BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem tudom, emlékszik-e még, amikor 1998 tavaszán egy belvárosi Fidesz-helyiségben tartott választási gyűlésen találkoztunk, amikor az államtitkár úr mint fideszes képviselő kampánygyűlést tartott, én meg ott ültem a hátsó sorokban (Sasvári Szilárd: Helyes, ott a helyed!), és érdeklődéssel figyeltem, hogy gazdaságpolitikai kérdésekben mit fog elmondani a mai államtitkár úr. Tanulságos is volt, mert természetesen sokkal reálisabb és visszafogottabb volt az, amit az államtitkár úr mint hozzáértő ember gazdaságpolitikai kérdésekben elmondott, mint amit, mondjuk, a Fidesz vezető politikusainak gyűlésén lehetett hallani, amiket szintén szerettem meghallgatni. (Derültség az MSZP soraiban.), és bizony akkor is elhangzott az, amit korrekt módon most is felidézett, hogy ellenzéki képviselőként pénzügyi kérdésekben a Fidesz vezérszónokaként hogy idézte fel azt, hogy az előző kormány hányszor módosította az adótörvényeket. Az volt az egyik fő mondanivaló, hogy micsoda állapot az, hogy évente hányszor módosultak az adótörvények.
Azt kell mondanom, hogy ez a kritika természetesen jogos volt; bár azt is el kell mondanom, hogy a saját pártomban én mindenkit óvtam az olyan ígéretektől, mielőtt kormányra kerültünk, meg amikor kormánypártként a következő ciklusban erről beszéltünk, hogy ezek után nem lesz az, hogy évente módosulnak az adótörvények. És talán emlékszik rá - már most, ebben a ciklusban is utaltam rá -, hogy bizony óvtam önöket azoktól az ígéretektől, hogy majd a ciklus elején egyszer csinálunk adótörvényeket, amelyek aztán nem módosulnak, meg a saját pártomat is óvtam az ilyen ígéretektől, mert ezek nem szoktak megvalósulni. De abban igaza volt az államtitkár úrnak mint ellenzéki képviselőnek, hogy azért egy éven belül többször módosítani az adótörvényt illetlenség - már úgy értem, hogy egy év alatt többször, vagyis ha év közben, ha év elején egyszer, a következő évben egyszer és még közben is módosítunk adótörvényt, az illetlenség.
(18.30)
Vannak persze kényszerhelyzetek. (Varga Mihály: Örökség!) Igen, tudom, vannak kényszerhelyzetek, amikor például a kormány - mondjuk, a mi kormányunkkal fordult elő csak, az önökével nyilván nem fog, hogy tényleg kénytelenek voltunk márciusban módosítani az adótörvényt - kénytelen módosítani, mert hibás adótörvényt fogad el a kormánytöbbség. De most itt ilyen nincs! Nincs kényszerhelyzet, államtitkár úr! Nincs kényszerhelyzet! Mert mit értünk kényszerhelyzeten? Kényszerhelyzeten azt értjük, hogy nagyon nagy kár keletkezik akkor, ha nem követjük el azt a súlyos illetlenséget, hogy év közben módosítunk. Ilyen kényszerhelyzet most nincs.
Nem véletlen, hogy az utánam következő felszólaló, az MDF-es Font képviselő úr sem tartotta alkalmasnak általános vitára ezt a törvényjavaslatot a költségvetési bizottságban. (Derültség az MSZP padsoraiban. - Göndör István: Most már annak tartja!) Tessék? (Göndör István: Most már annak tartja!) Én figyeltem ott, ki hogy szavaz...
