DR. BOGÁR LÁSZLÓ
DR. BOGÁR LÁSZLÓ
DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpellációjában kifogásolt tranzakció nyilvánvalóan részét képezi annak a vizsgálatnak, amely a Postabank veszteséges működése okainak feltárására irányul. A tranzakció végleges eredménye azonban természetesen még nem ismert, így azt gondolom, akkor vagyunk korrektek, és ön is akkor idézi korrekten a pénzügyminiszter úr levelét, ha feltételezzük, hogy most a veszteség teljes mértékéről még nem tudunk pontos adatot mondani. Tehát az a mondat, a mondat utolsó része, amit ön idézett, az gyakorlatilag az egészre vonatkozik. Önmagában a tényleges veszteségről ugyanis csak akkor beszélhetünk, ha a Cityposter Kft. üzletrészét a Reorg-Apport Rt. értékesíti, és az értékesítési ár a Postabank Rt. eredeti vételára alatt lesz. Tehát a költségvetés által realizálandó végleges veszteség csak akkor lesz pontosan megállapítható - gondolom, ezt ön is elfogadja -, ha a Reorg-Apport Rt. értékesíti a befektetést, hisz akkor kerül ki az állami körből. Ezt pedig pontosan még értelemszerűen nem tudhatjuk, hogy így lesz-e, és ha így lesz, mennyi lesz.
Szemben a fenti - tehát nem lezárt - helyzettel, a portfolió egyéb elemeinek vesztesége azonban - ahogy ön is tudja - sajnos már egyértelműen kimutatható. Ilyen például a Budai Hengermalom vagy ilyen a Paletta Rt., a Vasedény Kft. Azt gondolom, hogy önnek nem kell megneveznem azt a személyi háttért is, amelyik ezek mögött a cégek mögött áll. De a potenciális veszteségforrások közé sorolható például a Nádor '95. Rt. megbízási szerződések keretében '98 májusában 2,5 milliárd értékben vállalt postabanki bankgarancia ügye is, és szintén veszteségek keletkeztek az előző kormány által szorgalmazott Postabank-ÁPV Rt. közötti portfoliócserékből is.
További adalékként említhető az a tény, hogy '94 és '98 között - a hiányos ellenőrzéseknek is köszönhetően - számos dokumentum egyszerűen nem lelhető fel a Postabanknál.
Megmondom őszintén, képviselő úr, engem kicsit meglep, hogy - természetesen az ön becsületes törekvéseit egyáltalán nem kétségbe vonva - az elmúlt négy év során, legalábbis a Ház nyilvántartásai szerint ön nem élt az interpelláció és kérdés lehetőségével akkor, amikor kormánypárti képviselőként ült a parlamentben, pedig azt gondolom, és feltételezem, hogy ön is osztja ezt a feltételezésemet, hogy jócskán lehetett volna élni azokban az években is az interpelláció és a kérdés lehetőségével. Egyáltalán, ha az SZDSZ úgy is mint kormánypárt, az előző ciklusban csak töredékét tanúsította volna annak az élénk és kritikus érdeklődésnek, amelyet az utóbbi hónapokban, az utóbbi egy év során mutat a Postabank ügyében, akkor - azt gondolom, ebben is egyetértünk - messze nem válhatott volna ilyen súlyossá a Postabank helyzete, hiszen nem halmozódhatott volna fel olyan irtózatos veszteség, mint ami ténylegesen létrejött.
Azokban az ügyekben, ahol veszteség érte vagy feltételezhetően veszteség fogja érni az államot, valóban indokolt lesz a felelősök megkeresése és természetesen a felelősségre vonás is. Ebben az irányban a kormány, ahogy ön is pontosan tudja és részben célzott is rá, megtette a szükséges lépéseket. A Pénzügyminisztérium február 1-jén, a Postabank Rt. '99. február 11-én tett büntető feljelentést Princz Gábor és ismeretlen további tettesek ellen, az ÁPV Rt. pedig február 24-én ismeretlen tettes ellen tett feljelentést.
Végül egy megjegyzés: a Postabanktól megvásárolt eszközök értékesítésére vonatkozó versenyeztetési eljárás szabályzata elkészült, és jelenleg elfogadás alatt áll. A szabályzat - kiegészülve egy folyamatos (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) KEI- és ÁSZ-ellenőrzéssel - megfelelően biztosítja, hogy az értékesítés áttekinthető legyen, és az állam részére (Az elnök ismét csenget.) a lehető legnagyobb megtérülést biztosítson.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
