FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bauer Tamás képviselő úrnak szerintem sokkal hamarabb teljesül egy olyan kívánsága, amit maga sem remélt. Az előbb a gyermekgondozási díj bevezetésekor kicsit fájlalva említette, hogy a bizottsági kisebbségi véleményt kénytelen tolmácsolni ellenzéki oldalról. Nos, e törvény kapcsán a főbizottság a pénzügyi bizottság volt, és a többségi véleményt az ellenzék tudta tolmácsolni. Szerintem mintegy két óra elteltével nem hiszem, hogy hamarabb tudta volna bárki teljesíteni ezt a kérést, úgyhogy én a polgári kormányunk javára írom. (Derültség az MSZP padsoraiban.) Úgyhogy a mesebeli három kívánságból már egy teljesült. Szerintem az ellenzéki képviselőtársaim most fontolják meg, hogy mi lesz a következő kettő kívánság.
Ezzel a törvénytervezettel kapcsolatban valóban nekem is voltak aggályaim; nem a törvénytervezetnek, a módosításnak a hatásával és az érdemi részével, hanem a praktikai részével, a benyújtás időpontjával és az esetleges elfogadásának az időpontjával. Három szakasz módosítását kaptuk meg. Az első szakaszban gyakorlatilag röviden arról van szó, hogy kik kezdeményezhetik ezt az úgynevezett felülellenőrzést, amely már eddig is létező jogi kategória volt. Különböző időpont-felsorolás van, hogy mikor van még lehetőség a felülellenőrzés megkezdésére, valamint hogy mikor nem lehet egyértelműen még felülellenőrzést sem megkezdeni.
A második részben, úgy gondolom, a vállalkozókat, a gazdasági társaságokat védi a beterjesztett módosító indítvány, amikor konkretizálja, hogy mikor nem lehet, milyen esetekben nem lehet új határozatot hozni, és ez alól milyen kivételek vannak, amikor ez mégis megtehető; tehát ha már egy bíróság által jogerősen megítélt csalásról vagy éppen ennek folyamatáról van szó, a bírósági eljárás esetére vonatkozik; valamint a létező 53. § (4) bekezdésére utaló második mondat is lehetőséget ad az eljárás lefolytatására, tehát ott kötelező az ellenőrzést lefolytatni az Állami Számvevőszék felhívására és a pénzügyminiszter utasítására; továbbá helyi adó esetében az önkormányzati képviselő-testület határozata alapján.
Ugyanakkor ez az 54. § (2) bekezdés, amely majd most fog elfogadás után életbe lépni, hogy felülellenőrzés folytatható le akkor is, ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert - szerintem ez a lényege ennek a rövid törvénymódosítási résznek. Innentől kezdve valójában be lehet magyarázni minden aggályunkat, hogy mikor hogyan nem fog működni, milyen jogbizonytalanságot teremt, hogy nem szabad az adózás rendjéről szóló törvényt módosítani év közben, vagy hogy semelyiket sem kellene, lehet, hogy ciklusonként lenne érdemes a megnyugvás miatt. Valóban, ezek elvárható kérések nemcsak ellenzék, hanem kormánypárt részéről, csak az élet közben produkál olyan helyzeteket, hogy rájövünk, hogy nem tudtuk teljes körben az előző törvénykezéssel lefedni a különböző helyzeteket.
Ez a helyzet is egy olyan, amelyben az adóhatóság vélelmezi, hogy egy másik cég által vizsgált esetben újra adat merül fel bizonyíthatóan arra, hogy egy már levizsgált cégnél mégiscsak szabálytalanságok történtek. Ennek az esetét részletezi, és törvényi felhatalmazással látja el, hogy hogyan folytatható le ez a vizsgálat.
(18.50)
A harmadik, befejező részben a törvény kihirdetésének hatálybalépését rendezi, illetve az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványok előállításának, forgalmazásának, értékesítésének rendjébe szeretne beleavatkozni, ezt kormányfelhatalmazás alapján lehessen végezni. Én ezzel önmagában egyetértek, a szándékkal mindenféleképpen.
Amiről valójában a pénzügyi bizottságban is vita volt - elgondolkodtató volt -, az a kérdés, amelyet Bauer képviselőtársam, azt hiszem, Tardos képviselőtársam is, és többen megemlítettek konkrétan, hogy mit vár a kormány ennek az elfogadási határidejétől. Ez valóban egy kényes kérdés, mert terveink szerint jövő héten befejezi az első féléves működését a parlament, és jól tudjuk, ha ehhez a törvényhez módosító indítvány érkezik - száz százalék, hogy fog érkezni, mert kapcsolódó módosító indítvány -, az ősz folyamán tudjuk majd ennek a törvénynek az elfogadását véghez vinni.
Ugyanakkor tudjuk, hogy a kormány és a koalíciós frakciók jelezték, hogy az ősz folyamán várhatóan - sokat kritizálták az e ciklusban, félévben alkalmazott háromhetes parlamenti ciklust - szeretnének visszatérni a sűrűbb parlamenti ülésszak tartására, tehát várhatóan ennek a törvénynek az elfogadása is ezáltal előrébb helyezhető. Most függetlenül attól, hogy milyen egyezségek születnek e témakörben, de az adózási törvények ezt eleve indokolttá fogják tenni. Ebben volt némi aggály, valóban elfogadható, hogy igazából ennek a törvénynek az életbe lépése ebben az évben, ha minden jól megy, három hónapra lesz hatályos - október, november, december.
De mégis, ha ez a gyakorlati helyzet előállt, hogy egy vélt adóhiányt, adóeltitkolást fel lehet fedezni, akkor úgy néz ki, hogy még a három hónapra is érdemes esetleg felfedezni vagy a felfedezést hatályossá tenni, és annak az eljárási szankcióit megtenni. Esetlegesen az adózás rendjének őszi törvényei - már remélhetőleg az elfogadott törvény tudatában - újramódosulhatnak. Tehát nekem mindösszesen ez volt az aggályom, hogy mikortól lesz hatályos a törvény, nem pedig a törvény szándéka és annak a körülményei, ahogy ez a törvény elfogadása után működne, és ahogy az adóhatóság és a különböző intézmények működnének.
Én röviden ennyit akartam ehhez hozzászólni, az előttem levők részletesen kifejtették már a szakmai részét is, és a Magyar Demokrata Fórum nevében vitára és elfogadásra javasoljuk a tisztelt Országgyűlésnek ezt a törvénytervezetet.
Köszönjük szépen. (Taps az MDF soraiban.)
