BAJOR TIBOR
BAJOR TIBOR
BAJOR TIBOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A területszervezési eljárásról szóló törvénytervezet meggyőződésem szerint nincs kellően jól előkészítve, de mondhatnám azt is, hogy ez tipikus példája annak, ahogy a jelenlegi kormánykoalíció működik, amelyik először eldönti azt, hogy hogyan, majd azután azt, hogy mit. Idézek ebből a törvénytervezetből:
"A gazdaság fejlődése, fejlesztése a térségi területi kapcsolatok átalakítását eredményezi. A változó körülményeket az igazgatásnak is segítenie kell. A kormány programja szerint a kormány áttekinti a városkörnyéki, kistérségi, térségi és regionális közigazgatás átalakításának a lehetőségét, és 2001-ig koncepciót dolgoz ki ennek ütemezésére. A fenti koncepció alapján lehet és indokolt az állami területi tagozódást érintő esetleges javaslatokat kidolgozni."
Ugye, a megszokott eljárás az, hogy először kidolgozom azt, hogy mit akarok csinálni, és csak azután azt, hogy hogyan. Most pedig fordítva történik: ennek a törvénynek az elfogadása esetén már az idén lehet módosítani a tagozódást, és csak 2001-ben lesz hozzá koncepció. Egyébként van olyan területe ennek a törvénytervezetnek, amelyet minden évben - a választási évet kizárva - lehet módosítani, tehát nem igaz az, hogy négy év alatt csak egyszer.
Ha a törvénytervezet 16. oldala (4) bekezdésében foglaltakat a megfelelő sorrendbe rakjuk - nem úgy, ahogy most van -, akkor kiderül, hogy ez a törvénytervezet nagyon is célirányos és nagyon direkt érdekeket lesz hivatva érvényesíteni. A kulcs a 2001. év. Idézek ebből az ugyancsak a 16. oldalon lévő szövegből: "Az állami területi tagozódáshoz szorosan kötődik, arra épül a választási rendszer." Az elmúlt években háttérbe szorult a területszervezési döntések hatása a választási rendszerre. Például egy-egy községnek másik megyéhez való átcsatolása érdemben nem bír nagy jelentőséggel, elvileg mégis felmerül, hogy ténylegesen kismértékben ugyan, de mégis megváltoztatja az országgyűlési egyéni választókerületi beosztást, és módosítja a megyei választási eredményt is.
A községszerkezetben végbement korrekciók után megalapozottan állítható, hogy egy-egy területszervezési kezdeményezés elbírálása nem igényel sürgősséget. A választással való szoros összefüggésre figyelemmel szakmailag indokolt, hogy helyi kezdeményezésre területszervezési ügyekben ne folyamatosan, ötletszerűen, hanem négyévente szülessenek döntések. Ezeket a döntéseket kellő idővel a választások előtt szükséges meghozni, éppen a választások előkészítése érdekében.
Csak két szó hiányzik a teljes igazsághoz, én hozzáteszem: a választások politikai kampányának előkészítése érdekében. Meg is indokolom az állításomat: a törvénytervezet szerint a kormány is kezdeményezhet módosításokat, függetlenül a helyi önkormányzatoktól. A törvénytervezet szerint a várossá nyilvánítási kérelmet csak az országgyűlési választásokat megelőző évig lehet benyújtani: ez 2001. Településegyesítési kérelmet csak az országgyűlési képviselő-választásokat megelőző évig lehet benyújtani: ez szintén 2001. Település átcsatolása a másik megyéhez: 2001. Új község alakítása, településegyesítés, -megszüntetés: 2001. Ez a törvénytervezet elfogadása esetén azt teszi lehetővé, hogy egy, esetlegesen a kormánypártok számára kedvezőtlen közvélemény-kutatás eredményeiből a következtetéseket levonva a választások előtt egy évvel, amikor már minden párt teljes erővel dolgozik a választási kampányán, az országgyűlési választókörzetek határait, az önkormányzatok határait, a megyék határait a kormánypártok kedvükre változtathassák.
A várossá nyilvánításnál ugyanez az eljárás. Ugyanis a várossá nyilvánításról azt mondja ez a törvénytervezet, hogy ne legyen a választási kampány része. Nyilvánvaló, hogy egy községben nincs az az épeszű polgármesterjelölt, aki úgy szállna be a politikai küzdelembe, hogy azt mondja, nem kell minket várossá nyilvánítani - de hát azt nem lehet előre tudni, hogy ki fog győzni! Viszont a 2002-es választások programjához jól felhasználható, ha 2001. január 31-éig pontosan tudja a jelenlegi kormánykoalíció, hogy 2003. január 1-jével kinek lehet előre megígérni az előző évi választási kampányban, hogy majd támogatjuk a várossá nyilvánítást.
Csak megerősíti ezt a gyanút, hogy a tervezet szerint a 17. § (3) bekezdésében a kezdeményezések értékelése, összehasonlíthatósága érdekében a belügyminiszter, a KSH elnökével egyeztetve, a Belügyi Közlönyben közleményben - tehát nem rendeletben vagy határozatban - közzé teszi a korábban meghatározott pontokban a szempontok részletezését, azokat az adatokat, amelyek szükségesek az értékeléshez, mármint a várossá nyilvánításhoz, de magát az értékelési rendszer módját és magát az értékelést nem. E törvénytervezet alapján a városi címre vágyó önkormányzatok megtudhatják mindazt, ami rájuk tartozik - vagyis semmit.
A 11. § (1) bekezdése egy kicsit pontatlan megfogalmazás egy törvénytervezethez képest. A települések szétválásáról szól ez a fejezet. A belügyminiszter a kezdeményezés kiegészítésére hívja fel az érintettet, amennyiben a felterjesztés hiányos, és a hiánypótlás esetén a kezdeményezés a törvényben előírt határidőben még előterjeszthető.
(12.20)
Ki dönti el, hogy hány nap alatt végezhető el ez a kiegészítés? Mi van akkor, hogyha tévedett?
Vannak azért még kisebb érdekességek ebben a tervezetben. A törvény indoklásában szerepel a következő mondat: "Az új városok figyelembe vehetők legyenek a következő évi központi költségvetések előkészítésénél." Ugyanakkor a köztársasági elnök december 31-éig dönt a várossá nyilvánításról. Azt hiszem, ez egy kicsit zavart.
Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)
