DR. DORNBACH ALAJOS
DR. DORNBACH ALAJOS
DR. DORNBACH ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mentelmi bizottság a Békéscsabai Városi Bíróság megkeresése alapján vizsgálta a képviselő úr mentelmi jogát. A mentelmi jog felfüggesztését azért kezdeményezte a bizottság, mert a képviselő úr ellen a békéscsabai bíróság előtt dr. Klavács Antal békéscsabai lakos feljelentést tett rágalmazás vétségének alapos gyanúja miatt.
A feljelentés szerint 1998. szeptember 11-én a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Békés Megyei Nyomozó Hivatalának négyéves munkáját értékelő és Békéscsabán megtartott sajtótájékoztatóján Pallag László képviselő úr olyan kijelentést tett, mely szerint az általa kezdeményezett kivizsgálási ügyekből egyeseket a nyomozó hivatal parancsnoka, a magánvádló elfektetett, ugyanúgy, mint az olajszőkítési ügyek iratait is.
A képviselő úr állításában a feljelentő parancsnok nevét és parancsnoki kinevezését összefüggésbe hozta olajügyekben érdekelt körökkel. A mentelmi bizottság az ügyet először 1998. december 2-án, majd 1999. február 2-án tárgyalta. A kétfordulós tárgyalásra azért volt szükség, mivel a bizottság beszerezte a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága vizsgálati anyagát a Békés Megyei Nyomozó Hivatal tevékenységének tisztázására.
(18.20)
A képviselő úr mindkét bizottsági ülésen megjelent, és kérte mentelmi jogának fenntartását.
A mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem jogosult állást foglalni a bűnösség kérdésében, és büntetőjogilag nem értékelheti a feljelentésben foglaltakat. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy Pallag László sérelmezett kijelentései nem lépték túl a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányosan védett határait. Ezt az álláspontot az Alkotmánybíróság a 36/1994. AB számú határozatában foglaltakkal támasztja alá, az Alkotmánybíróság ugyanis a következőket mondta ki, és ezt mint általános érvényű állásfoglalást ismertetem:
"A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt, annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül, védi. A véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátai vannak csak. Amíg egy ilyen, alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül. E szabadság különösen védelmet követel akkor, amikor közügyeket és a közhatalom gyakorlását, közfeladatot ellátó, illetve közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érinti. Kiemelkedő alkotmányos érdek az állami és helyi önkormányzati feladatokat ellátó szervek és személyek tevékenységének nyilvános bírálhatósága. A véleménynyilvánítási szabadság csak kisebb mértékben korlátozható a közhatalom gyakorlóinak védelmében. A véleménynyilvánítás szabadsága ezért általában mindenféle közlés szabadságát magában foglalja, mégpedig függetlenül a közlés módjától és értékétől, erkölcsi minőségétől és többnyire valóságtartalmától is."
S itt következik egy fontos distinkció, hogy azért ne gondolhassa bárki is, hogy a mentelmi jog jogosultja mindenre jogosult: az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy "a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas, valótlan tények közlésére akkor, ha a nyilatkozó személy kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának, vagyis tudatosan hamis közlést követ el."
A mentelmi bizottság sem ebben az ügyben, sem általában nincs abban a helyzetben, hogy meg tudja ítélni egyrészt az állítás valóságtartalmát, másrészt azt, hogy a gyanúsított tudatosan valótlant állított volna. Erre tekintettel a bizottság a mentelmi jog fenntartását javasolja.
Köszönöm.
