szakértői intézményben, illetőleg a rendőrség állományába tartozó szakértőként végzi és más szakmai kamara tagja. Ez a szabály tette lehetővé - meghatározott feltételekkel - az alternatív kamarai tagságot.
A törvény ezen megfogalmazása magába foglalta azt is, hogy ha a szakértő - bár részére nem volt kötelező a kamarai tagság - magánszakvéleményt készített, már szükséges volt belépnie a kamarába. A törvény hatálybalépését követően nyilvánvalóvá vált, hogy elsősorban ezért, tehát a magánszakvélemények készítésének lehetősége miatt, az a személyi kör is kamarai tag lett, amelyik számára ez nem volt kötelező.
Az Igazságügyi Minisztérium adatai szerint elenyésző, körülbelül 30 fő az, aki jelenleg nem kamarai tag a 4400 fős szakértői karból. Miután a rendelkezés túlhaladottá vált, támogatjuk az alternatív kamarai tagság eltörlését, arra is tekintettel, hogy ezáltal tovább erősödik a kamara szerepe, tekintélye, és garanciális szempontból is fontos, hogy az Igazságügyi Szakértői Kamarának mint köztestületnek, a szakértők teljeskörűen a tagjai legyenek.
Tartalmilag egyező javaslat jelent meg az ajánlás 2. pontjában, azonban a javaslat nem volt következetes, ezért volt szükséges, hogy a bizottság módosítsa azt. Nevezetesen: az alternatív tagság eltörlése esetén az Igazságügyi Szakértői Kamaráról szóló törvény 2. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezése is indokolt, és ezt már a bizottság javaslata tartalmazza.
A törvényjavaslat 11. §-a az igazságügyi szakértői kamarai törvényt egy új szakasszal egészítette ki, a 9/A. §-sal, melynek (3) bekezdése szerint a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége, ha a fellebbezést elutasította a kérelmező, a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény közigazgatási perekre irányadó szabályai szerint a bírósághoz fordulhat. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
A Pp. 332. §-ának (3) bekezdése szerint a bíróság közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor - már a tárgyalás kitűzése előtt is - akár hivatalból, akár kérelemre elrendelheti.
A törvényjavaslat 4. § (4) bekezdésében foglalt szabály szerint a területi elnökség a jogerős határozatát megküldi az Igazságügyi Minisztériumnak.
Az ajánlás 4. pontjában a javaslat a szabály olyan megváltoztatására tett indítványt, hogy az elnökség a jogerős és végrehajtható határozatot megküldje az Igazságügyi Minisztériumnak. Indokolása szerint a bíróság a határozat megtámadása esetén a végrehajtást felfüggesztheti, s ezért nem célszerű a jogerős határozat megküldése. Az ajánlás által jelzett helyzet ténylegesen előállhat akkor, ha a határozatot az érintett a bíróság előtt megtámadja, és a bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti. Ezáltal azonban az eljárás elhúzódhat, és sérelmes lehet, hogy ezen idő alatt az Igazságügyi Minisztériumnak nincs tudomása a határozatokról. Az Igazságügyi Minisztérium ezen értesítést követően körlevélben értesíti a kirendelő szerveket, hogy azon szakértőket, akiknek a tagsága a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt szűnt meg, valamint etikai eljárás során vele szemben kizárás büntetését alkalmazták, a továbbiakban ne rendeljék ki. Mérlegelni kell az igazságszolgáltatás számára, ha ez a helyzet sérelmes, ha az etikai büntetéssel sújtott szakértő a jogerős határozat ellenére tevékenykedik, mert megtámadta a bíróság előtt a határozatot, vagy az a helyzet, hogy az etikai büntetésről a kirendelő szerveknek tudomása van, és mindaddig, amíg a bíróság e kérdésben nem dönt, nem veszi igénybe a szakértő munkáját az eljárás során.
Álláspontunk szerint áthidaló megoldást jelent, ha a szövegezést nem a "végrehajtható" szöveggel egészítjük ki, hanem "a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott bírósági határozat" szöveggel. A területi elnökség a jogerős határozatot minden esetben megküldi az Igazságügyi Minisztériumnak, és ha ilyen születik, megküldi a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott bírósági határozatot is. Ez a szövegjavaslat lehetővé teszi azt is, hogy a határozat végrehajthatóságát ne a kamara egy szerve állapítsa meg, hanem az Igazságügyi Minisztérium lesz abban a helyzetben, hogy a számára továbbított bírósági határozat alapján eldöntse, hogy a határozat végrehajtható-e vagy sem.
Az ajánlás 10. pontjában tartalmilag egyező módosító javaslat került benyújtásra a törvényjavaslat 21. §-ához, amely szerint az etikai tanács a jogerős határozatát megküldi a területi elnökségnek és az Igazságügyi Minisztériumnak. Az előző indokolást nem kívánom megismételni, de annak alapján a bizottság a szövegezést "a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott bírósági határozat megküldésének kötelezettségére" javasolja kiegészíteni.
Tisztelt Országgyűlés! Reményeink szerint az alternatív kamarai tagság eltörlésével érdemben, míg a másik két javaslattal, a törvény szövegének pontosításával elősegíthetjük az Igazságügyi Szakértői Kamara további működését, ami a törvényjavaslat benyújtásának elsődleges célkitűzése volt.
Kérem, hogy ennek tükrében szíveskedjenek támogatni a módosító javaslatokat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
(16.00)
