DANKA LAJOS
DANKA LAJOS
DANKA LAJOS (FKGP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt az egyik legfontosabb kormányzati feladatnak tekinti a méltányos és igazságos közteherviselés feltételeinek megteremtését. A polgárokat teljesen jogosan háborítja fel a rendszerváltás után kialakult helyzet, ahol a papíron nyomon követhető jövedelemmel rendelkezőket és a becsületes adófizetőket sújtotta az átalakulás összes költsége, miközben a nyerészkedőket a közköltségek egyáltalán nem vagy csak csekély mértékben terhelték. Sőt, az esetek zömében a bérből és fizetésből élők és a becsületes vállalkozók adójából finanszírozták ezeknek az úgynevezett üzletembereknek a gazdagodását. Zárójelben kell megjegyeznem, hogy az MSZMP vagyonát kiprivatizáló apparatcsikok politikai szerepe egyes ellenzéki pártokban jelenleg is meghatározó. (Keller László közbeszólása.)
Az elmúlt egy-két évben is előfordult, hogy a törvényességet és az etikusságot figyelmen kívül hagyva, bizonyos személyek a közterhek megfizetése nélkül jutottak jelentős jövedelmekhez. Az FKGP szerint a közterhek arányos elosztásának, a fekete- és szürkegazdaság kiszűrésének több feltétele is van: először az adóterhek megfelelő mértékű megállapítása, másodszor az adminisztráció csökkentése harmadszor az ellenőrzések szigorítása. Az adóterhek megfelelő mértékű megállapításának feltétele, hogy a jelenleg az adózás alól kibúvók is megfizessék a rájuk jutó közterheket. Ehhez viszont a polgárok szemléletmódjának kell megváltoznia. Nem elfogadható, hogy az adócsalókat modern Rózsa Sándoroknak tekintsék, akik csak az állam által elrabolt javakat szerzik vissza.
Ehhez viszont az adókat és a közterheket kell olyan szinten meghatározni, hogy a lakosság ne úgy érezze, hogy az állam két kézzel kotorászik a zsebei mélyén, hogy az utolsó fillért is kihúzza belőle. Ez egy ördögi kör, amelynek a feloldásához az államapparátus gondolkodásmódjának megváltozására lenne szükség. Tudomásul kellene már venni, hogy nem az állampolgárok vannak az apparátusért, hanem fordítva!
Az 1990. évi XCI. törvény nemcsak az adózók, hanem az adóhatóság kötelezettségeit és jogait is tartalmazza. Az APEH kötelességei közé tartozik többek között, hogy megkülönböztetés nélkül járjon el, ugyanúgy bánjon az egyszerű polgárokkal - akiket nemcsak a napi megélhetési gondok, hanem az adóhivatal és az ág is húz -, mint a hihetetlen sebességgel meggazdagodott volt kollégáikkal. Továbbá kötelességei közé tartozik a tájékoztatás is, ami elég érdekes problémákat vet fel, hiszen most már elfogadott gyakorlat a fenti hivatalnál, hogy ha az adózó állásfoglalást kér az APEH-től, az csak rá nézve kötelező, az adóhivatalt semmire sem kötelezi.
Többek között problémát vet fel a törvény azon része is, amelynek értelmében az adóhivatal köteles méltányosan eljárni az adózókkal szemben, és amennyiben az adó méltánytalan terhet jelent az adózó részére, abban az esetben akár az adó csökkentésével, illetve elengedésével is orvosolnia is kell azt. Megbízható információim vannak róla, és iratokkal is tudom bizonyítani, hogy ezt a kötelezettségét az APEH nem gyakorolja az egyszerű állampolgárok felé. Sőt, olyan terhekkel sújtja, hogy kilátása sincs az adósságcsapdából való kimászásra. Ugyanakkor az APEH legfelső vezetése az előző ciklusban a kormányzathoz közel álló vállalkozásoknak milliós nagyságrendben engedte el az adótartozásait. (Közbeszólás.)
E törvény hatálya alá tartozik a rendeltetés szerinti joggyakorlás is, amely az adótörvények kijátszására irányuló szerződések kiszűrését jelenti. Nem kívánok most ezekre részletesen kitérni, hiszen mindenki tudja, mekkora problémát jelent a jelenlegi kormányzatnak például a külföldiek földtulajdonszerzésének korlátozását kijátszó zsebszerződések kérdése.
Az adminisztráció csökkentése, a kis- és középvállalkozások, valamint a polgárok közérzetét is javítaná, amire erőteljesen szükség van, hiszen aki járt már egy tőlünk nyugatra lévő szerencsésebb sorsú államban, tudja, hogy az alapvető különbség köztünk nem a teljesítményben van, hanem abban a nyugodt légkörben és biztonságban, amely ezeknek az államoknak a lakóit körülveszi.
Ha a fent elmondottak szerinti feltételeket már teljesítettük, és így a lakosság elfogadja az általunk hozott intézkedéseket, akkor jöhet a harmadik elem, az ellenőrzés, hiszen ebben az esetben számíthatunk a lakosság legteljesebb támogatására és segítségére. Figyelembe véve a lakosság jogos felháborodását az adókikerülőkkel és az adócsalókkal kapcsolatban, addig is valami megoldást kell találni az adóhatóság lehetőségeinek bővítésére a szigorítások irányában.
A mi véleményünk szerint a törvények módosításánál jelentős szempontnak kell lennie az arányos közteherviselésnek, az adókikerülések és adócsalások kiküszöbölésének, az ellenőrzések szigorításán keresztül az adófizetés és a felelősségre vonás alól való kibúvás megakadályozásának.
Az előttünk fekvő T/1240. számú törvényjavaslat ebbe az irányba hat, hiszen lehetőséget biztosít az APEH elnökének, illetve a VPOP parancsnokának, hogy saját hatáskörben egyes kiemelt esetekben felülellenőrizzék a lefolytatott vizsgálat törvényességét és szakszerűségét. Ezen keresztül az apparátus munkáját is ellenőrizhetik.
A fentieken kívül felülellenőrzés folytatható le, amennyiben az adómegállapítást befolyásoló újabb tény jut a hivatalok tudomására, ugyanakkor a törvényességi korlátokat fenn kell tartani az állampolgárok és a vállalkozások védelme érdekében, hogy a felesleges zaklatásoktól megóvják őket. Így továbbra sem indítható felülellenőrzés, ha elrendelése feltételeinek meglététől számított hat hónap eltelt, vagy a hivatal munkatársának hibájára vezethető vissza a feltétel megléte, illetve az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálta vagy vizsgálja.
A mi véleményünk szerint azonban a biztosítékok kevesek, hiszen ha új tény, adat hatására indul az eljárás, akkor csak és kizárólag ezeket az új adatokat és ezek hatását vizsgálhatja felül az APEH és a VPOP. A javaslatban ennek nyomait nem találtuk. Nem lenne szerencsés, hogy teljesen új eljárást folytassanak le, vagyis nemcsak az új adatokat és hatásaikat vizsgálják felül, hanem a már egyszer lezárt időszak más adataira vonatkozóan is megváltoztassák az előző ellenőrzés megállapításait.
(Az elnöki széket
dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
(19.10)
A fentiekre vonatkozóan a javaslathoz frakciónk módosítást fog benyújtani. A javaslat abból a szempontból is betartja az alkotmányos elvárásokat az említett kiegészítésekkel, hogy kiszűri a visszamenőleges hatályosságot. Bár a törvénymódosítás időzítésével nem értünk egyet - az ellenzéki képviselőtársaim is elmondták az indokokat, nem erősítem meg, bár kormányzati oldalról, pont kormányoldalról hangzott el bizonyos adótörvény-módosításokkal, illetve törvényjavaslattal kapcsolatosan, hogy nem szerencsés az adókat év közben változtatni -, szerencsésebbnek tartanánk az adótörvényekkel együtt tárgyalni, ám a fenti kiegészítésekkel együtt támogatni tudjuk.
Köszönöm szépen. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.)
