KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Nincs még egy olyan ágazat, amely oly dinamikusan fejlődik, mint a távközlés és az informatika. A változás léptékére jellemző, hogy az elmúlt négy évben az ágazat szinte minden mennyiségi mutatója legalább megkétszereződött. Ez a dinamikus fejlődés újabb és újabb kihívásokkal szembesíti a piaci szereplőket, amelyek nem ritkán jogi megoldásokat és újraszabályozást igényelnek. Nem meglepő tehát az, hogy az ágazati törvény immár ötödször kerül módosításra. A törvény esetleges hiányosságai egy olyan ágazat működésében idézhetnek elő zavarokat, amelynek éves árbevétele közelítőleg megegyezik az állami költségvetés egytizedével. Mint ahogy a miniszteri expozéban hallottuk, a javasolt módosítások két csoportba sorolhatók: egyrészt piacélénkítő rendelkezések, másrészt a jogi környezet változását követő pontosító szabályokat tartalmaznak.
Tisztelt Ház! A piacélénkítő rendelkezések szükségességét nem hiszem, hogy bárki is megkérdőjelezi. Ez nemcsak a további fejlődéshez ad motivációt, a bővülő verseny a fogyasztók érdekét is szolgálja. A bővülő verseny változó, korszerű szolgáltatásokat, alacsonyabb szolgáltatási díjakat, nagyobb lehetőségeket jelent ugyanis a fogyasztók számára.
A hálózati szerződésekkel kapcsolatos javaslat amellett, hogy versenyélénkítő hatású, a hatályos törvény egy régi hiányosságát is megszünteti. A technológiai fejlődés következtében ugyanis az infrastruktúra és a szolgáltatások közötti függőség megszűnt. A digitális technológia térhódításával a szolgáltatások ma már többféle infrastruktúrán is nyújthatók, valamely infrastruktúra pedig egyidejűleg többfajta szolgáltatás nyújtására is alkalmas.
Egy példára hadd utaljak: korábban elképzelhetetlen volt az, hogy azon a hálózaton, amelyen a kábeltévék üzemeltetik a saját szolgáltatásokat, távközlési csomag kapcsolt adatátvitele és egyéb szolgáltatások is bonyolíthatók. Ma már ez élő példa az Egyesült Államokban, sőt mint jól tudjuk, Magyarországon is jelen vannak azok a cégek, amelyek a koaxiális kábelen a korábbi, hagyományos értelemben kizárólag telefonvonalakon lebonyolított szolgáltatásokat is tudják nyújtani.
Egy másik példa: a rádiótávközlés területén tapasztalható, hogy ma már a rádió-távközlőhálózatok akár olyan funkciókat is el tudnak látni egy épületen belül teljes szolgáltatási spektrummal, amelyeket korábban kizárólag az épületekbe telepíthető vonalas hálózatok tudtak ellátni. Tehát ezek a változások indokolják azt, hogy a javasolt rendelkezés alapján a hálózat üzemeltetői és a szolgáltatói feladatkörök jogilag rendezett módon elkülöníthetőek, közöttük a felelősségelhatárolás is egyértelművé válhat.
Tisztelt Ház! Nagyon időszerűnek tartom a szám- és címtartományokkal való gazdálkodás bevezetését. A távbeszélő-hívószámok új rendszerének kialakítása nélkülözhetetlen előfeltétele a szolgáltatók közötti verseny bevezetésének.
(9.20)
Ez esetleg átmeneti kellemetlenséggel jár a fogyasztók számára, azt gondolom azonban, hogy a szolgáltatók közötti verseny megteremtése mint közérdek és az abból fakadó előnyök jóval felülmúlják az esetleg átmenetileg jelentkező hátrányokat.
Fontosnak tartom, hogy a jogi környezet változását követő pontosító szabályok egyike sem irányul a piaci szereplők mozgásterének szűkítésére. Ezek között lényegesnek ítélem a távközlési építményekkel és a távközlő-berendezések műszaki megfelelőségével, annak vizsgálatával, tanúsításával és ellenőrzésével kapcsolatos pontosításokat. Ezek olyan európai uniós normák bevezetését készítik elő, amelyek a szolgáltatóknak és a távközlő berendezések szállítóinak a hatósági ügyeit egyszerűsíteni fogják.
Az új megközelítés szerint a hatóságnak ott és csak ott lesz szerepe, ahol a mások jogos érdekei védelmében az szükséges. Ez nemcsak a szolgáltató szabadságának felesleges korlátait szünteti meg, hanem a felesleges bürokráciát is. Ezáltal az igazgatás egyszerűbbé válik, és költségei is csökkenni fognak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk álló törvényjavaslat rendelkezései - az általam elmondottak szerint - támogatandó célokat szolgálnak. Alkalmazásuk elősegíti a piac szereplői számára azt az átmenetet, amelyet addig kell megélnünk, amíg egy olyan új átfogó szabályozás nem kerül a parlament elé, amely már az európai uniós normák átvételét is magában foglalja.
Ezzel kapcsolatban végül arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy az a folyamat, amely úgy kezdődött, hogy az állam a korábbi szolgáltató, illetve tulajdonosi szerepből kilépve elsősorban a távközlési piac, az informatika területén a regulátori szabályozó szerepre koncentrálva próbálja megvalósítani azokat a célokat, amelyek nyilvánvaló közérdeket szolgálnak - a szolgáltatások minőségének javítása, az árak csökkentése, a piaci verseny élénkítése -, oda vezettek, hogy az állam lényegében a regulátori szerepet tudja eljátszani, és tekintettel arra, hogy ez a piac hallatlan gyorsan változik, nem szokatlan az - és kérem ezért mindenki türelmét és megértését -, hogy nagyon gyakran vagy viszonylag gyakran kell a távközlési törvény módosítását a parlamentnek napirendjére tűzni.
Vélhetőleg ez később sem lesz másképpen, még akkor sem - ne legyenek illúzióink -, ha például egy, az Unió normáit is figyelembe vevő, új, egységes hírközlési törvényt tud a parlament megalkotni. Ennek egész egyszerűen az az oka, amit a beszédemben az elején is fejtegettem, hogy olyan félelmetesen gyorsan fejlődik ez az ágazat és a technikai újítások olyan új szolgáltatásokat, rendszereket vezetnek be, amelyekről a jogalkotók - adott esetben a jogalkotás pillanatában - egyáltalán nem is tudtak. Éppen ezért, miután az állam a hírközlési piacon elsősorban a regulátori szerepre koncentrált - és ez egy hosszú folyamat, immár a köztársaság negyedik kormánya is ezt az utat járja, az értékelésünk szerint nagyon helyesen -, ennek az a sajnálatos mellékterméke, hogy gyakran kell a törvényt módosítani, hiszen ezek az eszközök maradtak a kormány kezében ahhoz, hogy mindig utánamenjünk a piac fejlődésének. Ez a tendencia máshol is igaz; meg lehet nézni, hogy az Egyesült Államokban szinte félévente vannak újabb és újabb továbblépések a piacon és újabb és újabb eljárások ezen a területen.
Ez a törvényhozóknak jelentős munkát jelent, és viszonylag naprakészséget igényel úgy a kormány, mint a törvényhozás részéről, de hitünk szerint érdemes ezen az úton végigmenni. A magyar hírközlési politika, távközlési politika eddig is konzekvensen ezt az utat járta, és az a többletmunka megéri az árát, amelyet a parlamentnek ebben az ügyben el kell végezni, mert - még egyszer hangsúlyozom - az a közérdek, amely a szolgáltatások bővüléséhez, a szolgáltatások árának csökkenéséhez és a piaci verseny élénküléséhez fűződik, minden munkát megér.
Éppen ezért kérem a tisztelt képviselőket, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot, a törvénymódosítást, segítsék a javaslat még jobbá tételét módosító indítványokkal, és nagyon remélem, hogy egy olyan munkának az egyik fázisát végezzük el, amely újra fokozza a versenyt a magyar távközlési piacon.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
