HEGYI GYULA
HEGYI GYULA
HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Ha az előző kérdésre hónapokon át nem is kaptunk választ, annál többet hallhattunk arról illetékes kormányzati tényezőktől, hogy különböző magyarországi felekezeteknél, kisebb-nagyobb egyházi közösségeknél olyan súlyos visszaélések történtek, hogy ezek miatt módosítani kell azt az egyházakkal kapcsolatos, vallásszabadságot biztosító törvényt, amelyet még a Németh-kormány idején, 1990-ben fogadott el az akkori Országgyűlés, és amelyik, mondhatjuk, kiállta az idő próbáját, hiszen komolyabb módosítást immár a harmadik demokratikus ciklusban nem kezdeményezett senki.
Lehet, hogy ez a '90-es szabályozás bizonyos értelemben túlságosan nagylelkű és nagyvonalú volt az egyházak, egyházi közösségek alakításához, de figyelembe kell venni, hogy nemcsak negyven évi elnyomás, hanem lényegében több évszázados egyházi elnyomás után következett, hiszen bizonyos kisegyházak, felekezetek egészen 1945-ig nem működhettek ebben az országban.
Azt mondom tehát, lehetséges, hogy módosítani kell ezt a törvényi szabályozást, de semmiképpen sem a kormány diktátuma alapján, hanem olyan módon, hogy hosszú előkészület, érdekegyeztetés előzze meg.
Csak utalnék arra, hogy hosszú előkészület után az egyik vidéki egyetemen, Szegeden felállt egy vallásszociológiai tanszék, amelynek a vezetői kifejezték, hogy szívesen támogatják a parlamentet vagy a kormányzatot abban, hogy felmérést végezzenek, valójában hogyan is érvényesül a lelkiismereti szabadságról szóló törvény, hogyan működnek főleg a kisebb, új vallási közösségek Magyarországon.
A Szocialista Párt maga is úgy fogalmazott '98-ban, hogy kellő indokok, megfontoltság és széles körű egyházi és természetesen társadalmi konszenzus alapján elképzelhetőnek tartja a bejegyzés esetleges módosítását. Nem tartjuk azonban szerencsésnek, ha ez kormányzati diktátum alapján történik, ha a kisebb egyházakkal ugyanúgy elbánnak, mint a szakszervezetekkel, a tb-önkormányzatokkal, más hasonló szervezetekkel. (Felzúdulás a kormánypártok padsoraiban.) A kormányzat érvei között a legfontosabb - mint már említettem - a kérdésben, hogy súlyos visszaélések vannak a kisebb egyházak, felekezetek házatáján. Azt hiszem ezért, tisztelt legfőbb ügyész úr, indokolt megkérdezni, hogy a kormány kezdeményezett-e bármiféle vizsgálatot kisebb felekezetek, egyházak, vallási közösségek ügyében; magyarán: a mögött az állítás mögött, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás rossz, van-e tapasztalat? Kiderült-e az a valóságban ügyészi vizsgálatok alapján, hogy a jelenlegi törvényt meg kell változtatni, mert ennek alapján nem képes a magyar alkotmányos rend biztosítani a különböző egyházi felekezetek működésének szabadságát?
Várom tehát legfőbb ügyész úr válaszát. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
