DR. PINTÉR SÁNDOR
DR. PINTÉR SÁNDOR
DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A területszervezési eljárásról szóló törvény általános vitájában fölmerült nagyon sok gond, nagyon sok probléma. Először azonban azokat foglalnám össze, amelyek egyetértően szóltak a törvénytervezetről.
Igazolja a törvénytervezet javaslatát és színvonalát az, hogy minden parlamenti párt támogatja a törvényjavaslat elfogadását, természetesen csak azokban az esetekben, ha némi módosításokat, módosítás-előterjesztéseket figyelembe fogunk venni.
Megerősítette a kormány törekvését, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság csak egy témakörben igényelte a törvényi szabályozást, ez pedig a 15/1998-as határozat alapján az önkormányzatokról szóló törvény 52. § (1) bekezdésének második mondata, és mégis a kormány komplex törvényjavaslatát támogatják a parlamenti pártok.
Egyetértés volt abban is, hogy a jogbiztonságot, a mindenki számára átlátható, ellenőrizhető eljárásokat jól szolgálja a törvényjavaslat, megfelel a kormányprogram elvi követelményeinek. Támogatja a területi tagozódás stabilitását, ami a politikai, gazdasági, társadalmi nézőpontból egyaránt lényeges.
Ez után az összefoglaló után néhány szóval szeretnék reagálni egyes képviselői hozzászólásokra.
Az általános vita során felmerült annak a kérdése - Gyárfás Ildikó képviselő asszony terjesztette elő -, hogy miért hagyta a kormány, hogy három község alakítása a törvény hatálybalépése előtt megtörténjen. Ennek rendkívül egyszerű az oka, hiszen az előző törvény akadályozta meg, ez az idézett szakasz, hogy ezek a községek saját elhatározásuknak megfelelő döntésre jussanak. Az Alkotmánybíróság ezt a cikket 1990. december 31-ével hatályon kívül helyezte, épp az egyik község kérésére és előterjesztésére. Igazságtalan lenne az, hogy egy későbbiekben hatályba lépő törvény szabályait várnánk meg ennek az önkormányzati döntésnek az elbírálásánál. Én úgy gondolom, hogy ez a kormánynak egy megfontolt és jogilag teljesen alátámasztott döntése volt, és természetesen az Országgyűlés határozata is ezt igazolta.
Wekler Ferenc képviselő úr a belügyminisztériumi közlemény hiányát tette szóvá. Igyekeztünk pótolni a hiányt. Úgy tudom, megérkezett már ennek a közleménytervezete valamennyi frakcióvezetőhöz. Ez elő fogja segíteni a későbbiekben a törvénytervezet megítélését, és remélem, hogy pozitív irányba fogja ezt elbillenteni. Felmerült a kérdése, hogy miért csak négyévente kívánjuk az előterjesztések elbírálását. Mint az előterjesztésemben is elmondtam, azért, mert azok a községek, amelyek átcsatolásra kerülnek, az országgyűlési egyéni képviselői mandátumukat gyakorlatilag elveszítik, hisz az a személy, akit megválasztottak, a későbbiekben nem képviseli őket a parlamentben. Ugyanígy nem képviselik őket a megyei önkormányzatokban; itt is elveszítik azokat a szavazataikat, és képviselet nélkül maradnak.
Azt gondoljuk - amennyiben a parlament is támogat bennünket -, hogy csak akkor lehessen hatályba léptetni az átcsatolásokat, amikor választások történnek. Hisz ez biztosítja azt, hogy mindenkinek - a választási jogosultságának megfelelően - a későbbiekben lesz képviselője a megyében, lesz képviselője a parlamentben. Hogy ez négyévenként kerüljön csak sorra, nyilvánvalóan egy optimista igény - lehet, hogy a parlament valóban feloszlatja magát. A kérdés az, hogy a választások napjával hatályosuljanak ezek a döntések, hisz csak így lehet a képviseletet biztosítani a későbbiekben.
Az, hogy pontosan a választás előtti évben legyen vagy még egy évvel előtte, azt gondolom, ez részletkérdés. Amennyiben megfelelő megfogalmazású egyéni képviselői indítványt kapunk, mérlegelni fogjuk ennek a változtatásnak a lehetőségét.
Tulajdonképpen egyetlenegy kérdés maradt, a városok és a megyék kérdése. Azt hiszem, ezekben a kérdésekben az önkormányzati törvényben kell a későbbiekben a megfelelő választ megadni. Ez valóban sok tekintetben csak egy technikai törvény. Lehet, hogy valóban rövid életű lesz, mint ahogy a hozzászólások elmondták, de mindegyik hozzászólás azt mondta, lehetséges, hogy csak rövid életű lesz, lehetséges, hogy 2001-re konszenzus történik ezekben a kérdésekben, lehetséges, hogy ezek a jogbizonytalanságok el fognak múlni. Kérem, addig sem lehet jogbizonytalanságban élni! S az Alkotmánybíróság pont azért szüntette meg és helyezte hatályon kívül a törvény egy rendelkezését, mert nem látta biztosítottnak a jogbiztonságot!
Azt gondolom tehát, ameddig kialakul 2001-re ez a koncepció, addig is jogbiztonságnak kell lenni, és ez a törvénytervezet ennek százszázalékosan megfelel.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
