KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót, mert Bánk Attila frakcióvezető úr név szerint is említett, amikor beszélt a házbizottság üléséről. Rubovszky képviselőtársam pedig úgy vitatkozik a házbizottság ülésén történtekről, hogy azon nem volt jelen, ezért szeretném az általam ott elmondottakat a részére megvilágítani.
Az nem lehetséges, tisztelt képviselőtársaim, hogy a többség kegyként kísérelje meg gyakorolni a hozzászólás és a vita lehetőségét a parlamentben. Ilyen módon, köszönjük szépen, ebből nem kérünk, mert nem szeretnénk a jövőre nézve precedenst teremteni azzal, hogy időnként a többség dönti el, hogy mikor szólalhat meg egyáltalán az ellenzék a parlamentben. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
Ezért van az, tisztelt képviselőtársaim, hogy ellenezzük az olyan jellegű felvetést a házbizottságban, hogy ugyan nem szólhatna hozzá az ellenzék, de mi, ha kérik, megszavazzuk, hogy korlátozott módon, kedden éjszaka mégiscsak mondhasson valamit az adott kérdéssel kapcsolatban, mert az álláspontunk éppen az, hogy a parlament kell legyen a politikai vita színtere. Erről szólt az elmúlt nyolc évünk, kevésbé szólt erről az elmúlt hat hónapunk, és azt szeretnénk, ha a magyar parlament jövője megint csak erről szólna, tisztelt képviselőtársaim, mert ez az, ami a politikai vitákat benntartja a parlamentben, ez az, ami megakadályozza vagy korlátozza azt, hogy a politikai vita színtere az utca legyen. Ez a magyar parlamentáris demokráciának is érdeke, önöknek ugyanúgy tisztelt képviselőtársaim, mint azoknak, akik itt ülnek. Ma még könnyű lelkesen tapsikolni mindenfajta javaslatra. El fog jönni hamarosan az idő az önök számára is, amikor majd gondolkodni kezdenek. Eleinte szokatlan lesz, később meg fogják szeretni.
Köszönöm a figyelmet. (Derültség és taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
